Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-08-30

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet, lövész- ismeretterjesztő és a pápai önkéntes tüzolf ó egylet A lap szellemi részét illető közlemények a szojrfkLOSZitő lalcásái^a : kúpolnatér -J 2-16. sz. a. küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, (Vls/óllamlások, a kiadói leendőkkel megbizolt "Wílj clitfS Ivár*Ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendő!;. Pápa, 1874. aug. 30.18. sz. Megjelenik e lap Jielenkint egyszer, vasárnap, egy ivén. Tavialma .* Szabadipar, ipariskola és kiállítás — Városi közgyűlés. — A rahsegélyző egylet érdekében II. — Észrevételek a szegényügyre. — A győri kiállítás.— A ,Mereiir'ogylet iigybarálaihoz! — Törvényszéki csarnok.— Voltaire és Koiissenu. — Kis angyalom. — A boszíi. — Levelek Menüiből. — Különfélék. 1-c l o í i 's, o i ó H i <l í J a le: Félévre 5 Ir. Negyedévre 1 Ir. 30 k. A lliiMlOÍ ówi clíjalv. a háromszori hasábnzolt sorért egyszer hirdetésnél fi kr. kétszer hirdetésnél 5 kr. háromszori hirdetésnél í kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssei számílalnak. .Mindig külön bélyegdij li/.elendő. Szabadipar, ipariskola és kiállítás. ^Lz emberi társadalom, négy fölényezőnek belső s öszhangzó működése állal lesz erős és egészséges. 1: A földművelés, ipar. kereskedelem és a szoros értelemben veit értelmiség azon társadalmi elemek, melyek nélkiil társadalom nem lehel: mint nem az ember^ élöszervezet a táplálkozási, érzésl, mozgási és a lest alkatát fenlarlószervek, a bél —ideg — izom — és csontrend szemeikül.— Csak eme faktoroknak létezése és szorosan egybevágó munkássága hozhatja léire az életerős társadalmat és egészséges emberi életet. A földművelés — az állattenyésztés, kertészet, szőllőszel. erdészei, vadászai, halászat s bányászattal— adja a nyers terméket, mellyel az iparnak kell föl és átdolgozni, az emberi szükségekhez idomítani, és céljaínak megfelelővé tenni A földmivelés és ipar tárgyait a kereskedelem hozza forgalomba, egy világrész és táj termékeit és cikkeit kicseréli a másikkal, öszhangzatos egyensúlyt teremtvén az emberi szükségek ésszerű ki-elégilésében. A. szorosan veit értelmiség megosztja elméleti ismereteit, tanulmány-kincseit mind e három társadalmi tényezővel, hogy tanuljon és hasznot húzzon belőle az őstermelő, iparos és kereskedő:, és igy virágozzék föl és legyen lehetős a társadalom. Ezért kell oktatás az őstermelőnek, kell tanítás az iparosnak, kell szellemi műveltség a kereskedőnek. Csak az éiielmes földmives, állattenyésztő, kertész, szőlész, bányász, fordíthatja javára a természet titkait és használhatja fel észszerűen annak erőit. — Csak az értelmes iparos fejtheti ki a természet nyers terményein szellemi értelmiségét, leheti azokat mindjobban a szellem akaratának jellemző kifejezőivé. Csak az értelmes kereskedő, helyes és biztos számításai alapján, tudja az őstermelés és ipar cikkeit okosan, az egyesek és a társadalom javára közvetíteni és kicserélni. Innen van nagy fontossága a mai korban, a szellemi polgárosodás idejében, a földműves, kertész, szol— lész és bányász, továbbá az ipar és kereskedelmi iskoláknak. A mely nép megélni, és nemzettársai sorában megállni akar: annak ily intézeteknek megteremtéséről mulhallanul gondoskodni kell. Helyesen mondja Keleti Káról is ..hogy csak azon ország gazdagodhalik meg a jelenkorban, s lehet erőssé s hatalmassá, a melynek fejlelt s virágzó ipara van. Az ipar nemcsak a nyersanyag feldolgozása állal 4

százszorozza értéküket, de az állal is hat jótékonyan az országok fejlődésére, hogy a lakosságot sürili, s azt bővebb keresetben részesítvén, legbiztosabb vevőjévé leszi a mezőgazdasági termékeknek. Igy a földmivelő osztály is gyarapodik, s egyesülve az iparosokkal, bő anyagot nyújt a kereskedésnek, mely viszont mindkettőre termékenyen halván, előidézi azon nemzetgazdasági harmóniát, mely a nemzetek jóllétét leginkább elö— íia. Nagy igazság van az idézett szavakban: mert valóban a társadalmi élet központja az ipar, főleg ha az értelmiségtől nyert megújító és fölfrissítő széliemet. E szellem hatása alatt szabadult fel az ipar a középkori céhrendszer szükkörü erős nyomása alól. A szabad ipar szabad versenyt, az ember müveit értelmiségének szabad nyilatkozhatását, s az egyéneknek a közösérdek 18