Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-05-29

tonos tevékenységet, kitartó mozgást és fáradhatatlan foglalHozást igényel;; már pedig az iskola padjai közt mindezt baj-, jal fogja, feltalálni; azért állítatik íel a tornaTiskola. hosrv , hogy éz orvosolja a bajt, töltse be a hiányt ott és úgy, ahol és amirítszükségeltetik. - A tornászat történelme is kétségtelen tanúbizonysága annak, mennyire szükséges a szellem túlfeszítésével parallel működtetése a testi szervezetnek. A tornászat története nem nagyon régi korba vihető vissza "aszó legszorosabb értelmében, főkép hazánkban, amennyiben rendszeres behozatalával a régi kor nem igen dicsekedhetik. De alapjaiban mégis meg volt már az régebben is. így a görögöknél az olympi ünnepélyeken szoktak nagyszerű torna-játékok rendeztetni : söt voltak gymnasiumaik is, hol az ifjak testileg képeztettek.- A magán életben pedig különféle játékok voltak divatban, mint a discusi játék, a geranos stb. De csak is a görögök űzték e gyakorlásokat némi rendszerben s paedagogiai célból, mig más népek még a későbbi időben is a testgyakorlatot csupán a harcképesség elérésének kizárólagos céljául alkalmazták volt. Ujabban Svájc karolta fel leginkább a—t-ornászatot — utánna Németország. Főkép a sohnepfenthali növeldék nagyhírű vezetője Guts — Muths szerzett e téren magának kiváló éruemeket. O volt az első, ki mint tornatanító a testgyakorlást tanodái rendszerbe foglalta össze. Azonban mégis Jahn Frigyest illeti a föérdem, ki Némethonban a tornászától megalapítá s annak általános elterjedését elöidézé. A Svájci tornászat történelmében korszakot jelölt ki egy időben Spiesz Adolf, ki öntudatosan fejlesztette tovább a tornázást s különösen a szabadgyakorlatokat gyarapította és rendszeresítette. Azért a swajci tanodákban jelenleg is Spiesz rendszerét követik, melyet más nemzetek is átvettek. Hazánkban mondhatni csupán a pesti nemzeti tornaegylet működése idejétől fogva kezdett terjedni bonunkban a tornázás, melynek

; példájára azután több városb anyaiak ultak^to.rna-egyletek' s most már nagyon kevés számmal tudnánk helyekét felsorolni, hol torna-eg) let nem léteznék. Kiválólag szükséges a tornászat a nőkre nézve. A nö már testi szervezeténél fogva úgy is gyengébb, külbehatások szerint gyorsabban módosuló s igy több támasztékia u, van szüksége, mint a férfinak. Főképen serdülő korukban fejlesztendő és gyámolítandó idegzetük s növelendök erőik, mivel e kor képezi alapját ama jövendőnek, mely az alkalmazott rendszer utján feltárni van hivatva akár egy boldog létet, akár egy élnem viselhető boldogtalanságot ; minthogy a nö anyának van teremtve, s ha megromlott testi szervezete, fiatalságában, a megromlott test idegei azután sem fognak már javulni; ha gyenge alkotású volt, ugy még gyengébb lesz, akkor midőn nehezebb, súlyosabb élet tárul fel előtte. Innét magyarázható meg az a szembeötlő jelenség az életben, hogy annyi a nyomorék szülő, rabjai az életnek,, rabjai kinzottjai újszülötteiknek, miután megromlott szervezetők erős megrázkódtatáson esvén keresztül, még megromlottabbá válik, söt nem ritkán az utódaik vérébe is átszáll s nemzedékről nemzedékre tovább terjesztik az átkot, mely a rosz célt s iránytvesztett nevelésnek, illetőleg a test kellő fejlesztése hiányában teljes elhanyagoltatásnak eredménye. Példákat felhozni fölösleges, sajnos az életben úgyis eléggel találkozunk. Bárcsak okulnának sokan példájokon s útját állnak ideje korán a bajnak. (Folytatjuk). Pápai törvényszéki csarnok. Árverések: június 1-én Varga György, Veisz Borbála, Tarró József és Tarró László ellen ingóságra Gecsén. — 3-án Ferencz József, Nagy János és Somogyi Ferencire ellen ingóságra Salamonban. co •rn mm Értekezés a növényvilágról. (Felolvasta, és a növények elemeire vonatkozó vegyészi mutatványokkal kisérte — az ismeretterjesztő-egylet részéről. — • Pápán tavaszhó 25-én 1875 a városház termében, Váli Ferenc). (3. folytatás és vége). ^Jranklin többé nem vesztegette rájuk a szót, hanem egy kopár hegy oldalára ősszel kihintette óriási betűkkel, 3 melyek néhány kilométerre ellátszottak, e szavakat;,,A i gypsz hatása." A furcsa tüneményen az átmenők előbb mosolyogtak, majd később fel sem vették j hanem midőn tavaszszal a gypsz helyén a buján kihajtott növényekből álló zöld betűket meglátták: mindenki meggyőződött a gypsz hatásáról és hasznáról. Hasznos még a kénsav azért is ; mert ha ezer liter vizbe egy liter kénsavat töltünk: ezen folyadék a leghatalmasabb rét-öntöző nedv lesz, mely a talaj lazán álló földjét összevonja, hogy a nedvet kellőleg megtarthassa s a növény gyökének szilárd állást adhasson. Megbecsülhetlen még a kénsav a trágya szagának, melyben a legfőbb termékenyítő erő van, lekötésére. Ha a kén hatalmas tevörésze a növénynek : ugy a másik tüznemzö anyag a villany is az, annyira, bogy e nélkül nem hoz a növény magot. Ez az állat életére is mulhatlanul megkivántatik, mert ez mészszel egyesülve képezi a csontot, mely csak hiányosan fejlődhetik ki az emberben, ha mész és villany tartalmú eledeleket nem eszik kellő menynyiségben, A tokaji bor is azért ajánltatik a lábbadozó betegeknek, mert legtöbb vilsav van benne, mely erőt ad. A sónemzö elemek : a halvány, iblany, büzeny különösen a tengerparti növényekben szerepelnek. Az üvegnemzö elemek közül a kovany, a fű és gabona 22*