Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-07-27 / 30. szám

Déri Gyula nagyszabású beszédben a régi és új alkotmányt ismertette, bebizonyítván, hogy a születési és vagyoni előjogokon felépült régi alkotmánynál mennyivel szebb, mennyire embe­ribb a Tanácsköztársaság alkotmánya, amely egyedül a munkát ismeri el a jog kutforrásául. — Egyébként a Tanácsköztársaság alkotmányá­nak pontonkénti ismertetését a legközelebbi napok egyikének programmjául fogják kitűzni. Kalmár Simon, aki a héten pár napig Pápán tartózkodott, a fehér pénzről beszélt igen érdeke­sen, hangsúlyozván, hogy a Tanácsköztársaság pénzének nem az ércfedezet, amely az Osztrák­Magyar Bank „kék" pénzének is csak igen csekély mértékben szolgál fedezetül, hanem a munka adja meg az értékét, azért mindnyájunk­nak — különösen az ipari munkásságnak — kötelessége fokozott szorgalommal munkához látni. Amint ez megtörténik, emelkedni fog a fehér pénznek vásárló ereje, s meg fog szűnni az a sok kellemetlenség, amely m®st termelők és fogyasztók között a papírpénz miatt fennáll. Németh Ferencné az élelmiszerek piaci árának maximálása ellen emelt kifogást. Amig nem maximálták az árakat, a piacon volt is áru és olcsóbb is volt, mig most a drágább árak mellett teljesen eltűnt a piacról. A panaszt az intéző-bizottság elé utalták, azután elnök az ülést fél 11 órakor bezárta. KARCOLAT a múlt hétről. Menet és jövet! A mult héten a Griff­szállóban lezajlott táncestély lefolyása közben jöttem azon gondolatra, hogy különbséget te­gyek ezen mulatság és azon mulatságok között, melyeket vörös katonáink a harctérre való el­menetelük előtt rendeztek. Ezen időszak alatt majdnem minden héten egy-két, sőt volt olyan hét is, amidőn négy mulatságot is rendeztek, még pedig akkép jelképezve, amint szervezve lettek. Volt műszaki menetszázad, lovas menet­század, tüzérszázad, stb., mindegyik külön tar­totta meg táncestélyét, amidőn azután készen voltak a „menetre", akkor meg bucsutáncestélyt rendeztek. Ezek az esetek adták elő magukat, amidőn „a menetszázadok" tartották a mulatságukat. Amiről most akarok megemlékezni, ezt a mulat­ságot is katonáink rendezték, kik szabadságra jöttek haza a harctérről és ezen mulatságot azzal jelezték, hogy „az itthon levő katonák" rendezik a mulatságot. Nos, hát itt van az a probléma, melyet én szándékoztam megoldani azzal, hogy a heti krónikát azzal kezdtem, hogy „menet és jövet". Megfejtése ennek a problémának pedig az, hogy ha az előbbi mulatságokat a „menet­századok" tartották, akkor teljes jóakarattal és helyes okadatolással azt mondhatjuk, hogy a szombaton megtartott táncestélyt a „jövet-szá­zad" tartotta meg. Logikus fejtegetés nem kell hozzá, sőt merész fantázia sem, hanem rokon­szenv, melyet vörös katonáink iránt érezünk.. Velük szenvedtünk és mulattunk át egész es­téket, sőt egyes esetekben hajnalokat, amidőn „menetelve" rendezték a bucsuestélyeket, tehát csak konzekvensek maradtunk magunkhoz, ami­dőn a legutóbbi tárcmulatságukról is megem­lékszik a heti krónika. Hogy pedig mégis kü­lönbséget tegyünk a mulatságok címzésénél, tehát azért jeleztük ezen mulatságot „jövet­század" táncestélyének. Azt hiszem, teljes joggal, mert ha volt „menetszázad", akkor ez „jövet­század" elnevezésre teljesen illetékes. ­Ami magát a mulatságot illeti, arról csakis a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg. Tekintettel, hogy a „jövetszázad* nem teljes volt, amennyiben csak egy része lett szabadságolva, tehát a szokott „zsúfolásig meg­telt" jelzést ez alkalomra nem lehet használni, hanem igenis a „terem teljesen megtelt", illusz­trálással emlékezhetünk meg erről a táncestély­ről. A mulatság sikere teljesen kvadrált a ha­gyományos és kedélyes „menet" táncestélyek­kel, sőt talán a kedélyesség fokozatosságát is meg lehet állapítani, vagy helyesebben mondva, konstatálni. Ezzel kapcsolatosan még említést teszünk arról a táncmulatságról, amelyet a városunkban elhelyezett „Lichtenstein huszárok" tegnap este szintén a Griff-szálló nagytermében rendeztek. Erről a mulatságról majd csak a jövő hét króni­kájában fogok megemlékezni. Ennek a mulat­ságnak jelzése „jövet", mert hozzánk jöttek, majd ha elmennek, akkor lesz csak „menet". Ha majd a „menet" mulatságokat fogják tartani, akkor akkép jelezzük majd táncestélyüket, hogy: — „Jövet és menet!" Frici. Az hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a körül­ményekhez képest beleélte magát a helyzetbe. Az hirlik, hogy Pápa városa a főváros batyuzási kellemetlenségei alól fel lett oldva. Az hirlik, hogy az Intéző-Bizottság a régi kinövéseket igyekszik megnyirbálni. Az hirlik, hogy a Vörös Őrség jelszava : mond és marad nyugodtan. Az hirlik, hogy Pápán a csereboltban csak vidéki forgalmat benyolítanak le. Az hirlik, hogy Pápán a mészárszékek­ben néha-néha hust is lehet kapni. Az hirlik, hogy Pápán sok szokás felül van bélyegezve. Az hirlik, hogy Pápán az idegen arcok túlsúlyban vannak. Az hirlik, hogy Pápán a bor fölvizelve lesz kiszolgálva. Az hirlik, hogy Pápán az estéli korzón csinos és kedélyes a felhajtás. Az hirlik, hogy Pápán a koplaláshoz sokan nehezen tudnak hozzászokni. Az hirlik, hogy Pápán a házasságkötése­ket rövid lejáratra kötik. Az hirlik, hogy Pápán a szerelem is szerezve van. Az hirlik, hogy Pápán a katonák tánc­estélyén az omnibuszt semleges területre helyezték. Az hirlik, hogy Pápán a katonák tánc­estélyén az összes mellékhelyiségek le lettek stoppolva. Az hirlik, hogy Pápáról eltávozott szín­társulatunk néhány tagja Salgótarjánból jó benyomásokról küldött tudósítást. Az hirlik, hogy Pápán az eltávozott szín­társulat néhány tagja városunkból kap pótlást. Az hirlik, hogy a darutollas legények előlegezett bizalommal mentek nyaralni. Az hirlik, hogy a übatollas legények közül többen zsákban macskát árulnak. Ar hirlik, hogy a Jaj-nadrágom egylet tagjai ott sirnak, ahol senki sem láthatja őket. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság tagjai a részükre kiutalt bort a zsebükben hordják. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban a semleges zónán túl is lőnek. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban meg­fontolva járnak. Az hirlik, hogy Mezőlakon a szedreskert­ben tartják a vasárnapi munkaszünetet. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője a szokás hatalma alatt lefekvés után: a toronyóra ütését hajnalig ellenőrzi. HÍREK. — Kerületi Terményhivatal Pápán. A proletár gazdasági szerkezetben a bizományosi rendszer fenntartása lehetetlenné vált, ennél­fogva nem lehetett bevárni a Kerületi Nép­gazdasági Tanácsok, illetve a Kerületi Gazda­sági Hivatalok megszervezését, hanem gondos­kodni kellett egy átmeneti szervről. Ennek a szervnek a legfontosabb feladatai: a termés­átvevő bizottságok számára egy tag (leendő anyaggyűjtő) beállítása, a járási (esetleg vasúti, vagy vizi gócponti) fiókkirendeltség megszerve­zése, az átvevő bizottságok anyagának átvétele, nyilvántartása és felülvizsgálata; az ellátatlanok számának megállapítása; a 100 holdon aluli termelőkre vonatkozóan az átvevő bizottságok által községenként megállapított készletfeles­legeknek átvétele; a 100 holdon felüli gazdasá­gok budapesti központjától átvételre kiutalt menynyiségek fölött való rendelkezés; az átvevő bizottságok megállapításai ellen beadott fel­lebbezések elintézése, a malomellenőrzés, a vámgabona átvétele stb. E sürgős és fontos feladatok elintézésére és a nagy bizományos kereskedők funkciójának elvégzésére szolgál­nak a Kerületi Terményhivatalok. Ilyen hiva­talt állítottak fel Pápán is. Amint a Kerületi Gazdasági Hivatalt, illetve ennek harmadik osztályát felállítják, az illetékes Kerületi Ter­ményhivatalt, mint ennek az osztálynak az alosztályát osztják be alája. E harmadik osz­tály a következő osztályokra tagozódik: I, gabona, liszt és hüvelyesek, 2. burgonya, zöldség és gyümölcsügyek, 3. állat és állati termékek, 4. közvetlen fogyasztásra szánt ipar­cikkek, 5. közélelmezési rendészet, 6. rak­tározás és szállítás. Ebből a beosztásból lát­ható, hogy a bizományosi rendszert teljesen kikapcsolták. A központok szintén teljesen át­szervezve fogják szolgálni a proletárgazdasá­got. A bizományos helyébe Kerületi Gazda­sági Hivatalok illetékes osztályai lépnek; ezek azt a funkciót végzik, amelyet az állami köz­pontja irodáknak korábban is működött kiren­deltségei végeztek. Csak végső fokon, a terme­lőnél szerepel az anyaggyüjtő, aki nem hett­bérért dolgozó munkás, hanem akkord bért fog kapni, mert ez felel meg munkája természeté­nek. Ez is csak addig marad meg közbülső szervként, amig a szövetkezeti boltok és anyag­gyűjtő telepek kiépülnek. — Panaszhivatal felállítása. A vörös őrök ellen felmerülő panaszok fel­vételére a kerületi vörösőrparancsnokság panaszhivatalt állított fel, melynek ve­zetésével ifj. Kerekes János elvtársat bizta meg. A panaszhivatal helyisége a Várban van. Az erre vonatkozó hivatalos hirdet­ményt mai számunkban közöljük. — A közalkalmazottak fizetés­rendezése, mint hiteles helyről értesü­lünk, immár napok kérdése. A végre­hajtási utasítás legkésőbb szombatig nap­világot lát és ennek nyomán a fizetési különbözetek április hó 15-ig vissza­menőleg a besorozás aiapján kifizethe­tők lesznek. Bővebbet a Tanácsköz­társaság c. hivatalos lap egyik leg­közelebbi száma fog közölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom