Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-05-29

IVipa.városa..képvísel6lesiflletem*k iriáj'üs 23-áu d. e. 10 órakor tartott rendkivüli közgyűlésé. 1. Elnöklő polgármester üdvözülve a szép szituinál megjelent képviselőket: A gyűlést megnyitja. 2. Olvastatott Zimmerman János urnák a városi képviselő testülethez küldött levele, melyben díszpolgárrá lett kincveztetéeére, a leghálásabb köszönetét nyilvánítja. Tudomásul vétetett.

0 3. Olvastatott a helybeli rcf. Főtanodai igazgató tanácsnak a városi képviselő testülethez benyújtott tiszteletteljes kérvénye, melyben azéit esedezik a fentemlített iskolai tanács, miszerint a képviselő testület véve tekintetbe, azon városunkra nézvést ugy szellemi, mint anyagi tekintetben fontos körülményt, hogy a dunántúli ref. egyházkerületnek 1*. hó 24, s több napjain Székesfehérvárott megtartandó közgyűlésén fog eldöntetni azon kérdés, vájjon a helvét hitvallásnak jogakadémia ja továbbra is fontai tassék-o ? s föntartása esetében hol állítassuk föl? továbbá tekintetbe véve azon körülményt is, miszeréut két város, úgymint Kévkomáront és Székesfehérvár versenyeznek tetemes anyagi áldozatok felajánlásával ennek elnyeréseérts kebelükben leendő felállításáért, méltóztassék a városi képviselő testületnek határozatikig kimondani azt, hogy a jogakadémia továbbra is föntartassék s az eddigi helyén l^ápán liagyassék meg; —de kéri egyúttal azt is, hogy a Jogakademiának itt helyben leendő fölállíthatása szempontjából, a város is anyagi tehetségéhez képest, évi segély összeget is megajánlani szíveskedjék; mert ez esetben nagyon reményihető, hogy a Jogakadémia föntartása, s Pápán leendő meghagyása végzésileg a főtisztelendő dunántúli ref. egyházkerület által kimondatik. A képviselő testület belátva az ügy fontosságát, végzésileg kimondta, miszerint nagyon óhajtja azt, hogy a dunántúli h. hitvallású egyházkerület jogakademiáját továbbra is fön tartsa s annak helyéül Pápa városát jelölje ki. Egyúttal hogy ez óhajtása annál biztosabban teljesüljön, egyhangúlag évi 600 i'tnyi segély összeget szavazott meg. Mely határozatáról azonnal értesíteni rendelte az egyházkerület közgyűlését. 4. A nagyméltóságú magyar királyi pénügyministeriumnak a halálesetek felvételére vonatkozó rendelete fölolvastatván, Kellő miheztartás végett hivatalos másolatban a kapitányi hivatalnak kiadatni rendeltetett. 5. Polgármester ur kéri a közgyűlést, miszeréut az állami ^iréir-iövjrk-ii-áiit a jövó' 18f6«Hc"ihTcHtdtcml^v,erzd^ést jlletőleg a jelen évi szerződést egészben megtartani szíveskedjek. Mivel az eddigi szerződés célszerűnek bizonyult be, a polgármesteri kérelemnek hely adatott. 6. Olvastatott a megyei alispáni hivatalnak, a megyei közgyűlés által megrendelt, kórházi költségek cimén városunkra a folyó év első felére kivetett 168 ft 7 kruyi összegnek beküldését sürgető végzése. A kitett összeg a városi közpénztárból a közgyűlés által utalványoztatván, az illető helyre leendő mielőbbi beküldése elrendeltetett. 7. A megyei közgyűlésnek a sertés piac ügyében felterjesztett fölebbezésére hozott azon végzése, melyben a sertés piacot ismét a Csóka vendéglő melletti térre visszahelyeztetni ren.vendeli, fölolvastatvái\. Hosszas vitatkozás után, névszerinti szavazás alapján, i7 szavazattal 23 szavazat ellenében, végzésileg kimondatott, hogy a képviselő testület ezen megyei végzést helyeselve, ellene a bel ügyminlsteriumhoz fölfblyamodni nem fog; fenn hagyja azonban a törvényes 15 napi határidőt a célból, ho^y azon helMl, azok a kik netán ez ügyben érdeküket sértve látják, mint magán felek felfolyamodhassanak. 8. Fölhívja polgármester ut a közgyűlést, hogy a cafasleri községi bizottságot, a törvény értelme szerint megalakítani szíveskedjék. . Mint fontos ügy, ez úttal csupán tudomásul vétetett s kürültekinthetés szempontjából a végleges intézkedés a jövő közgyűlésre halasztatott. Jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésérc Horváth Lajos, fSy.elestey Lajos, Kalmár István, Ló'wy Jakab és .Szilágy József képviselő urak kérettek föl. n. Tornászat és tornaegylet. A tornászat tudvalevőleg egész életszükségletté vált napjainkban, mert ellensúlyozni kell minden bajt, mely a fiatalságon erőt vesz. Ép azért a tornászat, mint a nevelészet egyik leglényegesebb ága, igen buzgó ápolásra szorul. A testgyakorlás az, mely mig egyedül indokolja az elv „mens sana in corpore sano" életrevalóságát, addig annak életbe léptetését egyedül eszközli: „Ha a testgyakorlásnak, — mondja Lubricb Ágost, nem is volna egyéb előnye, mint az, bogy a testet a szellőm hatalma alá vetni szoktatja, már az is oly fontos nyeremény, melyért a testgyakorlást a nevelés egyik kiegészítő részének kell tekintenünk! A szellemi képzés tanodáinkban, a sok ülés, gyakori erő megfeszítés cs több eíéle minden esetre ellen súlyozást kivan az ifjúnál; mert ha ettől megfosztva marad, nevelése egyoldalú és fejletlen lesz. Az ííju korban szerzett ismereteket és tudományt csak akkor értékesíthetjük át az életbe, ha edzett testünk a szellemnek a szolgálatot fel nem mondja. „Az élet lényege, — mondja Dr. Batizfalvy — mely sokak által másban kerestetik, a mozgás, mert az élet maga is xnozgás, s ahol mozgás nincs, nincsen ott élet sem." Es a hires torna tanár Dr. Kloss. „Az élet nem más, mint mozgás a mozgás ero, az erő pedig egészség. Hol a mozgás nincs megakadályozva, nincs hátráltatva, ott megvan bizonyára az élet, erő és egészség. De meg az ész is azt sugallja, bogy ha a műveljük a lelket, a szellemet; miért nélkülözze a fejlesztő gyakorlást testünk ? Az kétségtelen dolog, bogy a tornászat igen jótékony behatással van testi szervezetünkre; ha a test nélkülözi ezt, ugy legörnyed a szellemi művelés terhe alatt, s a nagy tudomány csak beteges külsejű test rejtekében fog nyugodni. „A test alkalmas gyakorlása az élet minden szakában kitünöleg jótékony befolyással van egészségünk jókarban tartására, eltekintve attól, hogy ez által testünk jó idomzatot, erőteljes alkatot, tartósságot és ügyességet is nyer, irja Dr. Bock Ernő. S valóban ! Vizsgáljuk csak meg akár a kisebb, akár a nagyobb tanintézeteket, habár a miuisterium üdvös rendeletei folytán mindenképen javítások történnek is e tekintetben, azonban mégis már lényegükben véve nagy. hátrányára vannak a fiatalság növekvésének, Az ifjú kor foly-