Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-09-19

a természettan elemei. A gazdaságtanból a földművelés, növénytermelés, állattenyésztés, kerlészel, szöllömüvelés, méhészeiről, — az iparmütanból az állati- növényi és ásványi anyagok ismerlelése és feldolgozásáról. A jogtudományi tárgyak a közjog. Örökösödési, szerződési, telekkönyvi, büntető jog, bírói szervezel, váltó és csődtörvény rövid ismertetése. Kötött és szabadkézi rajz, írás. ének, lest és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tárgyak pedig a francia, angol, latin-nyelv és zene. A leányok számára állítandó polgári iskola tantárgyai pedig a szintén felekezelek állal tanítandó hit- és erkölcstanon kiviil, az anyanyelv, németnyelv, számtan mint a fiuknál, — háztartási számvitel, rövid földrajz és történelem, a terményrajz- természettan- és vegytanból a szükségesek, — konyhakertészet, háztartás, női kézimunkák a kötéstől fel a felső öltöny szabása és varrásáig. — szabadkézi rajz, szépírás, ének. francia és angol nyelv. Szükséges volt a polgári iskolának ezen főbb vonásokban vázolt rajzát adnunk, a törvénycikk alapján, hogy megismerhessük annak ugy a felsőbb népiskolától különböző s magasabb, valamint a reáliskolától is eltérő, általánosabb érdekeit s leendőit. Könnyen beláthatjuk azután, hogy városunknak milyen tanintézetre van múlhallan szüksége. A felsőbb népiskola nálunk kisebb, és más alkotó elemekből álló községeknek való. az ami igényeinkül és vágyainkai sohasem elégítheti ki. A reáliskola, sznkebbkörü s magasi) hivatásával, ugy szintén költségesebb berendezésével, nálunk méo; most nem lizclné ki magát, — nem lennének kellő számban tanítványai. — Es igy, még ha a törvény nem parancsolná is, önkényt s magunktól kellene rájönnünk, és minden lehelő buzgalmai elkövetnünk, hogy p o 1 gá r i i s k o 1 á l állíts un k. Növendékeit könnyen nyerné városunk kereskedő és iparos osztályából, a gazdászaltal foglalkozók közül pedig városunk és vidéke közönségéből is. A kertészet és szőlőművelés okszerű tan itatásának na ÖT hasznát venné a somlyói bortermelés, valamint; sok részben javára lenne a mi szöllőhegyeink észszerű munkáltatásának is. — Leányaink kiképezésérc törekszenek a városunk kiilönóözö jellemű s színezetű nöintézctei. De kérdem, nem lenne e azért szerepköre és fontos hivatása a törvény értelmében állítandó s rendezendő polgári iskolai nötanodának is? növendékei ennek is bizonyosan elegen lennének. Csak meg kell egyszer ízlelnünk az ismeretek messze kihaló áldásait, önkénytelenül fordulunk azoknak egészséges forrásához. Ezért is szükségeinket valahára belátva és a törvény rendeletének is engedve, már mosl novemberben, vagy legfölebb 1875 elején föl kellene állítanunk a polgári iskola első osztályait, a fiúk és leányok számára is, bérházban. Az első évben úgyis, a legnagyobb valószínűséggel, csak az első osztályoknak lennének növendékei. Igy kellene azután évenként egy-egy oszlálylyal emelkedve, végre 4 és 6 év múlva az egész tanodát valósítanunk. Akkorra már vagy lehelne az iskolát tulajdon helyiségében rendezni be, vagy még tovább is maradni a bérelt házban. De polgári iskolát állítsunk mindenek elölt, elniulasz Inatlanul és minden áron. Majd az utódok, már a közel jövőben is, fogják igazán áldani fáradozásul kai és áldozalinkat. Cselekvéseink rugóinak nem szabad csak niagányérdeküeknek lenni; a körülvevő társadalom és az emberiség ép oly joggal követelik munkásságunkat és áldozalinkat! P. Szabó Kelről. Cselédeink, (Socialis lauulmány). I. A ki oly noi társaságban megfordul, mely legalább egy két pár exoellence telivér háziasszony példányt mutathat íel, lehetetlen, hogy fel nem tűnt volua neki a lázas igyekezet, melylyel apraja-nagyja az eszmék tisztázásához, vagy helyesebben, összekuszálásához mindanyiszor járulni ne igyekeznék, valahányszor a társalgás thémájává a nőcselédek viszonylagos érdekei válnak. A sok szó vezéreszméje, mely a legtárgyiatlanabb trópusok és figurák közepette is, mint egy vörös fonál ' mind végig kirí, jócskán a nőcselédek egykori és mostani igényeinek viszonyában alapitható meg. Ylár néhányszor meggyőződtem, hogy ami hölgyeinket e thémában oly nagyon irritálja , és a mi előttük mind végig megérthetlen maradni szokott, nem egyéb, mint hogy az oly szigorral beköszönő consequentiákat, a melyek a nőcselédek igényeinek több irány ban fokozódása által, nézetünk szerint saját rovásukra történik. Sem intelligenciájuk, sem páthoszuk, sem bájos tulajdonságaikkal, melyek mindenkit lebilincselnek, csak a kor szellemét nem, ellensúlyozni, vagy megakadályozni nem képesek. Pedig a dolog lényege mélyebben rejtödzik a külsőség redői megett és bár a nők könyed röptű, a dolgok lénye felszínén oly kedvesen cirkáló jogfogalmaiknak, elvből nagy tisztelője vagyok, — mégis el nem fojthatom magamban a meggyőződést, hogy hölgyeink pozitivabb, a kor jellegének megfelelőbb fogalmak nélkül c pontban örökös csalódásban fognak élni, még pedig nagyobb részét legközvetlenebb érdekeik rovására, Az. életben, kivéve az emiitett női köröket, csak igen ritkán találkozunk a nőcselédek állapotára vonatkozó jelen-