Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-02-13

legfőbb itélö szék elé is, ahonnan bizonyára lárgylagos igazságszolgáltatás várható. Az ügyvédi rendtartás és ügyvédi kamarákról szólló e törvény mindenesetre hivatva van egy jólfegyelme­zett s becsületét értő ügyvédj testületet teremteni; a fölmerülhető panaszok igazságos orvoslására szükséges ellenőrzést és biztosítékot nyújtani, az ügyvédnek az általa okozott károkat biztos felelősségre vonhatásával; és az ügyvédi clijjaknak felszámításánál oly gyakran történt zsarolásokat megakadályozni. Majd a gyakorlati élet fogja megmutatni, hogy ezen új intézmény men­nyire alapul a közszükségen, mennyire felel meg a tár­sadalmi élet jogos kívánalmainak, mennyire életrevaló és életképes. A mai kor jelszava a szabad munka és sza­bad társulás: ezen új intézmény pedig némileg kényszer­természetű leend: tehát csak akkor várhalunk lőle üd­vös életrevalóságot, ha alkotó elemeinek szabad szelleme, erkölcsös magatartása és igazságos működése mindenben és mindég fedhetetlen jelleme l, g o n d o 1 k o d á s s akarati függetlenséget és a kellő jogmü­v e 11 s é g e t fogja elárulni. Ily szellem és gondolat vezéreljen titeket Győr — Komárom — Pápa és Veszprém törvényszéki területén élő ügyvédeink, akik f. hó 15-én tanácskoztok Győrött az ügyvédi kamara megalakításán! Emelkedjetek fel nemes feladatotok, az igazság és jogvédői magasztos hivatástok öntudatára, hogy a győri ügyvédi kamara megalakulása ép oly szerencsével történjék, amily üdv és áldásthozó legyen utóbb e kamara működésében, ugy az ügyvédi karra, mint általában a polgári társadalomra nézve. Vidékünk közönsége néz reálok! tanácskozzatok szenvedély nélkül; és majd tegyetek úgy, hogy a kór­állapotok megorvosol lássanak, az ügyvédi tekintély és tiszteletben emelkedjetek, és a méltán keresett és föl­tett képviselői bizalmat teljes mértékben kiérdemeljétek! Cassius. Az évi vizsgákról az óvodában. Sokszor merül fel az a kérdés napjainkban, hogy a kisdedóvodákban vagy pedig a Fröbel-féle intézetekben tar­tassanak-e ünnepélyek, és mily értelemben? E kérdés eldöntése majdnem fölöslegesnek tűnik fel, minthogy a mai napság hazánkban is behozott Fröbel-rend­szer egészen határozottan elveti azt. A kisdedeknek korai szellemi túltermeltetését, s ép ez oknál fogva a próbatétek (examenek) használatát kizárja a kisdednevelés köréből, mint melyek e helyesebbnek bizonyult rendszerrel homlok egye­nest ellentétben állanak. Ha nem is fő, de mindenesetre lé­nyeges eltérést épen e tárgy képez, a két systema között. Régi óvodáinkat kárhoztattuk, mert a gyermekek szellemét túlterhelték, agyon — tanították, mielőtt még szellemi tehet­ségeik kifejlődtek volna, s mi természetesebb, minthogy a túlcsigázó tanmodor egyszerűen folyó következménye is — a vizsga el nem maradhatott. Akkor elég alkalmuk volta tanítóknak, illetőleg a nevelőknek nagyszámú publicum előtt brillírozni, szép dicséreteket aratni ügyes tapintatos tanmód­szerük" (?) által; csak hogy fájdalom ! ez a dicsöség-bajhászás bár nekik jól esett, de kárukra volt a kisdedeknek ; mivel a tan-anyagot, a túlhalmozott tantárgyakat megemészteni még - nem voltak képesek s bár beszajkóztatták velők a földrajzot, hazai történelmet, tájékoztatták őket a térképen stb ; de é­pen azt kellett elhanyagolniuk, mire leginkább volt szükségok s mit a sokkal célszerűbb Fröbel-systcma igazán és nagy tapintattal feltár. Ez nem mint a régi „kisdedóvási módszer' 1 a szellemi tehetségeket terheli túl, hanem szellemi ereje fejlesztése lépést tart lelke- kívánalmaival. így, lia elvetjük is ma az óvodai vizsgálatokat, nem vagyunk ellenségei a gyakoriabban rnegtai tandó gyermek­ünnepélyeknek, a mennyiben igen jó alkalmul szolgálnak arra, hogy a szülőknek ez intézethöz, s általán véve a kö­zönséget e szent ügyhöz minél szorosabb kötelékekkel kapcsolják s pártolására és elterjesztésére megnyerjék. Nem tagadhatni, hogy szükségesek ily ünnepélyek, mert a szülő mégis csakugyan szereti tudni, hogy minő kezek között, mily bánásmód alatt vannak kisdedeik, mivel töltik ide­jöket, vájjon a velők véghez vitt kísérletek megfelelnek —e a jövő tanításnak? lehet-e remélniük, hogy oly előkészítő nevelésben részesítetnek, mely jövő rendeltetcsöknek talp­kövéül szolgáljon:? Ha nem is sokszor, de olykor, olykor mégis szeretné megszemlélni azt az elöhaladást, melyet gyenge tehetségeihez megfelelő módon várnia lehet. Ep ez az ok. mely miatt helyeseljük az ily gyermek­ünnepélyek alkalmazását, életbe léptetését. A szülő láthatja, miben és mily módon nyer kiművelést kisdede. Tapasztalást szerezhet magának arról, hogy erőszakolt, szellemterhelö, s a zsenge tehetségeket lenyügzö módszer épen nem alkalmas a lélek kifejlesztésére és müvelésére, s hogy nem abban leli központját a kisdednevelés, ha agyontanultatnak a gyer­mekek, s szelleműket messze túlszárnyaló bánásmód alkal­maztatik reájok: hanem mindig az észhez mért növelés, ápol­gatás és fejlesztés tudja megvetni talpkövét a nevelés amaz épületének , melynek célja nem felületesen képzett, hanem igazán tanult s müveit polgárokat adni a hazának; s ugy a humanismus elösegítéséhöz egy gyenge, porszeraecskével járulni. Az ily értelemben vett gyermekünnepélyek célszerű­ségét senki sem fogja tagadhatni, ki csak futólagos vizsgálat alá is vevé a gyermeki szellem lassanként történő fejlődését. S az ily érintett ünnepélyek életrevaló&ágát magának a tan­ügynek hazánkban való felvirágzása is okadatolja. Mai nap­ság már nyilvános és magán, felsőbb és alsóbb tanintézete­teiuk oly szerkezettel s berendezéssel birnak, melyhez az ily gyermek-nevelő intézetek átmenetül szolgátnak. Itt csak egész öntudatlanul fejlesztjük, erösbítjük a lelket a terhe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom