Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-06-19

t Az unalomról. (Folytatás és vég-e}, v^agy akár pillantsunk be annak setét lelkébe, aki csordultig tölte a kínálkozó életörömökkel poharát, és fe^ nékig iiríté ki azt, akire nézve semmi új nincs a nap ' alatt, — akinek fásult lelke előtt már egészen közönyös minden: a megtörött s életunt blasirtnál elmúlt már az élet gyöngyöző habzása, kiszáradt a jelenetek iránti érdeklődés fölmelegítő forrása, s keble egy kiégett vulkán. Az valóban mester a fogpiszkáló és körömtisztogató imalouibnn. Bizonyos tetszetős előkelőséget s színleges finomságot is nyer általa némely együgyűek előtt. De mi mégis inkább forduljunk el tőle szánó mosolylyal s legyünk inkább egész és józan emberek, mint i 1 y előkelők. Van, igen is, az unalomban olykor-olykor valami emberi, valami előkelő. Az unalom néba a műveltség, képzettség jele is; mert a müveit, képzett, tanult ember, birtokában sok megbecsülhetetlen szellemi kincseknek, gazdag sokféle ismeretekben, jöhet azon helyezetbe, hogy a körülötte lefolyó dolgokban ujat nein lelvén, azok már mind tudása tárgyait alkotván — az unalom hangulata lepi meg. De legyen bár az u n a I o m akár eltűnő hangulat, akár az életet állandóan u r a 1 g ó á 1 l a p o t, — legyen bár benne látszólagos előkelőség: mégis legjobb, az egyedül jó lenne, sohasem unatkozni, hogy igy fogékony észt és fogékony szivet árulhatnánk el. Az unalom valódi daemon, az önteltség és önzés daemona; akit ez megszáll, az a tárgyakban nem talál semmi szellemit, a tüneményekben semmi élvezetest, szivével sem érdeklődik soha is mások ügyein. Kínzó érzése igazán pokoli, mig az érdeklődés és érdekeltség folytán nyert valódi mulatság mennyei. Ugyan, ki ne fogadná el közülünk, hogy az ész és szivüresség pokol, mig a tudás és szeretetteljesség boldogság Midőn a szerető édes anya, hallgatva a messziről jött rég nem látott, kedves fiának elbeszéléseire, az idő gyors folyamát nem veszi észre; mert érdekkel csüng lelke egész erejével az elbeszélőnek szózatos ajkán, vájjon nem igazán boldog-e ? Alidon a szerelmesek egymás közelében ülve sokat, mindent mondó tekintettel olvadnak egymáshoz, még ha az ajkak némák is, csak a szemek beszélnek érthetően — kérdezzük meg, boldogok-e? De ne kérdezzük. Hidjük el inkább, hogy ahol az ész és sziv nemes érzelmekben gazdagok, tehát mindég és minden iránt egyszerre támad a figyelmes érdeklődés —onnan száműzve van az unalom, — mellyet, ha eddig talán jól nem ismertünk, most ezen mü elolvasása alatt elég alkalmunk volt vele közelebbről megismerkedni. P. Sz. K. A „kövéredés ellenszerei" cimü közleményhez. Becses lapja 23. számában 11. K. az „Életmentés után" a „kövéredés" ellenszerei cimü cikket Mmö\. „A kövéredés úgymond, a földi bajoknak éppen nem legnagyobbja, de bizonynyal egyik legkegyetlenebbjei nem sejtve, hogy tanácsával ó' maga kegyetlenkedik legjobban, a főbb dolgokban oly ajánlatokat tesz, melyek a kövéredést nem akadályozzák, hanem ellenkezőleg azt kizárólagosan elősegítik. A tésztásoknak kiküszöbölteíése az étlapból már régi kedvenc eszméje volt Bentingnek és ezen eszme alapja lón az annyira általánossá lett „Benting curának." Bentingnek megbocsátható volt ez elmélet felállítása; mert még maga a nagyhirnevii vegyész Liebig is vitázott a zsirképződés forrásai fölött Boussinaulttal. Téved mindenki, ki bizonyos ételeket ajánl vagy tilt meg: a hízásra hajlandó embernek; mert ételeink különféle vegy-elemekből állanak, (a szénvizegek és fehérnyék különféle sorozatából}, helyesen talán csak azt mondhatná az illetőnek, élvezd a szénvizegeket, kerüld a fehérnyéket. Mily rosszul eshetik a vegyésznek tudni, hogy a hus a böjtben meg van tiltva, holott a tej, vaj s egyéb tejes megengedtetik ; hisz főelemeiben a hus és tej, a tápanyagot illetőleg, megegyeznek; mindkettő s még a tojás a fehérnye anyagoknak majd elsőrendű képviselői. A tápszerek, a fehérnyék első sorban és a szénvizegek. Az elsők a képző (plastieum} anyagok, az utóbbiak a respiráló anyagok. Ha legközelebb időm engedendi és a tisztelt szerkesztőség kivánatával megegyeztető *}, ugy bővebbcu és népszerű nyelven írandók „a táplálkozás célszerűsége," „a hízás előmozdítása — és ennek akadályozásáról" jelenleg csak azt akarom inegjcgj^ezni, hogy a t észt ás o k (szénvizegek") nem hizlalnak, hanem a téj, hus, tojás (a fehérnyék}. Roquefort sajtpincéjében az elrakott, sajtokat elemezvén, megjegyezték a zsir vegyinenynyisé.»ét és ugyanis a cukor (szénvizegek és a fehérnyék menyiségét is. Később ezek felbontatva, a különböző elemek vegymenyisége azon eredményt szolgáltatá, hogy a szénvizegek változatlanok maradtak, a fehérnye megfagyott és a zsir menyisége ép annyival növekedett, a mennyivel, a feltérnyék apadtak. Mily anyagok rovására szaporodott a zsir? természetes és egyszerű felelet: a fehérnyék rovására. Addig mig e themáról bővebben írnék, ezeket szükségesének tartottam megjegyezni becses, kissé tán kövérebb olvasónői kedvéért, nehogy ugy járjanak, mint egy általam igen tisztelt hölgy, ki Benting szerint élve megsoványodni akart, naponként hizott, persze tésztát nem evett, csak hust (fehérnyéket}. Addig is tésztát bátran ehetnek a kövérek, mig egyszer, tán legközelebb, szerencsém leend „a hízásról" bővebben értekezhetni. Dr. Politik József. *) Inkább igen kérjük a cikkírót, szerencséltess lapunkat egy gyakorlati orvosi lanácSL'sal, mi hamarább. Szerk.