Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-06-12

magán sértődésről és osztály érdekről; mert mig az ily jelölttel biztosan nyer az országgyűlés, új jelöltekre nézve a nyereség csak látszólagos lehetőség. Vagy ha ily egyén nem találkozik,. választani keli oly egyének közül, kiknek jellemét s képességét a választó polgárok a magán és nyilvános életből jól ismerik, kiknek eddigi munkásságából, áldozatkészségéből hasznot húzott a közügy; kiknek szakismeretük valószínűvé, munkaösztönük bizonyossá teszi a törvényhozásban hasznavehetöségüket; kiknek gondolkodásmódja a köznapiságon felülemelkedett, ismeretük a kor színvonalán áll s törekvéseik nem irányulnak pusztán anyagi javak hajhászására. Miután legközelebbi s legfontosabb feladata az öszszejövendö országgyűlésnek az elszegényült államháztartás megzavart egyensúlyának helyreállítása leend, azon egyének érdemelnek országosan különösen figyelmet, a kik előre föltehetőleg alapos nemzetgazdászati., pénzügyi és ebből folyólag iparunk s kereskedelmünk emelkedő fejlődését gátló bajok elhárílhatására vonatkozó ismeretekkel bírnak; kik a nemzeti bank, vám, és adó kérdésekkel, önálló tanulmányaik folytán, eléggé tisztában vannak; és végre még azok, a kik az egyház és államközölli viszonyt, következéskép a házasság kérdését is, már az országgyűlési bizottság előmunkálatain átment ministeri törvényjavaslat értelmében, igaz szabadelvüséggel, közös óhajaink szerint tudják és akarják megoldani. Ha a választók itt és ott, s mindenfelé ezen elveket tartják szemük előtt a rövid időn bekövetkező választásoknál, és oly egyéni ajándékoznak meg bizalmukkal, a ki helyi, de különösen társadalmi s országos érdekeiknek, várakozó követeléseiknek a legnagyobb valószínűséggel szószóllója tud és akar lenni: akkor gondoskodó előrelátásuk és körültekintésük által csak nyer e szegény haza ügye, beteg társadalmunknak nagyon sok hiányai pedig pótolva és orvosolva leendenek. ^^^^ A győri ügyvédi kamara első évi rendes közgyűlése. E május 30-án tartott közgyűlésre ugyan nem jelentek meg a tagok az óhajtott számban, különösen a vidékiek közül Pápa csak egy-két taggal, Mosonmegye pedig egygyel sem volt képviselve, mégis a megjelent mintegy 60 tag elég"S-gis volt a közgyűlés határozatképességére. Nagy Endre elnök megnyitván a közgyűlést; évi jelentését terjesztette elö, — melyben érinté, hogy a kamara, a febr. 7-én lett megalakulása óta, 12 ülésében 185 ügyet intézett él; fölvett 152 tagot, 2 folyamodótól pedig megtagadta a fölvételt és ezeknek föllébbezett ügye még függőben van ; ugyan fölvett 54 ügyvédjelöltöt, és 5-töl megtagadta a fölvételt, kijtnek főlebböBett ügye hasonlóan még elintézetlen. Ügyvédi vizsga letételeért folyamodott 2 ügyvédjelölt, kérvényük a budapesti ügyvédvizsgáló bizottsághoz tétetett át. Előterjesztése további folyamában mondja „A kamarai elnökhöz beadott panaszok legnagyobb része az ügyek lassú befejezése vagy a követelt ügyvédi dijak sokalása körül forog. Nem szükséges elősorolnom — úgymond — mert mindnyájan tudjuk, bogy az ügyek lassú befejezése a legtöbb esetben nem az ügyvédnek róható fel, s hogy a perköltségeknek a biróságok által megállapítása nagyon gyakran alig fedezi az ügyvéd tényleges kiadásait, s mégis mindkét esetben az ügyvédre szokott az ügy ódiuma háramlani. A panaszok másik része a telekkönyvi bejegyzések eseteiben fordul elö, ezeknek keresztülvitelével ugyanis nagyon gyakran községi jegyzők vagy zugirászok bízatván meg, midőn ezek az ügyet sok esetben Összebonyolítva megoldani nem bírtak, a később megbízott ügyvédnek hibájául rovatik fel a felek által mind az értetlenség által elpazarolt idő, mind pedig a nekik kifizetett költség. Azonkívül még az is tapasztaltatott, hogy midőn egyes felek ügyeiket a törvényszéknél szóbelileg szorgalmazták, vagy a késedelmesség okait kutatták, az ügy védi kamarához utasították. Ennek nemcsak azon következménye lett, hogy a szóbeli panaszok a kamara elnökségénél mindennapiakká váltak ; de az az illető feleknél mindannyiszor azon meggyőződést szülte, hogy az igazságszolgáltatás lassú mene^ tének oka egyedül az ügyvéd hanyagságban fekszik. Ezzel nem akarom azt állítani, mintha az ügyvédi hanyagság elő nem fordulna, — csak arra utalok, hogy ezen eljárás által a felek alkalmatlansága s nehezítése kivétel nélkül az ügyvéd ellen fordul. Végre pedig azon tapasztalatok is felmerültek, hogy midőn apróbb követelések, többnyire tömegesen, a fél által az ügyvédnek behajtás végett átadatnak, a fél nem lesz kellően figyelmeztetve a be nem hajthatás esetén felszaporodó, gyakran a követelések összegét meghaladó költségekre, — mellyeket midőn az ügyvéd követel, ellenébe a panasz rendszerint megtétetik. Az ily panaszok nem tartozván szorosan a kamara elé, azokban nem intézkedhetni; de nem szabad szemet hunynunk az előtt, hogy ily esetekben keserű szemrehányásokkal illettetvén állalánosan az ügyvédség, nemcsak hogy a kellő bizalom a közönségben megrendül, de a közönség kizsákmányolásával vádoltatik. Hogy ennek eleje vétessék, miután minden átadott ügynek első birája mindég maga az ügyvéd, szükséges, hogy ezen elbírálást az ügy véd soha el ne hanyagolja, s feleinek figyelmét minden eshetőségekre már az ügy átadásakor felhívja; ekkor gyanüsíthatlanúl áll féle ellenében, s annak bizalmát nem kockáztatja. Az erkölcsi tekintélyt megóvni, a közbecsülést kivívni kell az ügyvédi karnak, ha azon állást a társadalomban elfoglalni akarja, melyre hivatva van, s mellyet neki a tör; vény biztosít."