Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-06-12

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- lövész-és önkénytes t ü z o 1 í ó e g y 1 e t A lap szellemi vészét illető közlemények a szerkesztő lakásaiba : Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel megbízott Waj cllts KLárol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. Il.évfolyam. Pápa, 1875. nyárelő 12.24.sz. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy tuen. Tai^talma : A választások előtt. — A győri ügyvédi kamara első rendes közgyűlése. — Zászlóavatás — Tornatanítás. — Törvényszéki csarnok. — Az unalomról. — Halvány arc, fekete haj. Mire gondol kodni kezdünk. — Budapesti levél. — Színházi szemle. Különfélék miőlizetósi díjai*.: Egy évre 6 fr. Félévre 5 ír. Negyedévre 1 Ir. SO k A liircletéfti clíjalv. a háromszori hasábozott petit sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél ö kr. háromszori hirdetésnél -í- kr. és a többszöri hír— detósnél lehető árlccngedéssei számítatnak. Mindig külön bélycgdij fizetendő. A választások előtt. |^Lz országos törvényhozás működése jelentékenyen \ kihatván a társadalomra is, nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy most, midőn a törvényhozó testület tagjainak megválasztása van napi renden, s képezi mindenütt a beszélgetés, vitatkozás tárgyát: társadalmi lapunkban ki ne fejezzük, egyéb hasonló irányú laptársaink példájára, röviden s tárgylagosan e tekintetben véleményünket, — ugy mégis, bogy társadalmi-lap jellemünket megtagadva, talán a napi politizálás terére ragadtassunk. A választás kérdése oly fontos, hogy ahhoz még társadalmi lapoknak is lehet szóllani. Az 1865—75 közt terjedő három időszak alatt működött országgyűlési képviselők választásánál mindig az volt irányadó a választók elölt, mily állást foglalnak el a jelöltek a kiegyezéssel szemben. E főszempont előtt háttérbe szorult nemcsak az egyének képességére és sokszor jellemére, gondolkodásmódjára vonatkozó minden tekintet, hanem kevésbé vétetett figyelembe még a jelölteknek az országos belügyek rendezésére vonalközé nézete is. Ennek következménye lett, hogy az országgyűlésen sokan voltak az oly képviselők is, a kik vagy munkakedvvel, vagy munkaképességgel nem birtak; sőt voltak olyanok is, a kik annyira tájékozatlanok voltak a közügyek terén, hogy szavazataik fontosságát és eredményét sem tudták igazán megbírálni. Ennek következménye lett, hogy a munkaerő, a különben nagy számú tagokból álló országgyűlésen, kevés levén, majd minden szakmában ugyanazon egyének működtek, s a túlhalmozottság miatt alig jutott idejük az ügyeknek tökéletes áttanulmányozására. Mig a tájékozatlan választottak, az országházon kivül honn töltölték s vesztegették a drága időt. — Ebből folyólag nem csoda, ha törvényhozásunk e három időszaki működésének eredménye nem felelt meg egészen a hazafi gondleljes várakozásának. A két országos nagy párt egyesülése által megadatolt a választóknak az alkalom és lehetőség, hogy ezen hiányokon segíthessenek, s a küldendő képviselőknél mind a magán s politicai jellemet, mind a képzettséget s közügyek előmozdítására irányzott buzgalmai, mind a szakértelmet és munkakedvet illő figyelemre méltatva, a jövő országgyűlést az ország legképesebb és odavalóbb embereiből alkossák össze. De épen azért óvakodni is kell a választóknak, nehogy magukat nagyhangú ajánlatok által elvakítatni engedjék, melyeknek többnyire személyes önérdek szokott lenni a rugója; nehogy felhasználtatni hagyják magukat azok által, a kik minden áron képviselők lenni akarnak; nehogy érvényre jutni engedjék azok törekvéseit, a kik csak uri passióból szándékoznak helyet foglalni a képviselőházban, hogy a fővárosban idözésre és mulatásra egygyel több okuk legyen. Első sorban mindenesetre azoknak megválasztása ajánlatos, kik a múlt országgyűlésen is mint tevékeny, haszonvehetö, jellemes tagok résztvettek; mivel ezek már eddigi tevékenységük által bebizonyították, hogy a képviselői székben helyökön vannak, s kiknek kimaradása azon ügyre nézve, melyben működnek, valóságos veszteség volna. Ily jelölt ellenében le kell tenni minden kicsinyes hiúságról, nem tetszésről, egyéni nézetekről, 24