Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-07-03

2B3 ßaggal bíró közönségünket jó példa által a törvénytiszte­letre, lehetetlen, hogy a siker elmaradjon. Bogy a néptanítói nyugdíjtörvényt az „Eötvös alapot/' melyről szerkesztő úr engedelmével egy külön közlendő cikkben megemlékezni szándékozom stb. hasznos intézmé­nyeket táriítóegyléteink buzgó működéseinek köszönhetjük, itt csak mellesleg legyen felemlítve. Ellenérvül még valaki az egyes felekezetek elszige­teltségét vagy jobban mondva a felekezeti hatóságok részé­ről a tanítóra gyakorolt pressiót hozhatná fel. Részemről keréken tagadom, hogy léteznének oly emberek, a kik ben­nünket egy üdvös eszme keresztülvitelében gátolni akarná­nak. Elvárjuk, hogy a tanítóegyletbe nem csak a tanítók, hanem a tanügyi hatóságok, felekezet különbsége nélkül be­lépjenek, és ott mint rendes tagok működjenek. Bölcs ta­nácsukat, jóakaró intézkedésüket e téren is szivesen fogadjuk. Azt hiszem, társadalmi életünkre nézve nagy befolyás­sal volna, ha a tanítók az elsők volnának azok közt, kik ama válaszfalakat, melyek még mai nap is bármely néven nevezendő okból az egyes felekezetek közt léteznek — el­döntették. Gyermekeink egymás kost tisztességesen, béké­sen megférnének, és nem kellene attól félnünk, hogy a mi­napi és naponta ismétlődő zsidó és keresztyén gyermekeink közt előforduló véres verekedések ismétlődnének, mert a tanítók egymással gyakrabban érintkezvén, a szükséges fe­gyelmi eszközöket időről-időre összhangzatosan megállapít­hatják. A- mondottakból eléggé kitűnik egy rövid idő múlva létesítendő tanítóegylet szükségessége és fontossága, kér­jük tehát az érdekelteket, szóljanak a tárgyhoz*). Két út áll előttünk : „Haladjunk-e vagy maradjunk ?" En az előbbit választom. Különben „Győzzön a mi jobb," Egy helybeli tanító. Népesedési mozgalom Pápán az utolsó tiz évben 1865—1874. Statistik»! tanulmány. (Dr. Lővy Lászlótól;. (Folytatás}. Afcon ellenvetést lehetne ezen kimutatás ellen tenni, hógy a halálozási arány azéit oly nagy, mert ezen tiz év­ben, két cholera is fordult elő. De ezen ellenvetés mit sem képes változtatni a tényen, és belőle következtetést vonni, nem volna egyéb, mint öüámítás. Meri-a halálozási statistika, egyszerűen felszámítja, összeolvassa az előfordult halálese­teket^ • és megmondja: ezer ember közül ennyi halt meg; azon körülmény, hógy valaki cholerában halt meg, oly tény, mély többé meg nem másítható; de másrészről, azért sem szolgálhat-mentségül a volt cholera év, mert ilyenek jövő­ben is fordulhatnak elő. Hógy afc előfordult halálozást teljésen megértsük, szük­séges, azt különféle oldalról és szempontból megvizsgálni, a mint az itt következik. Halálozás nem szerint. *)"Szívesen engedünk téri ez eszm'ccs.ofének. S z e r k. 1865. évben 287 férfi, 230 nö, összesen 517. 1866. t> 535 >> 520 „ a 1055. 1867. }t 239 )> 218 „ )> 457. 1868. tt 310 j) 258 „ )> 568. 1869. )? 287 >> 274 „ 561. 1870. »> 291 253 „ )i 544. 1871. >» 293 >} 224 „ )) 517. 1872. >) 285 >; 254 „ n 539. 1873. >> 475 450 „ >> 925. 1874, f) 319 339 „ »« 658. • • Összesen 3321 férfi, 3030 nő, Összesen 6341. / / — — ----- — - ­Nálunk több finemü hal meg, mint nőnemű, azon egy­szerű okból, hogy több finemü születik, mint nőnemű. A halálozás havi kimutatása. Hó 1865 1866 1867 I868|l869| 1870| 187111872| 1873 1874Össz Jan. 49 46 44 4H SO 50 60 53 56 77 Febr. 62 48 56 55 52 60 54 50 78 57 Márc 5] 56 45 46 65 57 48 59 71 69 April 47 57 48 50 42 63 47 52 55 58 Máj. 40 62 39 46 38 35 53 46 3/ 51 •Tun. 3\ 49 38 32 37 39 39 35 45 43 Jul. 39 61 28 33 37 33 38 43 46 58 Aug. 41 68 35 42 40 37 41 41 SO 46 Sept. 40 59 29 41 33 42 32 31 268 ' 54, Okt. 40 ' 382 27 44 50 37 47 41 81 57 Nov. 27 124 26 47 51 32 30 40 60 39 Dec. 4G 49 42 83 45 46 28 48 54 49 Ossz. 517 1055 4^7 5 ÖS 561 544 517 539 925 658 563 572 567 519 441 391 416 471 629 800 ttfc Főösszeg 63-41 Ezen táblázat, oly- bonyolódottnak tetszik első tekin­tetre, hógy abból a« egész Közép-Európára nézve érvényéé, évszakonkénti halálozási szabályt, fel nem találjuk. Dé híi mellőzzük a járványok által, túlcsigázott néhány őszi hó ha­lálozási számát, akkor itt is könnyén kitaláljuk azon sza­bályt, hogy januárban a halálozás nagy, s ez február, már­cius és áprilban még nagyobbodik. Májusban a halálozás ínég nagy, de már kezd apadni; még jobban apad ez, a nyár folytán, a nyár vége felé és ősz elején a halálozás leg­kisebb, s a tél beálltával újra kezd nagyobbodni. Halálozás kor szerint. A meghalták között volt életkorra nézve Születéstől o o . <í\ o io o •<* o o CO o i— o oo o C5 o © t évig i o i o t o 1 o 1 © i o I o 1 o o *1 to l— oo 1868 176 98 30 55 n 57 58 45 28 9 1 517 1860 246 298 00 70 92 85 70 62 46 22 4 1055 cholera év 1867 208 66 16 18 25' 31 59 25 25 5 1 457 1'868 214 105 26 55 28 55 40 56 58 14 1 568 1869 162 143 17 26 34 59 44 55 50 10 1 561 1870 205 7 íj 28 25 59 46 58 55 55 19 5 $U 1871 217 81 25 40 20 25 44 9.9 25 11 2 517 1872 229 81 52 54 24 25 45 57 23 11 r 5>9 1873 268 229 64 02 61 60 70 55 44 17 5 925 cholera Í874 264 125 16 42 3Í) 44 46 42 29 12 1 658 hímlő járvány -Össz. 2189-1299 309 516 586 421 474415 523 150 19 Főösszeg 6541, E táblázatból legjobban kitűnik szomorú állapo'fünft. Ily hagy gyerm«khaláiófcás, alig fordul elő, más cültufál­lamökban. A legsäjnösabb az, hogy városunk nem képez ki­vételt, hanem igy van éz körülbelöregész Magyarország-ön, sőt sok helyen a gyermek halálozás meg nagyobb. Ezen ki­27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom