Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-11-28

tagadhatni. A földmives fiú. ki tudományos szakpályára ugyan nem készül, de másrészt mégis az elemi isko^ Iában megkezdett értelemképzésl tovább akarja folytatni, e szándokával a polgáriskolában találja fel a leghűbb irányadói, Tudjuk továbbá mily fontos az ipar terén is az értelmi képzettség mai nap. a tudatlan iparos sziik látkörével minduntalan csöllik-botlik. A helyes számitóképesség hiányával nélkülözi egyszersmind a vállalkozási szellemet. A kedvező alkalmat nem tudja megbecsülni: a nehezebb viszonyok közt azonnal fenakad, nem találva segédeszközt,, kétségbe esik. s tehetlenségével csak sietteti lönkrejulását, mint ezl ezer példákban mulatja az élet. A mely ifjú az elemi osztályokon felül a polgári iskolát, is sikerrel végezve lép az ipar terére, az mindenesetre, biztosabban munkál önjövendöjének megalapításán. Fölébredt benne a tudni vágy. s a nemes irányú ambitio, önművelésének tovább folytatására. Lálköre terjedtebb, önérzete mélyebb lesz s igy ö a munkában kitartóbb. Többet gyorsabban képes tanulni: nem lesz kontár, hanem igen is meglesz mindent öntökéletesítés sére, választolt szakjában. Képességével egy tut fejlődik vállalkozási szelleme is. kész próbálni, tanulni közel és távolban; tud nemesen lürni a biztató szebb jövőnek reményében. Az önérzet, munkakedv megvédik egyszersmind az erkölcsi bukástól is. Ugy tanuk úgy kiképezi magát, hogy bár hova vesse a sors, a világ mindenütt adós legyen neki a megérdemelt kenyérrel és becsülettel. Az ily iparosnak élte aztán elodázhalJan szükség a társadalomra, s képzettsége s vasszorgalma biztosítják is számára a világ becsületét s a munka jutalmát. Ily iparosok képesek lendületbe hozni az ipart, ilyenekre van nekünk szükségünk. ____ Gy. Veszprém megye bizottságának 1874-dik évi november 2. s következő napjain tartott rendes közgyűlése *). (Folytatás). Kenessey Pongrác interpellálja az alispánt, xn\\ e tudomása •arról., miszerint a Mczőföldün a Mezőföldnek a megye területéből leendő elszakítása iránt a/ országgyüléshez intézett kérvényre aláírások gyűjtettek, holott a megyei bizottság- az előző *) A megyei bizottság egy tagjánál; felszóllalása folytán kijelentéin, hogy Szcntirmay, báró Fiáth Pál tiszteletbeli főjegyzővé kincvezteléso. tárgyában, telt indítványára Véghely Dezső még azt is megjegyzé, hogy báró Fiáth Pál nem csak a tleákpárt, hanem a megyei bizottság egyetemének levén tisztviselője, nem látja helyen, hogy bármely párt nevében szavaztassék elismerés. Ks úgy ludja, miszerint báró Fiáth Pál hivatalát közmegelégedésre viselte. \ tiszteletbeli hivatalnokok kinevezésénél a főispán jogai kü'zé tartozónak jeleié s ha közgyűlésen egyhangúlag- a Mezőföklnck Veszprémmegye keblében maradása mellett nyilatkozott; s ha igen, szándékozik-e az alispán intézkedni az iránt, hogy kiderítessék, vájjon a megyei bizottság határozatában, vagy a jelzett kérvényben nyilatkozott-e az érdekelt vidék lakosai többségének akarata? Vermes Illés alispán kijelenti, hogy oly tények, melyek hatósági beavatkozást igényeltek volna, fül nem merültek; de az érdeklettek valódi hangulatát kikutatni ő is szükségesnek tekinti indítványozza tehát, hogy c célból bizottság küldessék a Mezőföldre. Matkovich Tivadar az interpellatióra adott választ illetőleg az indítványt napi rendre tűzetni kéri, mihez kepßst az alispán indítványa a következő napon, tárgyalás alá vetetvén, elfogadtatott s a küldöttség tagjaivá Pap (iábor elnöklete alatt idősb Bélák István, Eötvös Károly, Kenessey Pongrác és Véghely Dezső választattak meg. Véghely Dezső szintén interpellátiót intéz az alispánhoz az iránt, hogy a községek a szegények létszámáról s a szegény ügyre vonatkozólag tett. intézkedésekről szólló kimutatásaikat az 1871 I törv. cikk 181.§-áho/i képest beterjesztették-e s van-e oly község, mely szegényeit, saját erejéből eltartani nem képes? Vermes Illés alispán kijelenti, hogy a községek a kimutatás beterjesztésére az illető szolgabirák utján fclhiva lettek; de a felhívásnak, s a. törvény rendeletének nem minden község felelt meg. A kimutatások beküldését szorgalmazni igéri, s megjegyzi miszerint ezidcig egy község sem jelenté, hogy szegényeit eltartani nem birná. .V közgyűlés a választ tudomásul veszi. Olvastatott a május 4-iki közgyűlésnek az alispán hatás köre tárgyaiban hozott határozata módosítására vonatkozó ministen intézvény, mely szerint irányadóul kimondatik, hogy az alispán a törvények értelmében — a tisztviselőkkel a felelősség terhe alatt korlátlanul intézkedhetik, s bármelyiknek adhat megbízást, hacsak különös szakismeretet igénylő foglalkozás nem forog kérdésben. Csolnoky László a ministeri utasítást nem fogadja cl, miután a törvénymagyarázat a törvényhozó hatalom jogkörébe tartozik. Csolnoky indítványát pártolják: Kőrössy Lajos, Kenessey Károly és Véghely Dezső'; ellenben Vermes Illés, Auerhammer Ferenc és Sárkány Miklós a ministeri rendelet elfogadása mellett nyilatkoznak. Mire a közgyűlés a kifejlett hosszas vita után a ministeri intézvényt azon kijelentéssel veszi tudomásul, hogy a május 4-iki közgyűlés határozata az volt, miszerint az alispán a tisztviselőkkel szakkörükön belől intézkedhetik s a „hatáskör" kifejezés a jegyzőkönyvbe tévedésből csúszott be*-*-"). Csapó Kálmán főjegyző a vita folyamában saját személyét is érintve látván, kéri a bizottságot, határozzon a felett, vájjon az újoncozás ügyben, mely a május 4-iki határozatot előidézé, jogosítva volt-e ő—mintáz alispán törvény szerinti helyettese — az alispáni jogok gyakorlatára. Csolnoky László e kérdést a törvényben körvonalozva látván, jelezi, hogy a főjegyző az alispáni szék üresedése esetében vagy az alispán távol, vagy beteglétében, az alispánt a törvénymái' a közvélemény ÍI volt aljegyzőnek elismerést szavaz, hiszi, hogy a főispán, tudni lógja, hogy az érdemet miként jutalmazza. .. Megjegyzem miszerint közleményemben azt, hogy Végheli üe'zstí az ellenzék nevében szólloU, vagy Szentinnay indítványához járiYlt-volna, nem allitottflni. **) Utalunk o lap ii-dik számában közlötLküzgyülési tudósításunkra.