Pápai Közlöny – XXXI. évfolyam – 1921.
1921-01-23 / 4. szám
* /Ar A v^ \ HözérdelfU í'ifiT^etlen hetilap, B Megjelenik miiid»tt vrneárnnp. Előfizetési árak : Egész évre 60 K t félévre 30 K, negyedévre Í5 K. Egyes szám ára í'50 korona. LaptuLxjdonos ts kiadó r POLI ATSEK FRIGYES. * T* v. Hirdetések és Nyilt-terek \ f felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petőfi- ' ""í* utca) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). í ~ • „Hiszek egy Istenben, Hiszek egj hazában. Hhzek egy isteai örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámea. é Szenvedések útja. Harangzúgás közt szenteljük fel a hazánktól elrablott országrészek jelképes szobrait. A Szzabadság-téren néz íe ránk talapzatáról Kelet, Nyugat, Észak és Dél, az elszakított magyar országrészek szobra, hogy emlékeztessenek bennünket azokra a szenvedésekre és kötelességekre, amelyeket nem felejthetünk el soha egy pillanatra sem. Összeszorul a torkunk és eláli a szivünk dobbanása, ha arra gondolunk, hogy megfosztottak bennünket mindentől, amit ezer esztendő alatt a kezünk munkájával és a természet jóvoltából szereztünk és elszakítják tőlünk testvéreink millióit, akikkel jóban-rosszban együtt töltöttünk hosszú évszázadokat. Az égre emeljük a tekintetünket és kételkedve kérdezzük: lehetséges-e ez? Lehetséges-e, hogy az emberi gonoszság és kapzsiság, az emberi dölyfösség és gyűlölködés snegsenímisííse azt, amit a természet alkotott? ... A csillagos ég millió ragyogó szemmel tekint le ránk és ezek a némán is beszédes szemek megnyugtatást sugároznak le ránk. Megnyugtatást, bátorítást. Mi nem temetünk most. A négy szobrot nem sirhalmokra állítjuk. Nem utolsó útjára indul a nemzet, hanem a szenvedések útjára. A Természet, amely az időt méri, belénk oltja azt a megingathatatlanul erős hitet is, hogy a szenvedések útjának végén, ha elkövetkezik az idők teljessége, a feltámadás nagyszerű öröme vár ránk. Zúgjatok, zúgjatok harangok! Vigyétek el hangjaitok szárnyán tőlünk elszakított testvéreinknek az elvesztett haza forró szeretetének, hűséges ragaszkodásának, örökké tartó szent együttérzésésének hirét. Mondjátok el, hogy nincsen olyan pillanata az életünknek, amelyben ne gondolnánk rájuk, hogy nincsen olyan kívánságunk, amely nem az ő' boldogságukat kívánja, hogy minden érzésünk az övék és minden dolgunknak egyetlen célja: a nagyszerű, boldog egyesülés minden elvesztett testvérünkkel. Zúgjatok, zúgjatok harangok! vigyétek el hangjaitok szárnyán ellenségeinknek szóló üzenetünket: reszkessenek attól az éjszakától, amely most elkövetkezik, mert nem lesz többé nyugodalmuk, amig vissza nem szereztük tőlük elrablott testvéreinket és kincseinket! Reszkessenek attól a hajnaltól, amelyen ismét felvirrad a magyar nemzetnek, mert nem nyugszunk addig, amig meg nem fizettünk minden gonoszságukért! Idézünk benneteket: Erdély, Székelyföld, Bánság, Felsőmagyarország, Nyugatmagyarország, Kárpát vidéke és Tengermellék; Arad, Kolozsvár, Nagyvárad. Brassó, Pozsony, Kassa, Pécs, Szabadka s ti mind, kiket esztelen és gonosz emberek elszakítottak tőlünk, akariok-e idegen járomban sínylődni? Akartok-e gonosz mostoháknak megvetett, üldözött, megalázott gyermekei lenni? Tudjuk, hogy nem. És mi, a megcsonkított Ország fiai nem fogunk benneteket cserbenhagyni soha. Most ünnepelünk. Nagy ünnepséget ülünk, mert amikor levesszük a leplet jelképes szobraitokról, hogy mindenek láthassák, akkor nemcsak hitvallást teszünk Magyarország feltámadásáról, hanem egyúttal lekötelezzük magunkat Isten előtt, a világ előtt, ti előttetek és a magünk lelkiismerete előtt, hogy az egységes Magyarországért fogunk élni és dolgozni, tűrni és harcolni. Az ünnepség után következnek a hétköznapok, a kemény munka napjai. Elkövetkeznek a munkábamélyedés néma napjai, amikor nem hallhattok határaink felől ünnepi beszédeket és harangzúgást, de a gondolataink akkor is veletek lesznek és akkor is éreznetek kell majd értetek érző szivünk dobbanását. De nemcsak arra való ez az ünnepség, az emlékeztető szobrok napja, hogy elszakított testvéreinknek és ellenségeinknek üzenjünk, hanem arra is, hogy magunkba szálljunk. Ma még nem tudjuk egészen átérezni és belátni, hogy mit veszítünk el. Még nem tudjuk, mennyit kell szenvednünk a mi kifosztottságnnkban és testvéreinknek az idegen járomban. És azt sem tudjuk, meddig fog tartani a közös szenvedés, mikor következik el a megváltás ragyogó napja. De ha nem is tudjuk mindezt, el kell készülnünk a legkeservesebb rabmunkára, szenvedésekre és megaláztatásokra. De azért nem csüggedünk. A szomorúság óráiban elzarándokolunk a négy szoborhoz, hogy emlékeztessenek bennünket a mi nagyszerű küldetésünkre, kiszabott kötelességünkre. S ha megszállja lelkünket az a nagyszerű gondolat, amely Kelet és Nyugat, Észak és Dél elszakított magyar népét, testvéreink millióit áthatja, ha eltölti szivünket az az isteni megihletés, hogy hinnünk kell a nagyszerű feltámadásban, akkor türelemmel és kitartással, bizakodással és büszkén álljuk a harcot minden szenvedéseivel együtt tovább is . . . ... És egyszer ismét megkondulnak majd a magyar harangok; megkondulnak, hogy hirí vigyenek idegenben szenvedő testvéreinknek a közeli feltámadásról. Ismét megkondulnak a magyar harangok és megdördülnek a magyar ágyuk. És fölkerekednek a magyar férfiak, hogy megváltsák a magyar testvéreket, mert szenvedéseikre immár elkövetkezett az idők teljessége. És kivonulnak a magyar seregek a világnak minden tája felé, hogy szabadságot vigyenek a magyar testvéreknek. És megharsannak a kürtök, dübörög a föld ... és akkor elnyomott testvéreink milliói ismét boldogan borulnak Nagymagyarország anyai keblére. Az útlevél elnyerése. A külföldre és a megszállott területekre szóló utlevélkérelmek elbírálását, útlevelek kiállítását a m. kir. belügyminisztérium ismét a vármegyék alispánjaira bizta f. év január hó 1-ével. Hogy sem a hatóságoknak felesleges munkát, sem a kérelmezőknek maguknak sok költséges utánjárást ne kelljen végezniök, a fontosabb tudnivalók a következők : Csak az kérjen útlevelet, akinek arra igen fontos oka van, s minden joga igazolt a kérelemhez. Az alispán a következő államokba ad ki útlevelet: I. az összes megszállott területekre; továbbá II. az összes európai és északamerikai Egyesült Államokba; a többi világrészekbe utazni szándékozóknál a m. kir. belügyminisztérium fel-