Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-11-07

iezvén, itthon bizonyára ajánlhatok nz illető helyen. Az az egy áll, hogy a vezetőnőben egy oly hölgyet állított annak elére a Krőbcl-nó'egylet, ki mindenkor kiváló szakavatottsága folytán méltó dicséretre Iceud érdemes, de a kinek faradságait ugylátszik nem igen rcspectálja a tisztelt egylet; mert oly csekély fizetést, jelöl ki számára, melyből rangjához mérten alig tud létezni. — De értesülésünk szerént, még a csekély fizetéséből is megakarnak száz forintot takarítani, mivel részére egy szoba lett építve. Van itt-ott egynéhány célszerű játékszer, vagy foglalkoztató eszköz ; de mind ez nem olyan, mely utasításul szolgálhatna annak, ki épen ezek megszemlélésével bízatott meg, inkább osak a foglalkodtatási módszer helyessége, mely kétségkívül az intézeti vezetőnő tapintatosságáról tanúskodik, nyerheti meg itt a vizsgáló tetszését, mint a belszerkezet körül néhol mégis kiváló célszerűség. Sok itt a hiány s ha elsorolni akarnók, elsőben is a lakáson kellene elkezdenünk, — innét azután a bútorokban mutatkozó épen nem rendszeres beosztáson át az egyes hiányokra térve át. Van fali szekréry, melyeknek kiállótalapzata a padlótol épen oly magasságban nyul. ki, minő az ott járó kisdedek közül akárhány, kik fejőket abba könnyen megüthetik. Mert megjegyzendő',, itt három évesekel csak nehezen veszik fel, s hat éves gyermekek majd '/., részét adják az öszegnek, Hizony nagyon is meglátszik ez intézetben, hogy kissé mellőzendő fukarság köti le a nőegylet kezét, midőn e gyermek kerttel együtt járó igényeket csak részben teljesíti. — Szerintünk vagy legyen tökéletes, vagy maradjon végkép el, mivel egy ily intézet fennállása bár kit sem ragad bámulatra vagy tán épen -egy ilyen létrehozásán fáradozó egyén elfogja veszteni kedvét a továbbá működéstől. Ezen intézet látogatása után elmentem I*. Szntlimári Káról országos képviselő úrhoz, mint ki az országos kisded védegylet elnöke; aki valóban, mintegy \édangyala a kisdedeknek uj kedvet és buzgalmat öntött belém, midőn a kisded nevelés módozatairól kérdezősködve a legnagyobb készséggel a kellő felvilágosítást és utasítást adá. — Elmondva intézetünk létesülését, a legszívesebben ajánlkozott bár mikor a szükségesekről felvilágosítást adni. Most is, mint ki a kisdedek barátja, intézetünknek egy igen becses ajándékot küldött, 25 d. b. ásványt, azon kifejezéssel „iparkodni fogok jövőre pápai kisded barátaimnak még többet küldeni

1

'' Adjon az ég hazánknak sok ily kisded barátot.' Habár a többi intézeteket nem vehettem is soká vizsgálat alá: mégis elegendő tapasztalást szereztem arra nézve, hogy mit tartsak eletbeleptetendöknek s mit sem, óvodánkban. Meg szereztem a Erőbel-léle foglalkoztató eszközöket, ugy amint lehetett, babái- még több kívánni való maradt hátra. De bizonyára reményünk lehet, hogy azok birhatása sem fog sokáig- puszta, óhajtás maradni. Tudjuk jói. hogy városunk iskolaszékének kitartó törekvése, oly Eró'bel kertet állítani fel a kisdedek számára ugy külcsín, mint szakavatott s módszeres rendezettsége folytán, méltán vetélkedhessek bárhol léíezú'gyermekkerttel. Hiszem is, hogy e szép cél akkor leend kiküzdve s a kisded nevelészet eszméje akkor kellő módon felkarolva; megtestesítve, ha minden tekintetben célszerűen fog fölszereletni és a sokoldalú kívánalmakkal, párhuzamban haladni. Legyen olyan ez intézet, mely igazán diöcssége legyen városunknak. Magmssy Púi. Pápai törvényszéki csarnok. Árverések. Xovember 7-én Ács Bálint és neje ellen ingóságra Takácsiu; Horváth .Mihály ellen ingóságra Takácsul; Tóth .János és neje ellen ingóságra Borsosgyörött; Kuti István és neje ellen ingóságra l'ápán;— 0-én Bódai István ellen ingóságra Tapolcafőn; Stern Káról ellen ingóságra l'ápán,— 10-én Singer Hermán ellen ingóságra L. l*a(onáu; Xagy Káról és neje ellen ingóságra l'ápán. A ÍJIÍ35. (2. Folytatás). Szóltam eddig, a tüz történetéről f áttérek most a tüz és cgyátaljában- -az • égés-folyamat különböző megfejtési \" módjainak tárgyalására. — Aristoteles, ki a természet{ tudományokban már jártas volt, igyekezett a tüzet megmagyarázni, de mert máskép nem sikerült; — elemnek nyilvánította. Később Stahl a tüz megfejt hetese céljából a phlogiston elméletét állította fel. Ez azt vette fel, hogy az éghetö'^testekben eg}

T finom anyag—a phlogiston — létezik, mely az égésnél elszáll. Fzen elmélet azonban jobb nem, •csak cifrább vjlt az etöbbiuél. — Csak akkor lett helyesebben megmagyarázva az égés, midőn az, mint vogy folyamat lön fölismerve. Ehhez azonban századok tapasztalatai kellettek. Lavoisier 1780-ban mondotta ki azon elméletet, hogy az égés élenyülési vegyfolyamat. Ezen tétel a legtöbb és legközönségesebb esetben úgy is van , azonban még sem általános érvényü^niilyennek egy törvénynek lenni kell. Mert p, o. antimon, vagy réz clilorbar. éghet anélkül, bogy azt •élenynek csak nyoma is Volná jelea, és így az éleny jelenléte csak a legtöbb , de nem mutdeii 'esetben feltétele az