Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-09-25
rnes kő és fémipar. X. Bőr-, carut- és kaucsuk tárgyak. XI. Műipar és zenészeti tárgyak, építészeti rajzok és tervek. XII. Közművelődési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművészeti tárgyak. XIII, Grazgasági eszközök, iparos szerszámok, kézi gépek. XIV. Gépek gőz-, viz- és lóerőre.^ XV. Halászati, hajózási és vizépítészeti tárgyak. XVI. Allettcnyésztés, állatkiállítás. 1G. Bírálat. A birálatok az orsz. kiállítási bizottmány és a kiállítók közbenjöttévcl alkotandó bíráló bizottság állal fognak végrehajtatni. 17. Jutalom. Jutalmul minden a kiállításra bocsa -tott tárgy egy emlékérmet nyer; kiváló tárgyak érdem-érmet, s a kitüntetést indok ló díszokmányt nyernek. 18. Belépti-jegyek. Kiállítók és ezek munkásai, valamint a rendezésnél közreműködő tagok állandó szabadjegyet nyernek. A látogató közönség részére 50 kros egyszer érvényes napi jegyek adatnak. Beigazolt munkások és 14 éven aluli gyermekek féláru jegyeket nyernek. Ünnepélyes alkalmakkor a belépti-díj 1 frt. leend. 19. K é p v i s e 1 Ö. Hivatalos Közlöny. Minden kiállítónak joga van külön képviselőt tartani, azonban a bizottság már eleve gondoskodott egy általános képviselőről is. Közlönyül az „Alföldi I p a r 1 a p"-ot választotta. 20. A tárgyak eltávolítása. A kötelességeiknek eleget tett kiállítók tartoznak tárgyaik eltávolítására nézve szeyt. 29-ig intézkedni. 30 ig el nem vitt tárgyak a tulajdonosok terhére beraktároltatnak. Szolloszet Z a 1 1 i c h B a l t h i n e s t e r uj erjesztési módja. A must erjedésének miként lefolyása kétségkívül a legfontosabb tényező annak borrá változtatására. Ezért lett az újabb időben a must erjedése különösb figyelem s tanulmány tárgyává. A szokott erjesztő készletek mellett, a keleten divatos egy sajátszerű erjesztő módot kívánunk most bemutatni olvasóinknak Zallieh Balthinester előadásai titán, mellyet nem régen Kntz Ferenc ismertetett a Borászatilapokban. Történik ez következőleg: A hordó szája, miben az erjedés menendő végbe, nagyobb, — hosszába G", szélességben pedig 5*', — fenekén tollvastagságú lyukat fúrunk, az 1-Öt a hordó fenekének közepe táján, a 2-at 2V 2 "-el fölebb, a 3-at 2'/ 2 "-el ismét fölebbE lyukak pamuttal körülvett csapokkal láttatnak el, illetőleg dugaszoltatnak be. Ez erjedés mindég egy akós hordóban megy végbe, nagyobb hordóknál a kis csaplyukak távolsága is nagyobb. Musttal töltetik meg a hordó a 2-d. csaplyuk magasságáig, mit megmutat a pamut nedvessége. A hordó szájára egy durva ritkás szövetű vászon alkalmaztatik, ugy hogy minden .irányban 2—3 ujjnyival nagyobb a hordó nyilasánál. Ezután sárga agyagból készült sárral sároztatik le a rongy a hordóhoz, s föléje egy hüvelyk vastag, sárga agyagból készült négyszög alkalmaztatók, mely megközelítse a hordó száját, de tökéletesen szorosan ne zárja, hogy az erjedéssel kifejlett szénsav a lesározott rongy likacsai közt magának elillanásra utat törhessen. Az erjedés lefolyása alatt naponként utánna kell nézni, a rongy azon helyeit újból lesározni, mellyeken a kifelé törő szénsav a rongy likacsairól a gyönge sárréteget fölemelte. Ha a must az erjedés közben a legfelső csaplyuknál fölebb emelkedett, le kell a mustból valamelyest ereszteni, nehogy fölfelé emelkedésében a hordó lesározott szájáig érhessen. Ezzel az njbor tagadhatóan jobbá, szeszesebbé s tartósabbá is válik. A hordóban egészen zárterjedés alatt van a must, s mégis a kifejlődő szénsav fölöslege utat és módot talál elillanni, a nélkül hogy a szeszt s egyéb illókat magával ragadná. — Jó lélekkel ajánlható a bortermelök figyelmébe, a Borászati lapok szerint. Iható törkölybor (csiger) készítése. Miután a szüreti idő bekövetkezik, nem fölösleges ily dolgokkal is foglalkozni, hogy a különben drága munkáltatásu szöllönek semmi része se vesszen el haszontalanul. Törkölybort szokott ugyan minden szőllősgazda készíteni, de rendesen könyelmüen csak közönséges hidegvízzel önti le a fürtvázzal kevert bogyóhüvelyeket, a mikből azután nagyon természetesen nem nyerhető oly ital, mint észszerű kezelés mellett lehetett volna. Mihelyt a törköly elhagyja a prést, azonnal hozzá kell látnunk a törkölyből' készííéséhöz ; mert különben a levegővel sokszoros érintkezése miatt hamar fog ecetesedni és a nedv sajátszerű törkölyizt kap. IIa a szöllöbogyók előre leszemezve, vagy rostálva nem voltak, a törkölynél kell különválasztani a hüvelyeket a fürtvázzátói, és csupán a tiszta hüvelytörköiy hozatik erjedésbe. A törköly hordóba öntetik és rá 20°R. melegített 10 —15°/ 0 es cukros viz. Az erjedés rövid időre megindul, és ezután nyolc nap múlva lefejthető — vagy pedig még öntünk rá 5— -6% alkoholos vizet és csak ezután 14 nap múlva vesszük le a törkölymustot. Alkohol azért jó a törkölymusthoz, hogy izét kellemesebbé teszi. Az igy készített törkölybor nemcsak kapás, de rendes használatra is élvezhető italt nyújt, — a tiszta termés pedig értékesíthető. \ ŰJ SZERELEM. cin hittem azt, hogy oly hamar feledjem «T A multnak édes—bús fájdalmait; Nem hittem azt, hogy. ily nagyot csalódva, Szivembe vissza térjen még a hit. E földi élet, mely minden varázsát Elveszte, ismét oly kedves nekem; Mitől örökre elbúcsúztam akkor: Most a szerelmet újra élvezem.
