Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-09-14 / 37. szám

Városi közgyűlés. — 1919. szeptember 9. — Váosunk képviselőtestülete közel egy évi szünetelés után mult kedderudélután közgyűlést tartott. Városunk polgármestere megnyitó beszédében hű képét adta a helyzetnek, bepillantást vetve a Nemzeti Tanács és az Intéző-bizottság uralmára. A tárgysorozat két pontja a szakbizottságok véleménye alapján nyert elintézést A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : Elnöklő polgármester a megjelent képviselőket midőn melegen üdvözli, jelenti, hogy 1919 december 18. óta ez az első közgyűlés, amikor a képviselőtestület alkotmányos önkormányzati jogát ismét gyakorolhatja. Az első forradalom után a Nemzeti Tanács, majd a főispáni kinevezés után a Néptanácsnak volt intézkedési joga. Mig a két elsőben a polgárság jó részben képviselve volt, a munkástanácsban azonban csak egy osztály volt képviselve. Mig a két elsőnek valami legális alapja volt, a munkástanács s annak kebeléből alakult intéző-bizottságnak azonban nem, ez csak bitorolta a közhatalmat, mert választásából a polgárság nagy tömege ki volt rekesztve. A proletárdiktatúra a városnak horribilis károkat okozott, amelyeket még ezidőszerint megállapítani nem lehetett, épen azért késett a közgyűlés összehívásával, megállapíthatja azonban, hogy a képviselőtestület csak romokat vett át, romokon ül és ezen romokon kell újból felépíteni városunk közgazdasági és erkölcsi életét. Miként nem pusztult el nemzetünk egy ezredév zivatarában, úgy városunk is új életre kel s egét borító sötét felhők közül ki fog még törni a napfény, amelynek melege a dermesztő aléltságból tavaszt és virágokat fakaszt, A képviselőtestületnek alkotmányos jogának gyakorlásához, melynek célja a közérdek emelése lehet, az Isten áldását kéri. Ezek előre bocsátása után a mai napra egybehívott rendkívüli közgyűlést megnyitja, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Szakács Dániel, Kis József, Bottka Jenő, Keresztes Gyula és Koréin Vilmos képviselőket kéri fel. A képviselőtestület lelkes éljenzéssel fogadta a polgármester megnyitóját, melynek elhangzása után a mult ülés jegyzőkönyve olvastatott fel, mely módosítás nélkül tudomásul vétetett. Keresztes Gyula azon kérdést intézi a polgármesterhez, hogy mily stádiumban van a marharekvirálás ügye? Mi van a kisgazdáktól összeszedett pénzzel és vájjon megjött-e a vármegye alispánjától a városra eső vételárból levont százalék? Dr. Böhm Zoltán h. tanácsos, mint ezen ügy referense válaszkép előadja, hogy a közgyűlési határozat alapján összeállította az 1—2 marhával rendelkező kisgazdák névjegyzékét, úgyszintén a 8 darabbal biró hadbavonultakét. Az illetőknek mintegy 50 ezer koronát kellett volna befizetni, de körülbelül csak 14 ezer korona folyt be, ebből 10 ezer koronát Wittmann Mihály uradalmi nagybérlő fizetett be, hátralékként mintegy 36 ezer korona van. Ha a vármegye alispánja megküldi a Pápa városra eső jutalékot s az állattulajdonosok befizetik a reájuk kirótt összeget, úgy akkor lehet majd a felosztásról intézkedni. Egyben a polgármester még azt jegyzi meg, hogy ő több izben sürgette a vármegye alispánjánál a pénz megküldését, azonban eredménytelenül, mivel még a belügyminiszter a marharekvirálási ügyben hozott hatósági határozatot nem hagyta jóvá, időközben pedig kiütött a romboló korszak és ez hátráltatja az ügy elintézését. A képviselőtestület a választ tudomásul vette. Napirendre térés előtt az elnöklő polgárméster kegyeletes szavakban parentálta el a képviselőtestületnek elhunyt két buzgó tagját, Krausz József N.-t és Heckler Jánost. Indítványát, hogy emlékük jegyzőkönyvben örökíttessék meg, családjukhoz részvétirat intéztessék, a képviselőtestület helyeslőleg elfogadta. Ugyancsak jelenti az elnöklő polgármester, hogy a miniszterelnökségtől távirati étesítést kapott, hogy dunántúli kőrútjában Pápa városát is meg fogja látogatni s ott küldöttségeket fogad. Ebből kifolyólag az érkezés idejére a vasúti állomást feldiszlttette. Majd arról kapott értesítést, hogy kíséretével együtt városunkban fog étkezni, erre azonnal intézkedett és 45 személyre a vasúti vendéglőben az ebédet megrendelte. Kéri ezen költségek fedezését a közélelmezési pénztár terhére kiutalni. A képviselőtestület az intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette és a költségeket a pénztárból kiutalja és ezzel áttértek a napirendre. Noszlop-döbröntei szénbánya ügyének ismertetése és a bányák üzembe tartásához szükséges 175 ezer koronának folyószámlára való felvétele. A pénzügyi bizottság, jogügyi bizottság és az állandó választmány a szakértői előterjesztés alapján javasolja a képviselőtestületnek, hogy a tüzelőanyagban mutatkozó nagymérvű hiány enyhítésére s az eddig felmerült 125 ezer korona előmunkálati és beruházási költség megtérítésének biztosítása céljából, a további munkálatokra még 50 ezer korona hitel veendő fel a helybeli pénzintézetektől. Ezen javaslatokat pártolták Hajnóczky Béla, Mészáros Károly, Mikovinyi Ödön, Kis József, Tar Gyula. Ellene szólt Schlesinger Rezső. ) Meinhardt Vilmos bányamérnök szakértői véleménye szerint ezen befektetés a városnak egy jövedelmi forrást fog képezni. Nemcsak a napi 1000 korona üzemköltséget fogja fedezni, hanem a bánya kibontására napi 2000 korona lesz fordítható és egyben a város tüzelőanyaggal biztosítva lesz. Véleménye szerint az eddigi kutatás alapján mintegy 30 millió métermázsa szén kiaknázható. A szakértő előadása után a képviselőtestület névszerinti szavazással a bizottságok javaslatát elfogadja azzal, hogy visszkereseti igényét az Intéző-bizottsággal és a győri termelési tanáccsal szemben fenntartja. Kötelezi továbbá Meinhardt Vilmos bányamérnököt, hogy amennyiben a város a szénjogot a noszlopi bányára meg nem szerezné, úgy a bányára kiadott összes költségeket tartozik Pápa városának megtéríteni. Ezen határozat birtokon kivüli fellebbezéssel lett kimondva. Rendőrök fizetésére 240 ezer korona folyószámlára való felvétele. Minthogy a proletárdiktatúra bukásával a nemzeti kormánynak a legfontosabb teendői közé tartozott a jogrend biztosítása, az élet- és vagyonbiztonság megvédése, ennélfogva addig is, mig a katonai karhatalom megszervezhető lesz, a kormány távirati rendelettel utasította a városokat, hogy a rendőrséget 1918 október 18. előtti keretben azonnal vegyék át, működésüket a közbiztonság érdekében azonnal kezdjék meg. Amennyiben a fenti célokból a rendőrség létszáma felemelendő, úgy annak ideiglenes felemeléséről haladéktalanul gondoskodjék. A városi tanács, a rendőrkapitány előterjesztésére a legutóbb szolgálatban állott rendőrök létszámát 27-ről 105-re emelte, a nyomozások megejtésére 3 kisegítő polgári biztost alkalmazott, miután erre közérdekből szükség volt és fizetésüket 1919 augusztus 1-től a munkabérrendelet értelmében folyósította. Minthogy azonban a közpénztár ez év végéig fedezettel nem rendelkezik, hogy a fizetéseknél fennakadás ne álljon be, a városi tanács a képviselőtestület utólagos jóváhagyása reményében a Pápai Takarékpénztártól 240 ezer koronát folyószámlára 6% kamat és 2% jutalék mellett. A képviselőtestület névszerinti szavazással és birtokon kivüli fellebbezés mellett a tanács utasítását elfogadla-és a kölcsön felvételét jóváhagyja. Utasítja azonban a városi tanácsot hogy kövessen el mindent ezen kiadásnak az állampénztár terhére leendő áthárítása iránt. Több tárgy nem lévén napirenden, a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. Horthy fővezér Kaposvárott. Szivet megindító, lelket elbűvölő szép ünnepség keretében adott kifejezést Kaposvár és Somogy vármegye közönsége ama meggyőződésének, hogy egy magyar nemzeti hadsereg szervezésére és fenntartására szükség vart és hogy a célért minden áldozatra kész. Leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelte Kaposvár város és Somogy vármegye közönsége a folyó hó 8-án oda érkezett Horthy Miklós aítengernagyot, a magyar nemzeti hadsereg fővezérét, mint a magyarság élni vágyó akaratának megtestesítőjét. Délelőtt 10 óra 15 perckor érkezett be Siófokról a fővezér sinautón a kaposvári pályaudvarra Soós Károly tábornok, vezérkari főnök, továbbá Kaposházy és gróf Stomm századosok kíséretében. A pályaudvaron az őrség tisztikara élén Bernáthy Kornél tábornok, kerületi katonai parancsnok, Kovács Antal alezredes, Somogy és Baranya vármegyék katonai parancsnokai fogadták a fővezért, kinek tiszteletére katonai díszszázad vonult ki. A katonazenekar a Himnuszszal üdvözölte a legmagasabb katonai parancsnokot, azután a polgári hatóságok küldöttségei részéről Tallián. Andor alispán-helyettes, vármegyei főjegyző köszöntötte lelkes beszéddel az ünnepeltet és az egész vármegye nevében biztosította őt odaadó támogatásáról. Horthy fővezér egyszerű szép szavakkal mondott köszönetet a nem várt ünnepélyes fogadtatásért, iömör vonásokban kidomborította a szervezendő nagy nemzeti hadsereg nehéz

p de kötelességszerű feladatát a törvényes jogrend helyreállítása körül. Kaposvár úri hölgyközönsége gyönyörű virágcsokor átnyujtásával fejezte ki hódolatát a fővezér iránt. A vasúti indóházat ezrekre menő ünneplő közönség lepte el, minthogy a pályaudvarra csupán a hatóságok és testületek hivatalos képviselői férhettek be. A fogadtatás után a fővezér azonnal kocsiján a Honvéd-térre hajtatott. Követte útján a város és vármegye előkelőségének díszes kocsisora és az ünneplő közönség hömpölygő áradata. A tágas Honvédtéren felállítva várakozott a helyőrség szépszámú katonasága és mintegy tízezer főnyi minden rendű és rangú érdeklődő közönség. A katona- és rendőrkordonnal körülzárt négyszögű térség közepén zöld lombbal és virággal díszített tábori kápolna állott. A fővezér kocsijáról leszállva, végig haladt