Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-05-15

belföldre telepítetnek. Vám vettetik például a külföldi posz­tóra, de nem vettetik vám a külföldi fonálra, melyből a posztó készül,— kétségtelen, hogy a posztó-gyáros át­fogja tenni szövődékeit azon állam területére, melyen a posztónak védelem nyújtatik, mert ez által könnyen versenyezhet a piacon a vámot fizető külföldiekkel. Ez tart 5 évig, mikorra a posztó-gyártás megerősödött. Ekkor vám vettetik a fonálra, de nem vettetik a fonó gépre. A külföldiek most behozandják gépeiket és meg­fonják gyapjainkat itthon és betelepítik a munkásokat is. Majd utóbb vám vettetik a gépre. A tapasztalat azt mutatja, hogy a porosz császárságban s Auslriában sok gyár angol pénzből épült és angolmunkasokkal dolgo­zott eredetileg, mert a védvám által ide telepítettek át, Védvám nélkül ez nem történik meg, mivel mind a töke­pénzest, mind a munkást ezer kötelék fűzi hazájához, melyeket eltépni csak akkor hajlandó, ha a megfelelő anyagi előnyök kecsegtetik. A védvám ellen felhozatni szokott azon érvnek sincs alapja, hogy az ipar a földműveléstől a tökét el­vonja, mivel ipar-szegény ország bizonj'osan töke-sze­gény is; mert a külföldi ipar-cikkekért a pénz külföldre folyik. Ezért azt látjuk, hogy pusztán földmüveléssel foglalkozó ország, mihelyt túlemelkedett azon ponton, hogy iparszükségletét csak házi iparterményeivel fedezi, mindjárt igen magas kamatlábbal gazdálkodik, melyet semmiféle uzsora-törvény nem, csak az ipar kifejtése és meghonosítása szállíthat alá. Sőt egész biztossággal állíthatni, hog) r a védvám­rendszernek a földmivelésre van legjótékonyabb befo­lyása. Mert eltekintve a kamatláb alábbszállásától, oly földészeti termékek lesznek hasznosokká és keresetekké, melyek különben teljesen értéktelenek volnának, p. u. -értékessé-lesz a csont- a cukor gyártás meghonosítása—, a szalma a kalapgyártás — a kukoricaszár a papírgyár­tás életre hivása állal stb. • Különösen értéke lesz a vas­kőnek, és az ezeket rejlő talajnak; mely ásványok ipar­szegény országokban nagy mennyiségben hevernek haszontalanul, s helyettük a külföldi termékek fogyasz­tatnak. A kereskedelemnek is csak előre haladt ipar mel­lett lehet várni felvirágzását; mivel az ipar a forga­lomnak folytonosan szolgáltat anyagot, nem ugy mint a nyers termelés, melynek termékeinek szállítása inkább csak az év bizonyos szakára van szorítva. E mellett a földészet termékei tömegességöknél fogva nem alkalmasok a szállításra, mivel az értékhez képest sokba kerül a szállítás. Igy amerikai példák azt mulatják, hogy a vasultói vagy hajózható folyótól 80 mértföldnyire, nem érdemes gabnát termeszteni; mivel ennyiről a piacra szállítás költsége épen annyi, mint a gabona ára a piacon. Ellenben az iparcikkek a szállítás által keveset veszítenek értékökből, piacról piacra tétet­hetnek át anélkül, hogy a kereskedőnek rajtuk veszí­teni kelljen. Az eddig mondottakból belátható, hogy önálló ál­lam, önálló vámterület nélkül alig képzelhető, s azon állam, mely fejletlen iparát, haladollabb államok ipara által elnyomatni engedvén polgárait nyers termelésre szo­rilja, rabszolga munkát végeztet polgáraival és e szol­gaságtól csak védvám által menekülhet. Nagyon könyli volna az eddigiek nyomán kimutatni azt is, hogy hazánk politikai függetlensége nincs biztosítva gazdászati önál­lóság nélkül, mihez meg az ipar felvirágoztatása szük­séges ; mivel azonban ez már nem pusztán a tudomány, hanem a napi politika kérdése is, ennek fejtegetésébe itt nem bocsátkozom. Antal Gábor. Veszprémniegyc bizottságának 1875, évi május 3. és kö­vetkező napjain tartott közgyűléséből. Báró Fiáth Ferenc főispán a gyűlést megnyitván, üdvözli s tán — ugy mond — szívélyesebben üdvözli a bizottságot, mint bár mikor, inert egy részről az újonnan választott bizottsági tagok ma foglalták el helyüket, másrészről, mert a két nagy párt egye­sülése őszinte örömmel a haza érdekében megtörténvén, az uj kormány támogatásában erős pártot lát; mivel a jelen súlyos vi­szonyaink között erős kormányra van szükség, ez pedig csak úgy lehet, ha a párt, mely támogatja, erős. — A tapasztalás meg­tanított— ugy mond—hog}^ törekvésünk céljai ma nem lehetnek a bölcsészet által nevezett eszmények: mert a politica az cxi­gentiák tudománya, mely a jövő biztosítékát a jelen esélyeiben mutatja s ez arra utal, hogy a legégetőbb szükségeket elégítsük ki, melyek között 1-ső az államháztartás rendezése, 2-dik az igazság szolgáltatás javítása, 3-ik a jó közigazgatás. — A két előbbi a kormány és törvényhozás körébe tartozik, de az utolsó nagy részben a megyei bizottság kezébe van letéve. E há­romra vállalkozott a jelen kormány, azért ezt nem csak párt, de hazafiúi szempontból is szükséges támogatni. Kéri tehát a bizottság támogatását mind a kormány, mind a maga részérc. (Elénk éjenzés). Békássy Károly kérdést intéz a megyei alispánhoz, hogy a kormányhoz a f. évi marc hó 15-én tartott közgyűlésből intéz­tetni rendelt bizalmi felirat elküldetett-c? miután az ilyenekről kia­dott kimutatásban Veszprémmegyc bizalmi felirata nem foglaltatik. Vermes Illés alispán kijelenti, hogy a bizalmi felirat kellő időben felterjesztve lett; de az említett kimutatás nem hivatalos levén, a megye felirata tévedésből hagyatott ki. A választ mind a felszóllaló, mind a közgyűlés megnyug­vással vette tudomásul. Pichard Károly déghi plébános a kormány iránt kijelentett általános bizalmi nyilatkozat ellenében, a jelenlevők hangos ellen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom