Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-09-19

A pápai jótékony nőegylet, lövész- i s m e r e 11 e r j e s z í ö é s a p á p a i önkéntes t ü z o 11 ó e <r v 1 e t A lap szellemi Vészét illető közlemények a szcrlvosztő lalváwár*a: kápolnatér 124G. sz. a. küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel meghízott Waj clit.S Italból úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy íren. Tar*t£Llnnl • Felsőbb népiskola-e vagy polgári iskola? 11. — Cselédeink — Igazolás. — Sopronban a tűzoltók nagy gyűlése. — Tiizoltóegyletbe meghívás. — Törvényszéki csarnok.— Voltaire, és Housseau.— Népdal. — Az utolsó Árpád. — Aliért dobogsz ...— lbidapesti remiuisoeutiák.— Levelek a nővilág-ból. — Különfélék. Félévre ,"> Ir. Negyedévre I Ir. 30 k. A 3lii*ílol OSÍÍ díja le a háromszori liasábuzott pehl síiivrt egyezer hirdetésnél (i kr. kélszer hinli'tésiiél ;> kr. háromszori birdelésnél .{ kr. és a többszöri hirdetésnél lehelő árleeugedéssei s/ániílatuak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. •5* <3 Felsőbb népiskola-e vagy polgári iskola? ír. tekintettel városunk különböző alkok) elemeire, elnézve ÓJÖ a (örvény nyilt és határozott utasításától, nekünk is, saját természetes viszonyaink és körülményeink miatt, nem felsőbb nép, de egyedül polgári iskolára van, még pedig éget ö s z ü k s é g ü n k. Lássuk csak. A nem ötezer, de tizenötezer népességű városunkban van egy nagy tömeg józan eszű, azonban szakmájában tanulatlan s külgazdasággal foglalkozó népünk. Ezen' termelök között sokan kertészkednének és szőllöt is müveinének; de nem szerencsés eredménynyel, mivel a szőllömüvelésnek még az abc-jén is alig estek liil. Vannak városunkban számosan, mintegy 544-en, iparosaink; még pedig ács 45, kömives 75, asztalos 33, cipész 86, csizmadia 116, szabó 68, lakatos 7, fazekas 14, kőfaragó 4, — kiknek számára nálunk nincs tanintézel, róluk tehát szakukba vágó semminemű képzésben sincs gondoskodva. Igényeiket a felsőbb népiskola soha és semmikép sem fogná kielégíteni, mert az (Lásd XXXVIIl. B. 64 §,) inkább földmiveléssel foglalkozó, szerényebb igényű falusi községek érdekeinek törekszik megfelelni. S végre vannak még körünkben szatócsok és kereskedők is, összesen 66-an, akiknek lelkiszükségeiről egy nagyon szükkörü magán kereskedelmi iskola akarna gondoskodni; de bizony jóakaratánál tovább vinni nem tudja. Városunknak gazdászallnl, ipar és kereskedéssel foglalkozó polgárai ez idő szerint tehát semmi megfelelő, annál kevésbé szakiskolával sem bírnak, — ami egy felöl hátráltatja is óhajtott előbbre menelelökel. Hogy a létező két gymnasium nem nekik való, és hogy így hivatásszerű vágyaikat sem elégítheti ki: igen természetes: mert a gymnasium a tüzetesen tudományos pályára, a kiválóan értelmiségi osztálynak készít elő egyénekel. Ezért, az említett társadalmi köreink nem is keresik föl, nem vágynak bennök képeztetni; mert nem találnák föl a céljaikra szükséges eszközöket. De már meglepöleg népünknek való, és említett társadalmi köreink igényeit fogná kielégíteni, a közoktatási törvény szerint is felállítandó, polgári iskola. Mert tantárgyai lesznek a íiűk számára: a felekezelek által külön ismertetett hit és erkölcstanon kívül, az anyanyelvből az olvasási, alak és irály tani gyakorlatok, az irodalom rövid ismertetésével, — a németnyelv, — menyiséglanból a számműveletek minden neme, befejezve a váltó-évjáradék-törlesztési számítások, biztosítási s takarékpénztári intézetek ismertetésével, a mértani tanulmányok pedig kiegészítve a tér és épülelrajzok készítésével, felszinmérési, alagcsövezési, mocsárszárítási ismeretekkel, — a könyvvitelből a gazdasági és kereskedői egyszerű és kettős könyvvitel alapvonalai és gyakorlati kezelés módja. Továbbá a mér- és természettani, polgári földrajz, földabroszok készítésével, a világ és Magyaroszág története, és főbb vonalaiban rövid slatistika a magyar birodalomról. A terményrajz mind három ága, alkalmazva a mezei gazdaság és iparra, ugy a vegytan és 21