Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-10-24
Paxy Károly őrnagy úrra; a hölgykoszorura; stb. emeltetvén a poharak egymásután, s mozsár durrogás között kitörő „éljcn"ekben fejeztetvén ki a szeretet és tisztelet érzelme e nevek említésénél. Végül még kötelességünk megemlíteni, hogy Cseresnyés Károly zenekara mind délután, mind a vacsoránál kitűnően játszott. —/ Pápai tarkaságok. Azt mondják, hogy Pápa halad, hogy a társadalmi téren eddig még meg nem szokott élénkség uralkodik. Igaz, hogy történt valami; hanem nagyon is túlhajtva látom én azt a közmondást; la ssan járj, tovább érsz. .Jó közmondás ez kérem! sokat el lehet vele takarni. Lássuk tehát, kik használják. Itt van például az ismeretterjesztő egylet, mely legközelebb az i s m e r e 11 e n s é g t e r j e s z t ő e g y I e t e nevét fogja felvenni, miután az ismereteket nem igen terjesztgeti. Kz is úgylátszik lassú haladás híve, mert igy biztosabban eljut — a bukáshoz. Van nekünk még egy egyletünk, mely alighanem az előbbi egylethez jár iskolába, a rabsegélyző egylet, Kzen egyletnek ügyei tökéletesen rendben volnának, ha maga is rab nem volna, a tétlenség rabja. #'). Különben ez igen rendén van, jegyzé meg egy elmés ismerősöm; mert az egyletnek magának is rabnak kell lenni, hogy a. rabokat segélyezhesse — miután hasonlók ismerik leginkább egymást, tehát azt is, hogy hol és min kell segíteni. Nem tudom elfogadta e hivatalosan e nem épen megvetendő okoskodást a nevezett egylet, de hogy hallgatólag magáévá tette, mutatja jelenlegi helyzete. KII nem lehetek azonban egy véleményen ismerősömmel, mert azt tartom, hogy a ki maga is rab, igen nehéz annak máson segíteni. Szorosan véve — monda ugyancsak azon ismerősöm — a rabsegélyzőegylct tökéletesen fölösleges, miután a rabokat, éppen arra nem segíti, mit leginkább óhajtanak, — a szabadon bocsátásra. Ifi két egylet uláii, mely versenyre kelt a rákkal, vau nekünk egy bizottságunk, mely sem előre, sem hátra nem megy s ez a szegényügyi bizottság. A mily szegény az ügy, épen oly szegény maga a bizottság is, s hogy ezt mindenki elhigyje, kéthavi tétlenség által kiállította magának a szegénységi bizonyítványt, melyet most minden hitetlen Tamásnak orra alá dörgöl. Szegény szegényügyi bizottság, bizonyosan azt várja, hogy még egy Krach, rósz termés, cholera jöjjön, mely majd védenceink számát megszaporítja, mert a mostani szegény'*) Tisztelt barátom mognyuglalására mondhatom, hogy a rabsegélyzőegylet azonnal megalakul, mihelyt létéi egy más nála fontosabb intézmény léte szükségessé leszi. Szcrk. ség oly buga tol le csekélység, hogy nem érdemes oly bölcs bizottság figyelmére. Van még egy hírtelen, bár neves bizottságunk a városban; hogy híre nincs, oka azon körülmény, mely halva szülötté tette, hogy pedig neve van, ez onnan eredt, mert akként gondolkodtak az illetők, hogy ha már meg van a gyermek, nevet csak kel[ neki adni, különben HÍ rl aj ára mit írnak. Lón pedig e gyermek neve : s z i n h á z é p í t ő b i z o 11 s á g. Ennek a színházépítő bizottságnak erkölcsi kötelességévé tétetett mindent elkövetni a színházépítés ügyében, el is követett mindent, de nem tett semmit. Mint a hír beszéli* e bizottság mégis akar valamit tenni, és egy röpiraton dolgozik, melyben azt fejtegeti, hogy az erkölcsi kötelesség, magyarra fordítva annyit jelent, mint a megbízást kutyába sem venni. R Ifin részemről e liirt valótlannak tartom. Kimondottam röviden a történeteket vagy is inkább a nem történteket. S mi ebből a tanulság? az, hogy itt mindenki alakit magának egy bizottságot vagy egyletet, melynek elnöke leve, szed maga mellé alelnököt, titkárt, jegyzőt, bizottmányt és választmányi tagokat, kik azután megelégedve a nagy méltósággal, kezeiket összeteszik, lábaikkal pedig harangoznak. R Ifin csak arra kérem meg az illető urakat, hogy a. közönség tájékozhatósága végett, t. i. hogy lássa, kik mily ügynek cipelik képét, tűzzön kabátjára valami érdemrendet — tökhéjból. Tróján. Pápai törvényszéki csarnok. A királyi törvényszék fenyítő osztályának 1874. október 23-áu tartandó nyilvános ülésén végtárgyalás alá fog vétetni: súlyos sértéssel vádolt Vargha László bűnügye. A pápai kir. törvényszék nyilvános polgárt ü lésé n f. h ó 28-áu e I ő a d a. tik: 1. Özv. Varga, Sándornénak özv. Barcza. Mihályné ellen indított tulajdonjoga iránt indított perc. 2. Scheiber Miklósnak Tóth Dániel és érdektársai ellen 585 f. 38'/, kr. s jár. iránt indított pere. 3. LŐwy Mózesnek Saáry Miklós ellen 475 ft. és jár. iránt indított pere. 4. Vasztrószy .József és érdektársainak Tornai Katalin ellen birtokigazitás iránt indított perc. 5. Agg Fereneznek if. Tarró András ellen 780 ft. és jár. iránt indított pere. Árverések: October 524-én, Ircsik György ellen ingóságra Jákóii;— 26-án Varga Sándor ellen ingóságra Pápán; — Péczy Mihály ellen, ingóságra N. Deuten; — 27-én id. és if. Németh Kis János ellen a dohai 65. számú telekjkönyvben foglalt 55. népsorszámu házra Dohán; 29-én Csajtai István, és neje ellen ingóságra Pápán. Grotta L. Mórné ellen a gecsei 228. szánni telekjkönyvben foglalt szellőre, Gecsén; 30-án Guth Mózes ellen ingóságra és Holla István s Bolki Juliánná ellen a pápai 492. számú telekjkönyvben foglalt 1384. népsorszámu házra, Pápán. E A. tűz y, hajdan trónján magasan álló istenség az, melyről &p értekezni akarok. Csak a folyton előhaladó müvelődésP nek lehet köszönni" hogy mármost mindenki belátja, hogy a tűznek néni űz égben, sőt nem is a templom oltárán van helye, hanem a mindennapi életben.— Az emberiség bölcső korában, csupár, ösztöne ós a szükség által vezérelt ember, egy fölsőbb lény tudatára kezdett ébredni, azt mint jóltevőjét festé maga elé, de a földi léten gyermekies szellemével túlemelkedni nem volt képes ; és fölsőbb lényül választotta azt és előtte leghatalmasabb, és legnélkülözhetlcncbb tüneményt, — a tüzet.