Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-09-25

nyiségben állítatnak elö, s ez által a nép minden rétegére nézve lehetővé lesz sok szükségletét könnyen fedezni. Ezen korszak a gyáripar korszaka, mely ha tekintetbe vesszük, l l0 o'y a jóllét minél több szükségeinknek minél olcsóbban fedezésében áll : kétségtelen, hogy a legnagyobb jóllét esz­közlésére van hivatva. Az ipar már csirájában ezen korszak elérésére törekszik, az emberi természet folytonosan ébre­dező vágyainak ez képezi célját; — a mai népek némelyike mesés gazdagságának, mely az ókori államokéval alig ösz­szehasonlítható, ez képezi alapját. Mai napság az özszes mü ­veit világban a gyáripar korszakát éljük. Kétségtelen, hogy ezen korszaknak áldásai felszámíthatlanok; de emellett mind élesebben tűnnek ki egyes hiányai is, melyek miután a do­log természetéből folynak csak nehezen orvosolhatók. A gyáripar kifejlődésének egyik káros következménye az, hogy a kézműipar mellette megrí lani nem képes, a mennyiben a gép sokkal olcsóbban dolgozik és dolgozhatik mint az ember, ennek folytán az iparos munkás a munka­teréről leszoríttatik, magának és családjának létfentartása megnehezifetík, önnáüósága pedig teljesen megsemmisítetik. A gyáripar másik káros következménye pedig az, hogy az ipari munka nagyon megócsulván, épen annak értéktelen­sége miatt sok oly munkaerő elvész, mely más körülmények között a jóllét emelésére szolgált volna. Ezen két baj orvoslása, méltán képezi mindenütt a nemzetgazdászok kutatásának tárgyát, s méltán hozta moz­gásba nálunk is azon eszközöket, melyeknek jelentőségére kívánjuk olvasó közönségünket figyelmeztetni. Szegedi országos kiállítás. Az 1876—ik évi magyar országos ipar-, termény- és állal—kiá 11 ílás szabályzala. 1. Védnökség. Pártfogók. Ezen országos ki­állítás a n. m. magy. kir. közgazdasági miniszter urnák fő­védnöksége, Szeged város köztörvényhatóságának füpártfo­gósága, Magyarország több köztörv. hatóságainak és egye­sületeinek pártfogása alatt áll. 2. Vezénylő bízottra á n y. Minden a kiállítás szellemi részére, nevezetesen az intéző és vezénylő közegek közötti érintkezésre vonatkozó levelezések a föntirt köze­gek közbejöttével alkotott „országos kiállítási bizottmány elnökségéhez Szegeden" intézendő le. 8. V é g r e h a j tó b i z o 11 s á g. Minden a kiállítás kezelési ügyeire, bejelentésekre s egyéb cselekvő intézke­désekre, valamint felvilágosításokra vonatkozó levelezések a föntirt bizottmány kebeléből alakult „végrehajtó bizottság elnökéhez Szegeden'' intézendök. '• 4. H e l.y és tér. A kiállítás Szeged városában, a bu­zatéren épült foreáltanoda új palotájában 5.400, az előtte l?,vö ligetben 2000, a mellette levő téren 10,000 s a közel lévő Tiszaparton 2.G00, összesen 20.009 • méternyi téren emelendő ideiglenes épületekben rendeztetik. 5. K i á 1 1 í t h a t ó t á r g y a k. Minden, magyarországi és kapcsolt részei arra méltó mü-. termény- és áltat elfo­gadtatok ; kizárva csak a gyors romlásnak kitett anyagok s robbanó tárgyak vannak. 6. Bejelentés. A bejelentések ezennel megnyit­tatván 3876-ik évi május utoljáig fogadtatnak el ; a térbe­osztás megtörténte után érkező bejelentések figyelenibe vé­telére, nem vállalhat szavatosságot a bizottság. 7. Beküldés. A kellő időben bejelentett tárgyak l87ß-ik évi július 1 ö-tol ugyanazon hó utoljáig küldendők be ; későn érkezett tárgyak elhelyezésére nézve a bizottság nem szavatos. 8. M e g n y i t á s. Bezá r á s. A megnyitás augusztus 20-án délelőtt 9 órakor, a bezárás szeptember 10 én dél­után 6 órakor történik. 9. Vásár. A kiállítás egy rendkívüli országos vásár­ral lesz összekötve, a mely vásár a consulatusok utján nem­zetközivé tétetik. 10. Sorsolás. A kiállított általános értékű vagy közhasznú tárgyak a bizottság által részben megvásároltat­nak és kisorsoltatnak, mire nézve külön szabályok alkotvák. 11. Tér-dij. A fér-díj fele a tárgyak bejelentése­kor, másik fele a tárgyak beküldésekor fizetendő; éspedig: a palotában, szabadon álló terek 6, falmelletti tér 2, faltér 1 frtjával, az ideiglenes épületekben 2 frt, a sziliekben és szabad udvarban 1 frtjával • méterenként. (Beigazolt sze­gényeknek a térelíj félben vagy egészben elengedendő). Nagy tért igénylő kisebb értékű, s kis téren elhelyezhető nagy értékű tárgyak díjszabásánál a bízottság méktéksze­rüleg eltérhet. 12. Elhelyezés. Folyó asztalokat, a bizottság díj nélkül ad. Szekrények, állványok a fél kívánatára mérsé­kelt áron a bizottság által készíttetnek. Ezek díjának fele előre, másik fele használatba vételkor fizetendő. Szabadsá­gában áll a félnek saját szekrényt használni ; ezen esetb.en annak rajza a bizottsághoz beküldendő. A gépekhez szük­séges gőz-, viz- és gázmozgató erőket a bizottság díjtalan adja. 13. A kedve z m é n v t' k és te r h e k. A szállítási és egyéb szokásos kedvezmények kieszközlésén túl gondos­kodik a bizottság, hogy a vendégek ingyen elszállásoltas­sanak. Közös beszállító, csomagoló, felállító és gondozó kö­zegek szerveztettek, a melyek egész a tűzbiztosításig s eset­leges visszacsomagolásig minden ellátást teljesítnek. Ezen szolgálmányok a felek által részben vagy egészben igénybe vehetők, de nem kötelezők. Az ezekért járó mérsékelt díj a kiállítás bezártakor fizetendő. 14. Rendezés. A rendezésre nézve 10 csoport, ehez képest a rendező bizottmány 1G szakosztályba alkottatott. Általánosságban a láncolatos rendezés oly formán alapítta­tott meg, hogy a csoportok külön jellege kellőleg óva legyen. 15. Csoport beosztás. A csoport beosztás a kö­vetkező : I. Erdötermények és félkészítmények, nehezebb faipar. II. Bányatermények és fólkészítmények, nehezebb ércipar. Nemkülönben : üveg, gyurma, agyag és köipar. III. Mezőgazdasági termények és félkészítmények. IV. Malom­ipar és élelmi cikkek. V. szesz-ipar, borok és egyes sze­szes italok. VI. Fonó-, szÖvÖ-ipar, ruházati tárgyak. VII. Háztartási és butor-ípar; VIII. Vasipar. IX. Nemes érc, ne­39*

Next

/
Oldalképek
Tartalom