Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-10-30
PAPAI Vegyestartalmii társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- lövész-és önkénytes tüz oltó egylet A lap szellemi részét illető közlemények u szerkesztő lakására *. Anna-tér 124.6. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel megbízott Waj ditS K.ár*Ol úr könyvkereskeésébe: megyeházzal szemben, intézendők II. évfolyam. Pápa 1875. öszhó 30.44. sz. Megjelenik e lap heíenkint egyszer, szombaton, egy iven. Tartalma! Szóljunk iskolaügyünkhöz. — Az új mértékek használata. — A kertészeti társulat kiállítása. — A bíróság köréből. — Heine dalaiból. — Halottak emléke. — A haza és szerelem — Egy kirándulás élményei. — Különfélék Előfizetési díjait.: Egy évre 1 6 fr. Félévre 5 fr. Negyedévre 1 Ír. 50 k. A. hirdetési ctíjalc a háromszori hasáhozotl petit sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél ti kr. háromszori hirdetésnél t kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssei számítatnak. Mindig külön bélyegdij fizetendő. Szóljunk iskolaügyünkhöz, ni. S|> an tűzoltó, nő- iparegyesületünk; de egy városunk3£ nak és vidékünknek diszére válható, népnevelési ü[ gyünket, a tanítói testület társadalmi jobb állását, anyagi szellemi érdekeit előmozdító egyesületnek, népnevelési egyletnek se híre se hamva; — igy kiált fel a „Pápai Lapok 1 '* 27-ik számában az „Egy őszinte szó" cimü lelkes cikk írója. Nézeteit, hogy teljesen osztjuk, felesleges is mondanunk; sőt nem győzünk eléggé csudálkozni azon, hog) r a tanítói kar még mindeddig létre nem hozta a tani tó egy le tel, melynek létrehozása pedig mind a népnevelés ügyére, mind a tanítók társadalmi állására, anyagi és szellemi érdekeire nézve annyira fontos és szükséges. Ki.sem vonja kétségbe azt; mert az a népnevelés történelmében járatlanságát árulná el a legnagyobb mértékben, hogy iskolaügyünk óhajtolt felvirágzása, tanügyi állapotaink szerencsés átalakulása, a tanítói kar társadalmi helyzetének emelkedése nagy részben magának a tanítói karnak erélyétöl, kitartó ügybuzgalmától függ. Oda ülhettek a zöld asztalhoz, papirosra vethetitek a tarkánál tarkább népnevelési tanterveket; a legüdvosebb s korszerűbb tantervek is kopogó csontvázak fognak maradni, ha a tanítók lelkes ügybuzgalomból merített szakavatotlsága életet és vért nem fog azokba lehelni. Kivált napjainkban gombamódra születnek és szaporodnak a népiskolai tantervek. Tanterveket készítnek a felekezeti tanhatóságok; tantervet készita közoktatás ügyi minisztérium; maholnap ahány iskola, ahány tanító, annyi lesz a tanterv: mi szép és közérdekű, s valóban halaszlhatlan teendő volna e különbféle ereden és származású tanterveket a kritika rostájain vetni; részrehajlatlanul kegyetlen szigorral megbírálni; hiányaikat kimutatni; a kevesebb neveléstani hibákkal teljeseket kiigazítani, a többit pedig a kegyes emlékek lomtárába utasítani, s helyeitök jobb és életre valóbb tanterveket megállapítani s a tanodákban alkalmazni. Úgyde ilyetén közérdekű eljárásra, a tanító egylet létrehozása nélkül még csak gondolni sem lehet, mert az iskolákban és tantervekben észlelt hiányok utánpótlása s kijavítása, tehát a radikális tanügyi reform, haladás csak egyesületi uton, csak kölcsönös eszmecsere utján várható és remélhető. Legfontosabb tanügyi kérdéseink a tanílóegylet koronkint tartandó értekezleteiben egymás után mind szőnyegre kerülnének, alaposan megvitatlatnának; az érdeksolidáritás üdvös tevékenységre tüzelne minden tanítót; vége lenne azon társadalmi közöny s apalhiának, mely mostani zilált viszonyaink közölt a tanítói kar egy részénél uralg, s mely nagy részben épen ama zilált viszonyok szüleményeként tekinthető. Mi az oka annak, hogy nagyszerű tanügyi mozgalmaink dacára is, tanügyi állapotaink nem igen akarnak javulni s iskoláink szellemi állapota még folyvást sok kívánni valót hagy fenn? — Mi nem gondoljuk e körülménynek más okát, mint azt, hogy a gombamódra szaporodó lantervek soha sem fogják tanügyi kérdéseinket a kivánt megoldáshoz elvezérelni: hanem első sorban maga a tanítói kar van hívatva arra, hogy a tanügyi reformoknak úttörője és kezdeményezője legyen, s ne 44
