Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-08-07

ruaguk nem fogunk magunkról gondoskodni, ki fogja gon­dunkat viselni*)." Goldberg Jakab néptanító. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések: Augusztus 7-én Mészáros Pál és neje el­len ingóságra P. Teszéren; Sándor Sándor és Szíjgyártó Imre Optimismus és pessimismus. (Deveeseritől). (6. Folytatás). „Az ember élete nem egyéb vasútnál, a bölcső az indóház, a sír az utolsó állomás." De e két végállomás közt mennyi változás, mennyi öröm s fájdalom jut ki osztályré­szül. Az ember sírva lép föl a színpadra, melyet talán majd nevetve hagy el. 60—80 év közötti arasztnyi idő csak egy csepp, az Örök, a végnélküli időből, de melyben mégis oly gyakran állítjuk kockára mindenünket, életünket. Csak ez az időköz annyira mennyire ismeretes előttünk. A kezdet ép oly rejtélyt foglal magában, mint a vég. Jellemző körül­mény, hogy a csecsemő sirni tud, de a nevető izmok nála még teljesen kifejletlenek. Ez jellemzi az első szakát éle­tünknek. Hiány és teljes passivitás uralkodnak az első kor­szakban, csak szükségeink kifejezésére szolgálnak könyeink. De szerencsére e korszak csak a testi fogyatkozást erezi, a szellemi, lelki fájdalom, valamint az öröm is teljesen isme­retlen. Eletünk akkor még teljesen csak vegetalt. Csak mi­dőn már az öntudat fölébredett, midőn az első ,,én"-t csüg­gesztve kitudjuk mondani, akkor kezd derengeni a szürkület és akkor kezdünk létünkről tudni. A környezet minősége az ifjú lélek fejlődésére a legnagyobb befolyással bir. Ott, hol a szülök mosolynélküli rideg kedélylyel állják bölcsőnket körül — ott a mi kedélyünk is valószínűleg sötétebb lesz,— mig ellenkezőleg, hol mosoly fogad bennünket, ha szemün­ket felnyitjuk, úgy mi is előbb kezdünk nevetni és örülni, és egyszersmind fejlődni is. A kis gyermek lelke is hason­lít a benem irott papírhoz s az először arra nyomott voná­sok mindvégig megfognak rajta látszani. — A szellem és testi képességeknek fejlettével szüksége van a gyermeknek foglalkozásra, a mit a játékban talál. Az egyes játéktár­gyaknak elrombolásában, átváltoztatásában a gyermek már erejének öregbedtét tapasztalja, s azért az neki gyönyört is okoz. De a gyermeknek szándéka vagy szeszélye igen gyak­ran szülői akaratján hajótörést szenved, és meglepő, hogy néha a gyermekek gyakran oly kifejlett érzékkel birnak a a tapasztalt jogtalanság vagy méltatlanság fölött. A családi életben absolut uralkodó hatalom az apa vagy szülők aka­ratja is mint absolut hatalom csak azért könyebben elvisel­#) A cikkíró lelkesült szavait mi is osztjuk teljes mértékben. Ideje volna, hogy városunk és vidéke tanítói, áthatva a nevelés és tanításügy fon­tosságától, megalakítanák a másfelé már életre kelt nevelésügyi egyleteket. Most csak ennyit. Rövid időn bővebben is szóllunk ezen s hasonló ügyeinkhüz. Szer k. ellen ingóságra Vaszaron. — 11-én Terelmes János ellen Me­zőlakon; Polgár Sándor ellen ingóságra Acsádon; Ács Bálint ellen ingóságra Takácsul. — 13-án Síeiner Vendel ellen ingó­ságra Jákón. — 14-én Mészáros Pál, Polgár György, ifj. Bolla Imre és Csigi Ferenené ellen ingóságra P. Teszéren; Klesita József ellen ingóságra Fenyőfőn. hetö, mert a szerelem az, mely a jog hiányát kipótolja. A gyermek nem ismeri azon hatalmas hullámokat, mik később majd kedélyét s nyugalmát felfogják zavarni, nem ismeri azon különbséget, mely őt a másik nemtől elválasztja, ö> csak a pillanatnak él, mintha csak tudná, hogy „was man aus der Minute ausgeschlagen, gibt keine Ewigkeit zurück," A szülök részéről tapasztalt jóakarat és szorgalom ha­sonlót idéz elő a gyermeknél is, mely utóbb megszokottá sv természetessé teszi a viszonyt, mit az értelem is helyeselni fog s szentesítését adja azon viszonyhoz, mely kezdetben csupán érzéki volt, gyermek és szüle között. A játék mindig komolyabbá lesz s még kezdetben a játék mellett játszhatunk keveset. A dolog természetében rejlik az ellentét, mely a tanulót — nevelőjétől elválasztja­Egyik— a nevelő — csupán a jövőre irányozza figyelmét, mig a gyermek csak jelennek akar élni. A maga szempont­jából mindegyiknek van némi igaza. Az iskola már képét nyújtja az életnek kicsinyben, a kitüntetésért való küzdelem kezdetét veszi, a rokon s ellenszenv, irigység már alapjá­ban meg van. Majd a szellemi tehetségek fejlődésével a kép­zelet mindinkább eröscbb lesz a többi tehetségek fölött, s? ösztönöz kutatni az eddig szemeink elöl elrejtetteket. A két nem közötti különbség lassanként tudattá válik, s a két nem ellenkező pólusukhoz képest egymás iránt vonzalmat érez­nek, hogy ekként igazolva legyen a görög philosophok azon nézete, miszerint a nö és férfi a természet kezéből távolban kikerült felekképen keresik egymást, létesítendők az ere­detileg gondolt egységet. A bimbó teljes virággá lesz s a férfi a nőhöz s viszont vonzalommal viseltetik s érzi, hogy boldogságát csak a másik nemmel való egyesülésben érheti el. Ezen vonzalom =: a szerelem. A költészetnek kimeríthetlen tárgyát képezi a szere­lem ; minden egyén egy-egy központ, és mindegyiknek fej­lődése egészben és nagyban egyforma törvények szerint tör­ténik. ,,Egy szép őrület" monda valaki ,,a szerelem," — melyről a költő mondja : ,, tilge Sie von Uhrwerk der Na­turen, Träumend auseinander fällt das All." Sch. Folytatjuk). Pápai h. h. főiskolai önképző kör. Nagy elméknek adatott, hogy csekély jelentőségű dolgot is érdekessé, vonzóvá tudnak tenni; a közönséges vagy épen gyenge tehetség kezében pedig még az érdekes tárgy is elveszti érdekét. Nekem még hozzá érdekes tárgyam sincs,—s mégis — különös — lesz egy jó oldala előadásomnak — az, hogy rövid leszek­Hogy mi az a képzőtársulat, magyarázgatnom felesleges j mert társulatunk annyi éveken át oly sokszor adott már életjelt magáról, hogy a ki csak egy kis érdeklődéssel is viseltetik aa&

Next

/
Oldalképek
Tartalom