Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-07-12

1869. oktb. 24. lépett ál a m. kir. honvédségbe s a györ-pápai 72-dik zászlóaljhoz osztatott be. Az 1870. évi őszi gyakorlatoknál, miíit zászlóalj parancsnok működött. 1870. nov. 24. 1-sö oszt. századossá elöléptettetett, 1872. jun. 1-én lovasított századossá lett, s mint ilyen az őszi gyakorlatoknál fél dandárt vezetett. 1872. nov. 3. a m. kir. 72-dik zászlóalj parancsnokává neveztetett ki, 1872. évben a törzstiszti gyakorlati vizsgát kitűnő eredménynyel, 1873-dik évben az elméleti törzstiszti vizsgát 36 társa között mint első jeles tette le. Ezen szép reményekre jogosító és sok jóra érdemes élet, f. é. jul. 5-én, egyhavi betegség után a halál által szélszakítütolt. Pálfy György, szívvel, lélekkel ragaszkodott a magyar honvédség eszméjéhez. Mihelyt lehelő volt, a cs. kir. hadseregből ide lépett át. Igyekezett a vezetésére bizolt zászlóaljat jó hazafivá, vitéz katonává képezni. Ezen törekvése sikerrel'is lön koronázva, mert a m. k. 72-dik honvédzászlóalj, fegyelem, képzettség, gyakorlottság tekintetében az ö munkája folytán, legalább is az elsők közé tartozik hazánkban. A laktanya maga, az ö gondozása folytán, a legnagyobb rendben van, s kellemessége állal meglepi a belépőt. Katonai erényeivel a hazafiságot és polgári erényeket ugy tudta egyesíteni, hogy zászlóalja, liszttársai és fölebbvalói ép úgy tisztelettel, szeretettel és hálával emlékeznek reá, mint Pápa városának polgárai s ennek minden egyletének tagjai. 0 volt nálunk a lövész-egyletnek tervezője, alapítója és elsö fölövész-mestere. Ha a honvédséget az ő szelleme lengi át, ezen intézmény mindig meg fog felelni hivatásának. És a haza, fejedelem a válságos időkben is bizton számíthatnak reá. Ha a városunk közügyei vezetésére hivatott férfiak az ö buzgalmát, áldozatkészségét veszik példányul, a közérdekű ügyek felvirágoztatására irányzott törekvéseiket mindig siker koronázza.„Jly szép jellem, képzelt és vitéz katona, jó hazafi, szeretve tisztelt elöljáró, legjobb bajtárs volt ö. Ezért nem vehető tőlünk rosz néven, ha most midőn emlékét szivünkben, hova örökre zárva lesz — újra és újra fölelevenítjük: nem fojthatjuk el panaszunkat a felett, hogy az ö tehetsége, fáradozása, önfeláldozása, a honvéd ügy felvirágoztatására célzó nemes törekvése, illetékes helyen nem méllányollatolt eléggé. Mi letesszük sírjára az elismerés koszorúját. Tolmácsolhatjuk halála felett összes polgártársaink mély fájdalmát, s a soha ily mértékben nem nyilatkozott, őszinte szívből származó közrészvétet. Ezen érzelmeknek tanújele az, hogy Pápa városának polgárai közadakozás útján bejövő önkéntes adományokból a boldogult sírja fölé díszes síremléket állítani szándékoznak: hogy legyen az kifejezője az elhunyt iránti tiszteielünknek és szeretetünknek, egyszersmind biztatója minden szépre, nemesre, jóra, nagyra törekvőknek. Buzdítsa őket, ha csüggednek; óvja őket az eleséstől, ha kísértetbe jönek •, s biztosítsa arról, hogy az érdemet, legalább a sírnál, felkeresi a közelismerés. A.—/. A .pápai ismeretterjesztő egylet' alapszabályai. (Folytatás). 14. A rendkívüli közgyűlések. a) A rendkívüli közgyűlést az elnök hívja egybe, ha azt vagy maga véli szükségesnek, vagy az egylet tiz tagja írásban kívánja. b) A rendkívüli közgyűlés összehívása és határozata ugyanazon szabályok szerint történik, mint a rendes közgyűlésé. 15. §. Nyilvános felolvasások. a) Az egylet legalább minden hó elsö vasárnapján, vagy ha ez nagy ünneppel esnék össze, a következő ünnep vagy vasárnapon nyilvános felolvasást rendez. Ha az egylet müködö tagjai száma szaporodik, nyilvános felolvasások hónaponként többször is rendeztetnek. E tárgyban határozni a választmány hatásköiéhoz tartozik. b) A nyilvános felolvasásokon mindenki megjelenhetik. Különös, a választmány által meghatározandó, eseteket kivéve a belépésért díj nem vehető. 16. $. Nyilvános felolvasások ügyrendje. a) A müködö tagok előadni szándékolt müveiket az elnöknek átadják, ki azokat a választmánynak beterjeszti. A választmány a bejelentett müveket a bíráló bizottságnak kiadja, és az előadhatónak itélt müveket a következő felolvasási napokra célszerüleg beosztja és az egyes munkák előadási határnapját, jó előre kitűzi, miről az illető mü szerzője azonnal értesícetik. b) Ha a választmánynál előadásra kész munka nem lenne bejelentve, akkor az elnök a müködö tagokat betűrendben felszóllítja kötelezett munkáik elkészítésére. c) Az előadásra kitűzött munka bejelentője, akadályoztatása esetén, müvének előadását más határnapra tétetheti át, vagy müvét más müködőtag által is felolvastathatja. A határnap kitűzése iránti kérelmét azonban a már kitűzött előadási határnap előtt legalább két héttel az elnöknél bekell jelentenie,, a ki oly esetben a megállapított sorrend kiegyenlítéséről gondoskodik. d) A működő tagok előadandó munkálataik tárgyát szabadon választhatják, — oly megszorítással azonban, hogy napi politicai és vallási kérdéseket nem tárgyalhatnak. e) Előadási nyelv a magyar. •f) Az előadandó mü, alakra nézve, lehet tudományos,