Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-11-21

bal lesz kénytelen megelégedni, annál inkább, mert mennél inkább emelkedik a természettudományok elterjedettsén-e, annál kevesebb lesz a rizikó, s ennélfogva annál kevesebb természetes talaja a spekulációnak. Fölállított másik tételem a munkabér emelkedésére vonatkozólag némi további magyarázatot igényel. A gépek föltalálása igaz, hogy fölöslegessé tett igen sok munkást, olcsóbb munkával látva el a válalkozókat a nunkás kéznél, azonban a tapasztalat mutatja, hogy a szükségletek emel­kedése mondhatni gyorsabb lépést tartott a gépek által le­hetségessé vált nagyobbmérvü, emelkedettebb termelésnél Egyes vidékek, melyeken azelőtt szórványosan egy-két mun­kás őgyelgett, ma óriás gyárakat tartanak fönt, s nem mondhatni, hogy a nottinghami vagy ehemnitzi szövőgyárak mellett a magyar szövő-iparnak nem volna jövője, A mun­kabér statistikája és az ezen statistikai adatokból levonható következtetések teljesen ujak. Brassey müvében (Work and Wages) határozottan azt állítja, hogy azok egyenlők körülbelül mindenütt, ha az elvégzett munkát vesszük te­kintetbe, s a küllönbség vidékenkint csupán onnan ered, mert egyik vidék munkása roszszabb, mint a másik. így ö emliti, s tételről tételre bebizonyítja, hogy Rió de Janeiróban rabszolgamunka J0' to / 100 penny be, a szabad benszülötté pe. dig l0 7s / loo pennybe kerül naponta, s hogy az utóbbi munka körülbelül ez arányban jobb. A londoni kömives ő'/ 2 schi­linget kap, mig a vidéki csak 2V 2-et. Pontos és több izben ismételt számítás kimutatta, hogy a londoni kömives még sem drágább, mint a vidéki, a ki olcsóbban dolgozik. A Paris et Honen vasút építésekor az angol navoyk két annyi bért kaptak, mint a franciák ; a mellett az angolok reggel C-t ól este öVj-ig dolgoztak, a franciák reggel 5-töl este 7-ig; és mégis az angolok olcsóbb munkát teljesítettek. Bármint legyen is azonban a dolog, a tény csakugyan az, hogy a munkabérek emelkednek folytonosan. Angliában Fawcet számításai szerint az utolsó 15 év alatt átlag 10%-kal emelkedtek a mezei munkabérek. Ez nagyon természetes, miután az előrehaladó műveltségei emelkedik lassanként a nélkülözhetlen szükségletek száma ís, s a nemzetgazdák által úgynevezett létminimum, vagyis az életföntartás lehetőségé­nek határa folyvást fölebb emelkedik. Ennek pedig ismét körhatása van : nevezetesen emelkedik általa nemcsak a mun­kabér, de a. munkás szellemi állapota, használhatósága is, a mi a munka erélyesebb, jobb voltában nyilvánul. Szóval a munka nehezebb részétől a gépek által fölszabadult munkás képviseli az anyag fölött győzedelmeskedő emberi szellemet, a mely fokonkint halad előre. Hazánkra alkalmazottan neu» lehet itt megállanunk. Ez átalános igazság nyomásán kivül még egy egész sorozata van a, különböző körülményeknek, a melyek mindnyája közreműködik az árak felszökéséhez. Ott van például, hogy a termelési költségeknél maradjunk, hitelviszonyainknak va­lóban kétségbeejtölcg komor állapota, midőn itt-ott vidéken 100%-os, telekkönyvi betáblázás mellett adott kölcsönről hallunk; ott az agio folytonos hullámzása, melynek rizikója megérzik nagyon természetesen a kamatlábon is; ott van uzsorás hadunk; s ha nem dekretáltuk is ; mint Szerbia, 12%-ra a törvényes kamatlábat,-az átlagos kamatláb lift' ma az osztrák nemzeti, bank restringálja a hitelt, — félek inkább fölötte, mint alatta lesz tényleg ennek. Munkaerő — hiányunkat elég lesz csak megemlíteni. A na Sy gyűlés alkalmára kiadott topográfia élénken ecseteli, hogy e hiány megvan Györmegyében is. A baj okát részben abban találja, hogy kisebb parasztgazdáink is, kik családjok­kal könnyen elvégezhetnék saját aratásukat és egyéb mun­kájokat, mégis külön aratókat és munkásokat fogadnak ; másik oka pedig az, hogy népünk, ha egyszer télre való kenyerét megszerezte, munkára nem örömest vállalkozik; végre jelenleg épülőben levő vasutaink is sok kezet elvon­nak a mezei munkától. A napszám terjed itt. férfiaknál 40 krtól 1 frt-20 krig; nőknél oO tói TO-ig. Mig kell azonban it jegyeznem, hogy e tekintetben a győri püspökség börcsi gazdaságában novem­bertől március végéig a íérri napszám 50 kr. ; a női 35; az év többi részében pedig 1 frt> és illetőleg 00 kr. Az országos statisztikai hivatal fölvételei szerint szin­tén körülbelül ily átlag kerül ki; júliusra nevezetesen 1 frt 32 kr. Ezen, kétségkívül magas napszámnak oka föntebbi­eken kivül a nép ritkasága, — oka továbbá azon körülmény, bog)' volt jobbágyaink, kik az 1858 előtti időkben az ál­landó és biztos munkaerőt képviselték, az akkori trövény­hozás atyai gondoskodásából oly állapotba hozattak, hogy a sajátjukká vált földbirtok terményei után is képesek let­tek megélni, s igy nem lévén kényszerülve dolgozni: á földbirtokos elojogain.il és munkaerejéről egyszerre ugy mondott le, hogy a munkaerőnek visszaszerzésére egyelőre minden remény elvágatott előle. tKolytatjiuY). Városi Fröbelféle óvodánk megnyitása. (Folytatás s vége), Az óvoda létrejövése történetének vázolása után átment szónokló elnökünk az óvoda céljának, rendeltetése és hivatásának feltűntetésére. A rövid érdekes rajznak sok helyen .sikerült azon homályt és fölsemvevést, gyanúsítást eloszlatni, mely ezen ujabb irányú intézet felöl némelyek lelkében uralg-. Iskolaszékünk a. kor szellemével, a gyermekek növelésének korszerű vezetésében akarván hatadui, óvodánkba a Fröbelféle foglalkoztató és társalgó rendszert hozta be, mely a gyermeknek érzelem- képzelet- ér­telem s akaratvilágát észrevétlenül is az önmunkásságra ébressze föl. A £TÓf Brunswick Teréz fáradozásai folytán hazánkban 1828­ban meghoriosult kisdedóvodák, minden növelési elvet nélkülözve, kisdedek megóvását tűzték ki célul. Utóbb, mert a gyermeknek foglalkozást is kell adni, játákeszközökröl is gondoskodtak. Majd meg a gyermek tehetségeit is akarván fejleszteni, a legroszabb egyoldalúságba, a túlzásba estek, mert betüismcrtetést, gépszerű számolást, térképekről tanítást, beemlékeztetést, a gyönge test­tagokat veszélyeztető tornászatot, szóval korai tanítást alkal máztak. Frőbel Frigyes (szül. 1772. Obervveisbachban, megh. 1852­beu), Pestalozzi nagy nevelő tanárnak hű követője cs majd kiegészítője, ismerte föl a létezett kisdedóvodák szervezetének hézagosságát, cs keresett módokat a kisdedek növelésének hiá­iivain seffiteni. A gyermekek játékai és foglalkozásai körébő 30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom