Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-02-09 / 6. szám

PAPAI KOZLOM Közérdekű fiig-g-etlen hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész érre 20 K, félévre 10 K, negyedévre 5 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyílt terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Annin könyv- és papirkereskedésében. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) A ruharekvirálás. A legnépszerűbb volt ellenzék is népszerűtlenné válik, amikor hosszabb ideig marad a kormányhatalom birtokában. Minden kormány kénytelen a közjó és rend érdekében olyan rendeleteket kibocsájtani, melyek a társadalom egyik vagy másik osztályától nagy áldozatokat követelnek. Áldozatokat pedig ritka, kivételesen ember hoz szívesen. Ehhez járul még, hogy a kormányrendeleteket végrehajtó közegek gyakran tudatlanságukban, elfogultságukban, túlbuzgalmukban^ vagy lanyhaságukban fonákul, gyakran bántó igazságtalansággal, személyválogatással hajtják végre a rendelkezéseket. Ebbe a hibába legtöbbször a közönséggel közvetlen érintkezésbe jutó legalsó közegek esnek, akik aztán felelősségre vonatásuk esetében letagadják túlkapásaikat. A ruharekvirálási rendelet kétségkívül nagy áldozatokat kiván bizonyos társadalmi osztályoktól, de akik érdekében kibocsájtották, hasonlíthatatlanúl nagyobb áldozatot hoztak a hazáért: négy és negyed évig tartó családi boldogságukat, testi épségüket, egészségüket, és kockára tették életüket. Akik a négy és negyed évben itthon voltak, azoknak szívesen kellene hozniok ezt az áldozatot, melyet a kormány, annyit szenvedett ruhátlan - katonáink érdekében kiván tőlük. Ha mindenki a kormány rendeletére a törvényes ruhailletéket beszolgáltatja, akkor nem lett volna kitéve a katonai kirendeltség által eszközölt kutatásokkal egybekapcsolt zaklatásoknak. Egyes kutatók túlbuzgalmukban igen messze mennek. Megtörtént, hogy egy cselédleánytól az utcán három öltönyt elkoboztak, holott gazdája sokkal több ruhát szolgáltatott már be, mint amennyit kötelessége lenne. Hivatásos, régi csendőrök állítása szerint, az illető kutatónak joga lett volna az illetőt az utcán nyomon követni, vele a lakásba bemenni és ott házkutatást végezni, de nem az utcán tőle a ruhát elvenni. Szemtanuk részletes adatokat szolgáltattak, hogy egyes házakat, hol bőven találnának mindent, kihagytak. Bizonyos, hogy e kihagyások csak látszólagosak, bizonyos, jól megfontolt terv szerint történtek és hogy a kihagyott lakásokat is meg fogják látogatni. Mi azonban nem hisszük, hogy a kutatásoknál felekezeti szempontok dominálók. A kételkedő kutatóknak figyelmébe ajánljuk azt a tényt, hogy a ruhaárak rém drágasága miatt sok jómódú család sem csináltatott már öt év óta ruhát. Ruhakészletüket pedig az idővel és viseléssel járó kopás, szakadás és a helybeli jótékony egyesületek évenkint többször megismétlődő gyűjtése is rohamosan fogyasztotta. Ne gondoljanak tehát mindjárt csalásra és elrejtésre, ahol a kutatásoknál reményeikben csalatkoznak. Buzgalmukban ne ragadtassák el magukat, mert a fölösleges zaklatásokkal az új rendszert és a népkormányt diszkreditálják. A cérna. Nem is lehet elgondolni, hogy a vékony cérnaszálon, melyből a boldog békében 20 fillérért 300 métert is adtak, hány ezer család jóléte, boldogsága függ. Ha meg van ez a vékony, könnyen szakadó lenfonál, akkor sok ezer önálló mester megkeresheti - a mindennapi kalácsát és pecsenyéjét és még több segéd és varróleány a mindennapi kenyerét, krumpliját és zártszékét. Ha pedig hiányzik, akkor puszta a ház, hideg a konyha, üres a tányér és az asztal. Sohasem hiányzott a cérna annyira, mint most, mikor legnagyobb szükség lenne reá. Máskor, ha a szegény ember gyerekének elszakadt a hátulgombolós ruhácskája, elment a boltba és 5 koronáért vett helyébe másikat. Mit kap ma 5 koronáért? Még egy tenyérnyi foltot sem. Mit csináljon a szegény asszony? Előveszi a régi rongyot, vagy a nagyobb testvérnek és apának régen a lomtárba hányt szétfoszlott ruháját és abból próbál valahogy még viselhető nadrágocskát, kabátocskát összetákolni. De mivel ? Hol vegyen cérnát? Elmegy a boltoshoz. De honnan adjon neki a boltos, kiváltképen a kiskereskedő? A Pamutközpont csak a maximális árakat tudta megállapítani, de a kereskedőknek cérnát szállítani nem tudott, vagy nem akart. Van olyan elég forgalmas rövidárú üzlet; melynek tulajdonosa három év óta összesen három orsó cérnát kapott a Pamutközponttól. A vevő nem akarja ezt neki elhinni és fenyegetésekkel, terrorral kényszeríti a kereskedőt, hogy akármilyen úton teremtsen elő neki cérnát, melyre éppen oly szüksége van, mint a falat kenyérre, mert cérna nélkül nem tud gyermekének ruhácskát összeeszkábálni, ami nélkül pedig a gyermeket a zimankós téli időben megveszi az Isten hidege, a gyermek meghűl, megbetegszik és sokszor kora sirba hull. íme ilyen vékony cérnaszálon függ az ember élete. Nem csoda tehát, hogy a vevő fenyegetésekkel kényszeríti a kereskedőt cérna elővarázsolására. Erre a boszorkányos műveletre csak a lánckereskedők képesek, akik kevés haszonért nem igen hajlandók e célra ezer csalafintaságot kieszelni és személyes szabadságukat kockáztatni. A kereskedő pedig szintén személybiztonságában fenyegetve, kénytelen bármi áron a cérnát megszerezni és a maximális áron felül eladni, amivel pedig a vevő ismét veszedelembe sodorta a kereskedőt. Ajánljuk ezt az ügyet a Nemzeti- és Munkástanács figyelmébe. v; i. Pro domo sua. Az ország igazgatásának újjászervezését célzó néptörvény a nemzeti tanácsok helyébe néptanácsokat dekretál. Ezek a néptanácsok a városi tanácsokkal együtt lesznek a képviselőtestület helyettesítői, r. t. városokban. A néptanács tagjainak száma legalább kettővel, legföllebb néggyel lehet több, mint a városi tanács tagjaié, nehogy a bürokrácia jusson túlsúlyra. Tagjainak kijelölésére a polgárság, lakosság, pártok, nemzeti tanácsok stb. hivatott, a kinevezés a kormánybiztos joga. Nagy jelentőségénél fogva ez a szervezeti változás alapos megvitatást is érdemel, a gyors megoldás kényszerűségén kivül. Nyilván meg fogják vitatni a kérdést, a néptörvény végrehajtásának módját, az alkalmazást — nagyobb testületek, érdekeltségek (pártok, nemzeti tanács, képviselőtestület) — helyben is annál inkább, ha nem jelenik meg a törvény alkalmazását szabályozó kormányrendelet. A néptanács tagjainak igen korlátolt száma — a képviselőtestületi tagok 5—10 %>-a, szinte megdöbbentő úgy a régi képviselőtestületre, mint a politikai pártokra vonatkoztatva. Nyilvánvaló cél a soktagu, nehézkes, felében virilis jogon