Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-08-30
szempontjából-önkéntes és szabad társulását, és az emberi szorgalom és munkásság termékeinek közös helyen, összetes fölmutatását eredményezte. — A szabadság éltetője az egyes ember egyéni és személyes tevékenységének; Jentartója és elöbhrevivője a társadalom életerős munkásságának; és alapja az államok harmonikus fölvirágzásának. Ezért kell az iparemelésére a társadalomnak kiváló figyelmet fordítani. A szabad iparról szólló törvénynek az által kell erőt és hatályt kölcsönözni, hogy neveljük, oktassuk ipariskolákban, vagy mig ez lehetne, polgáriiskolákban, a leendő iparosokat. A városunkban is most már megalakult iparlársulat tartsa legelső - feladatának tanoncait nemcsak a dolgok gépicsen elvégezésében gyakorolni, hanem az üzleti szakokba vágó Lüzelesb és magasabb értelmi műveltséget is nyújtani. Mai időben már, a megfelelő szakismeret s ebből folyó ízlés nélkül, bármily megfeszítő szorgalom és igyekezet is hiú ábránd lesz, az iparüzletek akármelyikében. Épen ezért jók, ugy a nemzetközi, mint helyhalósági, vagy akár városi kiállítások, hogy sarkantyút adnak a termelő és iparos értelmiségek munkásságának, alkalmat nyújtanak az emberi szellem magasztos feltalálásai és alkotásai tanulmányozására, ébresztőül szolgálnak szunyadásunk levclkezésérc, és elmaradásunk megfigyelésére. Az országos törvények állal adott iparszabadságnak csak akkor jönnek meg áldásai, ha polgári és ipariskolákban szellemi képzést nyerünk, és a mindinkább sokasodó termény és iparkiállilásokból önépülelünkre tanúságot veszünk. Ne feledjük a kor in lő szaval! Károlyi. Pfípaváros képviselő testületének 1874. évi augusztus 23-áu tartott rendkívüli közgyűlése. Woita József polgármester által a gyűlés megnyittatván, Körösi Nándor képviselő' felemlíti, liogy statútumaink azon rendelete, miszerint a tárgysorozat a képviselőkkel előzőleg közlendő, meg nem tartatik, indítványozza, tehát, hogy határozzon a közgyűlés a felett, vájjon a statútumok ezen rendelete jövőre hatályban taxíassék-c, vagy mellőztessék? Szelestey Lajos képviselő utal az c tárgyban Írásban beterjesztett indítványra s kéri c kérdést a jelzett iudítványnyal együtt tárgyaltatni, mihez képest elhatároztatott: hogy a közgyűlések rendesen szombati napon tartassanak, a tárgysorozat pedig a. képviselőkkel a célnak .legmegfelelőbb módon az elnökség által közöltessék. Szelestey Lajos indítványozza, hogy a tűzoltók országos szövetségi ünnepélyére Sopronba utazó tűzoltók részérc 00 ft. utaj ványoz ta sséle. K1 fogad t a tik. Előterjesztetett a tagosítás tárgyában hozott elsőbirósági ítélet. Észrevételezés végett a jogügyi bizottságnak kiadatik. Olvastatott a honvédelmi ministerium értesítése az ez évi hadgyakorlatnak nem városunk környékén leendő tartásáról. Tudomásul A'étetett. Olvastatott a ker. honvédhadbiztosság megkeresvénye a városi laktanyának gyaloghonvédség részére leendő átengedésére vonatkozólag megállapított feltételek módosítása iránt. A kért módosítás a S-ik pontra nézve elfogadtatván, egyebekre nézve a kö'/gyülés előbbi határozatát tartja fenn. Felolvastattak a ker. tanfeliigyelőségnek, az iskolaszék tagjai megválasztására és a polgári -vagy felsőbb népiskola felállítására vonatkozó felhívásai. Tudomásul vetetvén, az iskolaszék t a £j tt i választására f. hó 29-ike kitüzetett, a polgári iskola iránti felhívás pedig véleményezés végett az újonnan választaudó iskolaszékhez utasítatott. A rabsegélyzöegylet érdekében három közlemény. II. A bűn forrása lehet a részakarat; de legtöbbnyire lelki és testi nyomor. A roszakaratnak alapja pedig igensokszor a hiányos nevelés, vagy ferde ismeretek az emberi s társadalmi jogokról. Már most, ha a büntetés visszautasítani akarja az t egyén személyes szabad akaratát illő körébe, észszerű korlátai közé: igen természetesen, nem teheti ugy, hogy az egyénben megölje az embert, a helyett, hogy felmutatná előtte törekvései viszásságát, az emberi és társadalmi jogokkal visszaélő szabadakaratának helytelenségét; mert akkor meg a társadalom követne el bünt. A büntetésnek mindenek előtt javítani kell. Célja legyen a személy szabadak arátának felvilágosítása, és a menyire lehet, a bűnösnek m e g a d n i a z utat cs módot, hogy szégyen nélkül a társadalomba visszaléphessen, és annak hasznos tagjává lehessen. A javítás, a rosztól eltérítést eszközli egyfelől a letartóztatás, a fegyencnek szabadságától megfosztása, a kemény, de emberies fegyelem ; — másfelöl pedig, és még hathatósban mozdítja elÖ a tudatlanságnak, a szenvedélyek túlcsapongásának és a szegénységnek, mint a félrelépések f'öokainak elhárítása, az oktatás, erkölcsös é s v a 11 ás o s> képzés és a munkára szoktatás által. A fegyencnek, a letartóztatás folytán szenvedőleges állapotát ugy kell felhasználni az izoláló magány rendszerű fenyítés által, hogy a tanitó működésének és a munkában gyakorlásnak sikere lehessen. A szellemi és erkölcsi képzésnek ép ugy magán természetűnek kell lenni, mint a fogságnak is. A különböző természetű, műveltségű, különböző jellemű fegyenceket közösen zárni el, annyit tenne, mint a kevésbe romlottakat egészen a romlottak mételyező befolyásának vetni martalékul. Ezért leghelyesebb a bruchsali fogház raagánrenclszeres fenyítése, hol még a tanításra is a fegyencek oly terembe vezettetnek, hol minden egyén a gyónószékekhöz hasontó s elzárt padon hallgatja a tanítást, ugy hogy egy fegyenc 'sem
