Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-02-13

PAPAI LAPO Vegyestartalmil társadalmi hetilap. A pápai jótékony nő egylet-," az ismeretterjesztő- lövész-és önkénytes tüzoKóegylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerel vesztő lalcásái'a: Anna-lér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, fclszóllamlások, a kiadói teendőkkel meghízott \Va.j dit* Ivár*ol úr könyvkereskedésébe: megyeilázzal szemben, intézetniük. Megjelenik e lap helenkint egyszer, szombaton, egy ivén. TavHaliíia'. Az ügyvédi rendtartás és ügyvédi kiírnám." Evi vizsgákról a/, óvodában. — Alakítsunk gyümöleskedvelők társulatát. .— Gazdászati ügv. — Jellemvonások a római nép életéből. — válasz — Feneketlen! — Régiség — Különfélék. TClőXizetési clíjalv.: Egy évre G fr. Félévre 3 ír. Negyedévre 1 fr. í>0 k. A. llir*<lO(óí^i (líjalc. a háromszori hasadozott petit sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél ti kr. háromszori hirdetésnél -i kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árlccngedéssei számítolnak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. Az ügyvédi rendtartás és ügyvédi kamara. L| özelebb, a mull év végén. (1874. XXXIV.) nyeri $pegy nálunk fontos törvénycikk szentesítést az ügyvédi | rendtartásról, mely az ügyvédi testület szervezetét, az ügyvédség gyakorolhatásának és megszűntének föltételét, az ügyvédek jogait és kötelességeit, az ügyvédi dijak szabályozását, az ügyvédek elleni fegyelmi eljárás módozatait, lebát az ügyvédeknek viszonyait egymás közt. másrészről a felek és bírák irányában szabályozza és rendezi. • Ki nem látja be nagy-fontosságát és szükségét e cikknek mi nálunk, hol egyfelől aránytalanul nagy az ügyvédek száma, mert hivatottak és nem hivatottak egész légiója lépett e pályára: hol másfelől a nép szerfölött hajlandó a perlekedésre. Ennek folytán temérdek visszaélés történt. A fél vagy sohasem jutott követeléséhöz, vagy szerfölött későn, vagy épen nagyon megcsonkítva, mivel képviselője kezei közt leolvadt az. Ha panaszával jogsérelmét orvosolni akarta, nem tudta hová s kihez forduljon; mert a régi 1802-i udvari rendelvény, mely idáig egyedül szabályozta az ügyvédi gyakorlatot, már elavult, a mai viszonyokhoz nem illett, és korlátain az és olt búvhatott ál, aki és ahol akart. Innen lett közmondásossá, hogy a panaszos fél hijjában keres jogorvoslatot „holló nem vájja ki a holló szemét." A lehető viszzaélések megelözhelése vagy gyorsan és igazságosan megtorolhalása, másrészről az ügyvédi becsület és tekintély megóvása lelte elmaradhatlan szükségessé az ügyvédi rendtartásnak szabályozását. A törvény az állal vélte ezt legjobban kivihetőnek, hogy az országot 25 területre osztotta fel, ugyan ennyi ügyvédi kamarát határozott fölállítani, hogy ez után az azon kamarai területen líikó minden ügyvéd tagja tartozzék lenni eme kamarának. Igy az érdek-közösség alapján, az ügyvédi becsület és tekintély megóvása végett a testület állal, az állásukkal viszaélő tagjai irányában, könyebben és erélyessebben gyakoroltathatik a fegyelem, mint különben. Az ügyvédi kamara hatásköre kiterjed ugyanis: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogai megvédésére és kötelességeik ellenőrzésére; a területén levő ügyvédek és ügyvédjelöltek felett, fegyelem gyakorlására; tehát visszaélések és mulasztások, vagy rendetlen magaviselet, kapzsiság esetén a kellő lépések és rendreutasitások megtételére. Gyakorolja halalmát Írásban feddés, 50—500 frt. pénzbírság, az ügyvédségtől egy évre felfüggesztés vagy épen teljes elmozdítás által. A panaszosfélnek pedig e- törvény fegyvert ad kezébe, többek közt 44. 45. 46. 48. és 71. §§-okban, jogsérelmei orvosolhatására. E fegyelmi eljárást azután nemcsak valamely panaszos félnek följelentésére indítja meg a kamara, ha[ nem maga a testület is őrködvén önbecsülete felett, saját rendes ügyésze által kérdőre vonja a vétkest, és bizonyára saját érdekében sem hagyja büntetlenül azt. A fegyelmi eljárás ellenőrzője a nyilvánosság is levén, a mennyiben a kihallgatás és az ügy tárgyalása a közönség színe előtt történik, elsimítás és elferditésröl szó sem lehet. Maga az állam is őrködik a kamara igazságos és szigorú működése felett a kamara székhelyén levő királyi ügyész által. Söt az igaztalannak érzett kamarai ítélet füllebbezhető is az ország legfőbb bírósága, a 7