Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-02-13

sebb feladatra , mely amott reá várakozik; itt az elmét foglalkoztatjuk, hogy mintegy észrevétlenül nyerjen tápot, mely nélkül az könnyen megmaradhat tespetségében vagy egészen el is tompulhat, minthogy csak kellő müvelés által nyerheti meg szellemi fejlődésére már kezdetben is a megkívántató előkészületet; amott már a kijelölt lépcsőn előbbre haladva, mint már magasabb képezésre képes, foglalkozhatok fokozatosan erösebb, hatályosabb tudományokkal. Ha már most a gyermeknevelő intézet arra van hivatva, hogy természetesen előzője legyen a jövő magasabb nevelésnek : nem lehet nem helyeselünk azon tudósok véleményét, kik a kisdedek közt tartatni szokott valóságos iskolai vizsgálatokat egészen elvetendöknek itólik s helyettük mind a kisdedek buzdítására, mind a szülök örömére nagyban közreműködő s a célnak amazoknál sokkal inkább megfelelő gyermek-ünnepélyek életbe léptetését kívánják. Ha a Fröbel-rendszcr nyomán tett nevelés csak átmenetre szolgáló szellemképzés és nem a valóságos nagy cél akar lenni, — ha a gyermekkerteknek nem kizárólagos elve a tanítás, hanem játszi módon folytonos foglalkoztatás utján való művelése a gyenge szellemnek : akkor helytelen abusus volt eddig a vizsgálat s ily szempontból tekintve semmi által sem okadatolhaló. Míg másrészről a kisebb gyermek-ünnepélyek korszerűsége önkényt következik. A szülő tudomást akar szerezni arról, hogy mily nevelésben részesül kisdede, saját szemeivel kívánja látni annak elfoglaltatását: erre pedig, minthogy nem minden szülő tud alkalmat vagy időt szerezni minduntalan s bizonytalan időkben látogatásra; s mindenesetre a gvermek-nevelöre nézve is sokkal célszerűbb az, ha némileg előkészítheti növendékeit az előttük mindenesetre ünnepélyes jelenetre, — mondom — legeélirányosabbnak látszik az ily ünnepélyek megtartása. Tartsunk tehát gyakrabban gyermekünnepélyeket, hogy e tekintetben is eleget tegyünk azon óhajtásnak, hogy a szülőknek alkalom nyujtassék magán látogatásokon kívül is meggyőződést szerezniük az életbe léptetett eszme célszerűségéről, melynek minél nagyobb felvirágzását szivünkből kívánjuk. Magcas&y Pál. Alakitsunk gyümölcskedvelők társulatát. Különösnek fog tetszeni polgártársaink és vidékünk közönsége előtt, hogy mi elnézve szöllöskerteínk sajátszerű helyzetétől és időjárásunknak többnyire, kedvezőtlen mostohaságától, egy g y ü m ö 1 c s k e d v c 1 ö k társulatát hozzuk indítványba, és javasoljuk annak megalakítását Elkészültünk mi már arra is, hogy többen kimosolyognak a szerintök viszonyainkat és erőinket meghaladó ily társulat, megalakításán. De hiszen minden új gongolatnak, új eszmének feles számmal vannak barátai és ellenei. Mi azonban tudván azt, hogy mégis többek közóhajával találkozunk, föllépünk tervünkkel, és indítványozzuk ^gy gyiimolcskedvelok társulata megalakítását, hogy a init a természet tőlünk olykor megtagad, azt máskor emberi szorgalom és okszerű müveléssel tőle könnyebben kicsikarhassuk. — Szolgálnak pedig a következő indokok némi serkentésül, Vannak kertjeink és szöllöhegyeink, melyekben nevezetes gyürnölcstenyésztést űzhetnénk. A meglevő erőket egyesülés által növelhetnénk és minden gyümölcsből a legnemesebb fajókat szaporíthatnánk. Kedvező időjárás és terméssel, mint társulat, könnyebben tudnánk gyümölcsfeleslegünknek piacot szerezni. A gyümölcsök közé számítjuk a szellőt is, fürtös alakjában. IIa több városaink tudnak a szoros értelemben vett gyümölcsből és szöllöböl jövedelmet szerezni magoknak, miért ne tudhatnánk mi is. A szöllö, ami viszonyaink között is, mint bárból megterem és megérik. Igy ba boraink nem mehetnek is tán a világpiacra, oszszoni.cn kezelve magunk is jobb, tisztább s kellemesb italt élvezhetünk, — mint gyümölcsöt pedig már csak a mi piacunkon is, kiválóan értékesithetj ük. Mindnyájunk előtt ismert már azon igazság, hogy a bor nem terem, hanem okszerűen készül. Jó bor előállításához a talaj minőségén és éghajlati tényezőkön kívül mindenek előtt a nemes fajok megválasztása, okos elültetése, szabályos kapállása és metszése, a kellő időben megszüretelése elengedhetlen föltételek. A gyiimolcskedvelok alakulandó társulata tehát hatáskörébe venné a városunk határában létező öt, a kis-törzsök — nagy hantái, középső és igali hegységet. A társulat magvát ezen öt hegység birtokosai képeznék ; mert első sorban ezek vannak érdekelve az iránt, hogy szölleikben necsak időtöltést keressenek, hanem munkásságuknak is valamelylyes eredményét láthassák. Egyesülés által sok, lcgyözhetlcnnek gondolt, akadály töretett már meg. A mi társulásunkból is sok egyes fogna nyerni erőt kertészkedése és szöllészkedése okszerűbb vezetésében. Fölkérjük tehát városunk gyümölcsbarátait, hogy egy létesítendő ,,g y ü m Ö 1 c s k e d v e 1 ö k társulat a'

( közelebbi s körülményesebb megbeszélése és megalakíthatása végett, f. h ó 1 7-é n, s z e r d á n d. u. 5 ó r a k o r a v ár o s h á z a te r m é b e n megjelenni szíveskedjenek. ____ P. Sz-abó Káról. Gazdászati ügy. SiatiszíikaL kinmtatás. Pápa vámsában az állatok között előfordult járványos, és ragályos betegségekről, elhullásról és agyakorolt állat-egészség rendőri intézkedésekről 1874-ben, összehasonlítva az 1873. évvel. 1874-ben 1015 darab szarvasmarha — állományból: vérhasban 2, — léptályogban 5, — fuvódásban 3, — mellhártyalobban 1, — összesen 11, — ős a város határában levő egyik majorban 74 darab marhalétszámból: keleti marhavészben 33, (melyből 4 IcbunkóztatotQ ezzel együtt 44 hullott el. 704 lóállományból: ncm-ragályos kórban elhullott 13, — lépfenében 1, — takonykór miatt leszúratott 4. — összesen 18Heü- és országos vásárban vidékről bevezetett lovak közül takonykórban letartóztatott és leszúratott 10. Ezekkel együtt öszszesen 28 hulla volt. 1873-ik évben 1002 szarvasmarha- állományból: íuvódás-