Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-06-26
326 kozás Az 1-ső fokú tüzdelés. A második héten az 1-ső. fuku kivarrás. Szombaton, d. u. I oszt. 3'/*—2%-\g társalgás a torkosságról, foglalkozás a körkirakó karikákkal. II oszt. % / 4-35 / 4 társalgás a tisztaság, rend és szorgalomról visszaemlékezés az egész héten át történt dolgokra, foglalkozás a 4-ik fokú építő fácskák lerakásával. III. oszt. 3'/ 4-4-ig társalgás 1-tői 10-ig szám ismertése. A foglalkozás helyett vissza emlékezés az egész héten át történt dolgokra. Elő készület a vasárnapra, mint szünidőre. Jegyzet. A III. oszt. d. e. 9-től í>'/ 2 óráig a kertben kertészettel foglalkozik. Az I. és II. oszt. a targoncákkal és egyéb játékszerrel tölti idejét. 9'/ a-től 10 óráig összes szemléltetés, — mosdás, ima — verselgetés és ének. Naponként az összes kisdedsereg 4-től o-óráig társas játékkal foglalkozik. Az I oszt. közé tartoznak a kisdedek % évestől 4 évig. A II ,i 55 ii 4 „ 5 A 111. „ „ „ 5 „ 6 Ezen óra rend csak a nyári időre alkalinaztatik. Láttam Bocsor István iskolaszék elnöke, m. p. Magvassy Pál frőbel-kisdedóvó intézet vezetője. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések: Június 38-án Spitzer Regina ellen ingóságra Pápán; 30-án Gulyás József ellen ingóságra B. Győrött; Ftop János és neje ellen ingóságra Gecsén. 11? OL flí 00 1 o JÍS)O Gondolatok. Stadler Karolnak önállóan megjelenendő nagyobb művéből. 1. Midőn a természet ölére borulva, fájó szívvel arra gondolok, hogy parányiságom a nagy látható mindenséghez mérve, körülbelül annyi, a mennyi egy szélnek eresztett sóhaj a megmérhetlen szellemvilágban : tehetetlenségem keserű érzetében elhal akaratom s összeroskadok ; do ha ismét körültekintek s e mindenségi!ek egyik alkotó elemét, a világiétel egyik kiegészítő részét ismerem fel en'maga inban, eröt meritek ama magasabb következetességszülte küzdelem folytatására, mi az élö lények hivatásának alhháját vagy más szóval, az anyagnak idö és térben örökös munkáját képezi. 2« Az idö halad, forma és alak változik, — de az igazság szilárdan áll. a. Az akarat tevőleges és szenvedőleges nyilvánulásában rejlik legnagyobbrészt úgy örömünk, valamint fájdalmunk ki nem apadó forása. 4. A szerves viliig alkotó elemét a sejt, a szellemit a fogalom képezi. A sejtek szövetkezése s szaporodásából lészen a szerv, a fogalmak bizonyos összegéből pedig a gondolat és az eszme. 5. Miért félnénk a haláltól ? Hisz az é 1 e t folytonos anyag csere lévén s felbomlás felé vezetvén a szerves világ minden létegét, inkább nevezhető halálnak, s a halál, az elemek uj csoportosításával egyszersmind uj létet alkotván inkább életnek. 6. Kárhoztatjuk az öngyilkost. Pedig ö csak azon meggyőződésében vet véget életének, hogy hasznavehetlen tagja lett és marad a társadalomnak s hogy erköjesi vagy testi halála úgy is közel van már." Miért nem kárhoztatjuk inkább a tömeges gyilkolás és a lemészárlás vérfagyasztó műveletével járó háborúk nemtelen elvét? 7. Az igazsághoz gyakran ép ugy, mint az egézséghez csak műtét utján juthatni. De a mint sok beteg azért könyörög, hogy az egészségét helyrehozó műtét elhalasztassék, úgy nem ritkán a lelkiismereti kórban szenvedők is rettegnek az igazságot kiderítő erkölcsi műtéttől. 8. Igazat mondani nem mindig könnyű, de hazudni sem. 9. A hit gyökere a képzelt, a tudásé a valódi menyben van. 10. JVIit ér az i g e test nélkül, s mit a test ige nélkül? körülbelül annyit, a mennyit egy mindenség idő és térnélkül. 11. A csodák ideje lejárt; nincs a moralvilágban semmi, mi a természet Örök törvényein csorbát ejthetne. 12. A reményt sokan az élet fűszerének tartják, de mondhatjuk virágnak is, mely az élet kopár fáján fakadva szép gyümölcscsel kecsegtet mindaddig, mig végre virág és ía egy vad orkánnak esik áldozatul. 13. Ha tele az emberi sziv, túlárad a szem. A sirva-nevetés és a nevetve-sirás innét jő. De miért van ez igy ^ • • Talán, mert egy személyben angyal és daemon vagyunk ? 14. Az idő, kiegyenlítő hatalmát bámulhatod legjobban a temetőben; itt a bölcs, a bolond is — hallgat. JQ. Mi a különbség ember és ember közt ? Néha egy egész ember, 10. Légy erős és törekedjél magasztos cél után. Útközben azonban meg ne állj s ne tekintsd az áldozott erő és fá-: radság s a kivívott eredmény közötti kedvező vagy kedve? zötlen arányt. Ne nézz vissza, mert — kétségbe eshetnék (Folytatjuk).
