Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-10-30

örökké csak passive elfogadni, de teremteni is képes legyen a célnak megfelelő tanterveket és módszereket. A tanítók közül még ma is igen sokan és méltán panaszolkodnak, hogy a tanítók vállaira még folyvást csak terheket, kötelességeket rak a társadalom; de a társadalmi jogok gyakorlatában nem igen részelteti őket. Magok a felekezeti tanhatóságok is még folyvást mostohán bánnak a tanítókkal, az egyház kormányzatából csaknem végképen kizárvák; ha az egyházmegyei gyűléseken ^szavazati jogot kérnek, elutasittatnak, mint az nem régen Somogyban is történt. — E, súlyos helyzet s lealázó állásnak is magok a tanítók vethetnek véget, — ekkor is az által, ha népnevelési egyesüleleikben társadalmi fontosságukat és azt is bemutatják, miszerint ök teljesen érettek és nagy korúak már minden polgári és egyházi jognak gyakorlatára. — Taniígyi radikális reformokat csak igy lehet nálunk létesíteni; ez utón nyerhet megoldást a tanítók emancipatiójának valóban nevezetes 'kérdése, is, melyről közelebb. *> Pereszlényi János. Az ti j mértékek használata. Az 1874. VIII. törvénycikk a méterruértékek használatát rendelé el, minden más mértéknek a közforgalomból való kizárásával. A hivott törvény azon pontjainak értelmezése volna célunk, — mely pontok a közönségre vonatkoznak, s a mit minden egyes embernek, ki magát a törvény rendelte bírságolásnak ki tenni nem akarja, tudni és megtartani szükséges. A törvény lO. §. ezt rendeli: ,,a közforgalomban csak hitelesített és bélyegzett mértékek használhatók/' a mi más szavakkal annyit tesz : minden eladás alá szánt tárgy vevőnek csak az új mértékkel mérve adható el. Ha tehát paszulyt, lencsét, krumplit, tejet, ecetet, bort, stb. akarunk eladni, ezt csak az új mérték-liter szerint tehetjük ; mig búzát, árpát, zabot, kukoricát, sőt krumplit is adhatunk el liter (az új ítce) vagy pedig iont szám szerint, a törvényes font azonban a vámfont egyedül, egy fontra 500 grammot számítva. Szabad azonban mindenkinek búzáját, árpáját stb. a szérűn a régi vékával mérni fel, szabad a cselédjeivel kötendő alkuban az azoknak adandó gabona illetményt véka vagy köböl szára szerint állapítani meg, hanem ebben is okosan teendi a gazda és cselédje, ha szerződésükben határozottan megjelölik, hogy a vékát 28 és félliterrel vagy a köblöt 114 literrel számítják; — ennyit tesz ki a megengedett eltéréssel a véka és illetőleg a köböl. 13. §. szerint „ha a bor, sör és szesz hordókban adatik el, a hordókat hitelesítve (köbözve) s tartalmát az új mérték szerint kitüntető bélyeggel kell ellátva lennie/* A fennálló törvények szerint bort a termelő csak hordókban adhat el, Minden ssŐllős gazda tehát hordókba leszűrt borát, csak hitelesített köbtartalom vagyis kobozott hordókban adhatja el, és illetőleg, ha valaki a bort akarja megvenni, hogy azt saját hordójába tölteti át, azon edénynek, melyben a borelszállíttatik, tartalmát az új mérték szerint kitüntető bélyeggel kell ellátva lennie. De nem csak az alább emlitendett bírságolástól féltünkben szükséges boros hordóinkat hitelesíttetni, hanem szükséges azért is, mert a fogyasztási adó jövőre már liter szerint fog fizettetni; nem tesszük fel, mert. nem szabad, feltennünk, hogy a fogyasztási adó kezelésével megbízott pénzügyőrség az átszámításnál szándékosan afea^na hibákat elkövetni, de elkövethetik azt ök is, a bérlök is tévedésből, és ha azután a termelő károsodik, — az már az őomulasztásának a következménye lesz. De végre nem érdemes íösvénykedni akarni. A hitelesítés díja oly csekély összegre van kiszabva, hogy nem érdemes, miszerint az ember magát a legkisebb kellemetlenségnek is kitegye. Ugyanis 50 literes */,,— % akós hordótól 19 kr. 56 — 150 literes 1 — 5\ akós hordótól 15 kr, s azonfelül minden 70 literért 1 frt fizettetik, tehát 3 akóstól 17 kr, 4 akóstól 23 kr, 5 akóstól 28 kr, 6 akóstól 35 kr, 7 akóstól 40 kr, 8 akós hordótól 47,kr, 9 akóstól 53 kr, 10 akós hordótól végre 58 kr fizettetik a hitelesítésért*). És ezen pénzért meg kell mérni az üres hordót, a hordót vizzei kell tele tölteni, a teli hordót megmérni, a köbtartalmát kiszámítani, a hordót kiüríteni, tüzes és hideg vassal megbélyegezni, a bélyegzésről, s illetőleg hitelesítéséről nyugtát adni. A nyugta adásnak célja az, hogy senkitől több ne követeltessék, mint a mennyit a törvény értelmében fizetni kell. Miután pedig a legkisebb bírság 5 frtot is tehet, s a boredény elkobzását vonhatja maga után hordó nem hitelesítés miatti mulasztásért, a legkisebb büntetési díjból pedig csaknem 100 akóra való boredényt lehet hitelesíteni, igen nagy ügyetlenséget követ az el, a ki hordóját nem hitelesítteti. A törvény 10, §. igy szól: „A jelen törvény határozatainak meg nem felelő mértékek, mérőkészülékek használata a közforgalomban a szabályellenes mérőeszközök elkobzásán kivül közigazgatási uton behajtandó és pedig 100 írtig terjedhető pénzbirsággal fenyítendő, fenmaradván azonkívül a netalán bűnvádi eljárás alkalmazása is. Hasonló birsággal sújtatnak azok is, kik a 13. §-ban említett határozatot a hordókra nézve me<* nem tartották. A kihágás ismétlése súlyosbító körülménynek veendő. „A be nem hajtható birság, minden öt forintot egy napba számítva, fogság büntetéssé változtatandó át.'* Nézzük meg most már, ki teszi ki magát a törvényben kitett bírságolásnak? Mindaz, a ki nem a törvényes mértéket használja. A törvényes mértékek következők : *) A legközelebb kiadott ministeri körrendelet szerint, a hordó-hitelesítés a hivatalos helyiségen kívül.is teljesíthető, mely esetben félnapra legfeljebb 2 ft. egcsznapra 4 ft. számitható napidíjul. A magánhasználatra szánt hordók pedig teljesen kizárvák a hitelesítési kényszerből. szerk.