Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-05-15
Vegyestartalmil társadalmi hetilap. A pápai jótékony n ő e g y l e t-, a z ismeretterjesztő- 1 ö v é s z- és önkénytes tüzoltóegylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő laltasax^a: Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszólamlások, a kiadói teendőkkel megbizoll "VVaj clit.S IvílX'Ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. II. évfolyam. Pápal875 tavaszutó 15.20.sz. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy ivén. TTai?t:aliiia'. A kereskedelmi mérleg. — Yeszprémmegyei közgyűlés. — Törvényszéki csarnok. — Értesítés a növényvilágról. Piinköst ünnepén. — Az én hibám. — Mire gondolkodni kezdünk. Politikai dolgok nem politikai tárgyalása. — Különlélék, TUlőXizetési clíjalv.: Egy évre . . . . . . . 6 fr. Félévre 3 fr. Negyedévre 1 fr. SO k. Alii rxle LÓ ,S i cl íj alv. a h á ro m szőri hasábnzoll petit soréri egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél íi kr. háromszori hirdetésnél >í kr, és a többszöri hirdetésnél lehelő árlcengedéssei számítalnak. Mindig külön bélyegdij fizetendő. A kereskedelmi mérleg állásának nemzetgazdászati és állami fontossága. Felolvasás, melyet a pápai ismeretterjesztő egyletben I87ö-ik év március hó •1 -í-én tartott Antal G á b o r. (Folytatás;. L5 em is lehet képzelni, hogy legyen oly hnja talaj\ jal, oly kedvező éghajlattal biró, munkás és taka? rékos népiség, mely magából a földmiveléshől élve mai napság műveltségében és vagyoni jóllétben előre haladni bírjon. Mert 'hogyha ezt meg nem akadályozná is a termeivények csekély értéke, a befektetések hiánya, a rosz időjárás: megakadál} r ozza a fogyasztók hiánya. Nyers terményeket ugyanis egyik álladalom csak akkor vasáról a másiktól, ha szükségletére nem termelt eleget, vagy egy másik, még kedvezőbb feltételek alatt termelő államtól olcsóbban nem kaphatja; mivelhogy a minőén az ár elszáliott, a mint van ez a kényelmi, tehát főleg ipar-cikkeknél. Igy például mi magyarok csak akkor értékesíthet jük terményeinket illő áron, ha külföldön rosz termés van, még ekkor is csak ugy, ha Oroszország és Amerika gabonáját, Áustralia g} r apját nem adhatja olcsóbban azon piacokon, hol mi terményeinket kiállítjuk, mint a mint adhatjuk mi. De ha azon iparosok, kik e cikkeket fogyasztják, saját államunk területén laknának, a földészet nyers terményeinek mindig biztos piaca lenne saját hazánkban, s ezeknek értékesítése nem függene annyira más országok időjárásától és piaci viszonyaitól. Ha valamely állam bízhatott abban, hogy gazdag és buja nyers termelésével pótolhatja azt, amit az ipar cikkek behozatalánál veszít; ha reménylhelte, hogy csupa földmivelésböi is meggazdagodhatik: ugy Amerika bizonynyal reménylhelte azt. Bővölködvén még elfoglalallan kitünö minőségű lerüleltel, éghajlata alkalmas levén gyapot, kávé, dohány és más értékek termelésére, melyek Eiirópában_jiem_ termelJielök: e termékeiveLmindig biztos piacra számíthatott. És számításában mégis csalatkozott. Nagyon hamar kénytelen volt belátni, miszerint védvám felállítása nélkül a kimeri thetlennek látszó természet ereje dacára elszegényedik, szüzfölcljét kizsarolja, kereskedői, iparosai, földbirtokosai Angoloknak lettek adósaivá, csak alig életre hívott iparvállalatai megbuktak. Ekkor a védvámrendszerhez folyamodott, hogy a pénzkifotyást megakadályozza. S ez intézkedésnek meg is lelt kívánt eredménye-, mert kereskedelmi mérlege javult s az egész állam jólléte gyarapodott. Az amerikai egyesült államok példája mutálja legkézzelfoghalóbban a védvámrendszev hatását, mivel itt szabadkereskedelmi és védvámrendszer rövid időközökben váltották fel egymást; amaz mindig a jóllét alábbszállását, ez fokozódását idézte elő. Nem tekinthető alaposnak a védvám ellen felhozatni szokott azon ellenvetés sem, hogy a honi fogyasztókat terheli az iparosok előnyére az által, hogy a külföldi jobb és olcsóbb cikkek elölt az utat elzárja és a fogyasztók kénytelenek a belföldi roszabb iparcikkeket drágábban fizetni; mive.l ha ez egyelőre megtörténik is, ezen több kiadás csak tandíjnak tekintendő, mely később" a tetemes szállítási költség megtakarítása által bőven" vissza fog terítetni. Nem is kell különben gondolni, hogy a védvám ál-. tal csak rövid időre is a cikkek nagyon megdrágítat-.. nának, hanem inkább a külföldi vállalatok és tőkék 20