Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.
1918-01-13 / 2. szám
nyitotta meg. Meglepetést keltett, hogy a fiatal leányka kotta nélkül játszott és pedig oly könnyedséggel, oly szép technikával, mely korát messze fölülhaladja. Ritka zenei tehetsége egyébként kellemetlen szituáción segítette át a közönséget. Játéka közben ugyanis rövidzárlat következtében sötétség borult a teremre s a kis művésznő, akinek, kotta nélkül játszván, villanyra nem volt szüksége, a zúgó tapsokra újabb és újabb ráadást adott, mindadig, mig a fény újból kigyúlt. Utána Hajtióczky Margit egy Erdélyi monolog rendkívül Ötletes, nagy szinpadi rutinra valló előadásával szerzett derűs perceket a hálás hallgatóságnak. Hasonlókép nagy sikere volt a leányegyleti estélyekről is előnyösen ismert Schvartz Milivojnak. Hegedüjátékából a zenemű — Sarasate-darabot játszott — mély megértését, a műben való teljes elmerülést láttuk, amit bravúros technikai készség tud hallgatóságának -is sajátjává tenni. Gyönyörű játéka feltétlen elismerése méltó. Simulékony zongorakiséretről Goldschmid Judit gondoskodott. Művészileg igen értékes volt a következő szám: Krausz Adrienne éneke. Műdalokat énekelt, köztük egy olyat, melyet már Svardströmtől is hallottunk. Kellemes, szép hangja és kicsiszolt énektudása legyőzte az áriák nehézségeit, a Major-féle dal trillái könnyedek és tiszták volt. A közönség a nyújtott élvezetet zúgó tapsokkal honorálta. Befejezésül azt a bájos táncot láttuk, amit eredetileg a ref. leányegyesület estélyén mutattak be Czifrák Klári, Horváth Rózsi, Porkoláb Márta, Piri és Lóri és Rácz Ilus. Most is ez a kedves leánykacsoport volt az előadó és époly szabatos, mint kecses táncuk végtelenül tetszett a közönségnek. A poétikus szám tervezőjét és betanítóját, Horváth Irén úrhölgyet ép úgy elismerés illeti, mint az egész est fáradhatlan rendezőjét, a kör szinészeti osztályának kitűnő elnöknőjét, Tar Gyuláné úrnőt. Az est a Szurmay honvéd-alapra szépen jövedelmezett. — Népfelkelők bemutató szemléje. Az 1900. évben született, Pápa városában tartózkodó népfelkelők bemutató szemléje ma, szombaton vette kezdetét a Hungária-szállóban és holnap, vasárnap fejeződik be, amikor nyomban kezdetét veszi a járásbeliek szemléje, amely tart f. hó 15-ig. A szemlebizottság katonai elnöke Weöres Elemér alezredes, polgári elnöke dr. Vécsey Tamás békási földbirtokos; tagjai: dr. Tempel Ferenc ezredorvos, Takács Ferenc hadnagy, dr. Cseh-Szombathy László v. főorvos, Kemény Béla v. tanácsos. — „Tuberkulózis és lakás." E címmel a főiskolai könyvnyomda sajtója alól a laikus közönséget is érdeklő kiváló becsű orvosi szakmunka jelent meg dr. Kovácsics Sándor téti járásorvostól, akinek a szakirodalom terén immár igen jó neve van. Ez a műve szinte forrásmunka számba megy. Eredeti, éveken át végzett, nagy ügyszeretetet és gondosságot feltételező fáradságos tanulmányozás alapján a sokoróaljai járás 21 községére vonatkozólag állapította meg a lakásviszonyokat egészségügyi szempontból. Statisztikai táblázatokban foglalta össze a bennök lakókkal együtt a lakószobák számát, köbtartalmát, az ablakok számát, nagyságát, az épületek fekvési irányát, a lakószobák talaját, száraz vagy nedves voltát, tisztasági állapotát, az egyszobában alvók számát, s azt, hogy a tanulmány tárgyává tett házakból hányan haltak el tüdővészben. 170 egészséges és 170 tüdővészes család egészségügyi viszonyait szembeállítván egymással, kétségbevonhatatlanul megállapította, hogy a 170 fertőzött családban előfordult nagyszázaléku gümőkóros halálozás alapoka az egészségtelen, nedves, levegőtlen, piszkos lakásokban rejlik. Dr. Kovácsics, tanulmányából levonván a konzekvenciát, a tuberkulózist első sorban lakásbetegségnek tartja, amelynek korlátozását csak a lakásviszonyok javításával véli elérhetőnek. A munka eredetileg pályamunkának készült, s a budapesti kir. orvos-egyesület a „Szenger"féle 800 koronás pályadíjjal jutalmazta. Kiváló értékét mutatja az is, hogy id. dr. Liebermann Leo, a budapesti egyetem neves közegészségtanprofesszora irt hozzá előszót, melyben nagy elismeréssel méltatván dr. Kovácsics kitűnő tanulmányát, sorait azzal végzi, hogy „az ügy érdekében kívánom, hogy olyan fogadtatásban részesüljön, amilyent értékénél fogva megérdemel". Ennél szebb ajánlást mi sem mondhatunk. Ára 3 — korona; kapható Kis Tivadar könyvkereskedésében. — A református főiskola a reformáció négyszázados évfordulójának megünneplésére 1918 január 13-án a főiskolai kis díszteremben (Főiskola, I. emelet) d. u. 5 órakor tartja ötödik összejövetelét. Műsor: 1. Klopstock: Isten, kinek egy szavadra. Énekli a főgimn. vegyeskar. 2. A reformáció és a társadalmi haladás: Dr. Trócsányi Dezső főgimn. tanár. 3. Haydn: 32-ik Quartett. Előadja a főgimnáziumi vonósnégyes. 4. Bihary Kálmán : A gályarab. Szavalja Dukon Béla IV. é. pn. 5. Weber: Rondo és induló. Előadja a főiskolai zenekar. Az ünnepélyen befolyó perselypénzt a reformáció emlékét megörökítő pályadíj-alapítvány létesítésére fordítják — A következő, utolsó előadás jan. 27-én lesz. — Gazdagyülés. F. hó 9-én, a váró-j sunk- és a járásunkbeli gazdák nagyon szép számmal gyűltek egybe a városház tanácstermében, hogy a megyénkre kirótt rekvirálandó gabona ügyében állást foglaljanak. A gyűlésen dr. Kajdacsy Endre, vármegyénk gazdasági egyesületének ügyvezető igazgatója elnökölt. A gyűlés tagjai elismerték, hogy a mai nehéz viszonyok között a gazdáknak is meg kell hozniok hazafias áldozatukat és ez elől nem is fognak kitérni, ámde a megyére kiszabott 3400 waggon gabonanemüek beszolgáltatása lehetetlen. Azért elhatározták, hogy küldöttségileg fölkeresik a közélelmezési minisztert és megkérik a kivetett quantum jelentékeny mérséklésére. — Irodalmi- és művészestély. A pápai Jókai-Kör folyó hó 15-én, a Grif-szálló nagytermében dr. Pékár Gyula, a Kisfaludy- és Petőfi-társaságok s a t. Akadémia tagjának közreműködésével irodalmi- és művész-estélyt rendez. Kezdete pont 7 órakor. A hangverseny tiszta jövödelme a Szurmay Sándor honvédalapé lesz. Műsor. 1. Gáty: Ima a békéért. Kantáte. Előadja a ref. tanítóképző-intézet válogatott kara, a szerző Gáty Zoltán tanár vezetésével. A magánszólamokat éneklik : Patai Margit és Balla Mariska, zongorán kiséri: Horváth Rózsi, harmoniumon: Liszkay Ilona, hegedűn : Rácz Erzsi. 2. Költemények. Irta és előadja : Tomor Árkád. 3. a) Mascagni: Parasztbecsület, Santuzza dala. b) Puccini: Tosca imája. Énekli: verebélyi Marsó Lászlóné, zongorán kiséri Kiss József. 4. Jókai első házassága. Irta és felolvassa dr. Pékár Gyula. 5. Liszt: Magyar fantázia. Zongorán előadja Kiss József. 6. Költemények. Irta és előadja: dr. Kőrös Endre. 7. a) Gounod : Repentir. b) Grieg: Solveig dala. Énekli verebélyi Marsó , Lászlóné, a Repentirt Gáty Zoltán hegedű-, Kiss József zongora- és Kőrös Béla harmoniumkiséretével, Solveig dalát Kiss Józstf zongorakiséretével. 8. Porcellán figurák. Élőképek. Alakítják: Bélák Rózsi, Gárdos Panni, Gráf Mariska, Hortig Landa, Horváth Rózsi, Jerffy Magduska, Jeszenszky Helén, Karlovitz Ilus, Mayer Iduska, Szeőke Judit, Tompa Bözsi és Viz Vilma. — A távbeszélő-díjszabás megváltoztatása. Folyó hó 15-ével a környékbeli és törvényhatósági távbeszélő viszonylatokban a beszélgetések átalányozása megszűnik. Az előfizetők az átalányért csak a helyi hálózatban beszélgethetnek. Egyébként a távolsági forgalomban megállapított díjért I. zóna 0-25 km.-ig 25 fillér II. „ 25-50 „ 50 fillér III. „ 50—100 „ 1 korona IV. „ 100—100 „ 2 korona V. „ 200 km.-en felül 3 korona. Előfizetési díj főállomásnál: alapdíj 120 kor., háborús pótlék 120 kor., összesen 240 korona. Első mellékállomás 40 kor., háborús pótlék 32 kor., összesen 72 kor. A többi mellékállomás egyenként 24 korona, háborús pótlék 48 korona, összesen 72 korona. Ezenkívül minden új előfizető főállomásért 100 kor. belépési díjat, mellékállomásért 50 koronát fizet. Nyilvános helyiségekben fölszerelt főállomásnál: alapdíj 180 korona, háborús pótlék 180 korona öszszesen 360 korona. Első mellékállomásnál 60 kor., háborús pótlék 12 kor., összesen 72 kor. A többi mellékállomásnál egyenként 24 kor., háborús pótlék 48 korona, összesen 72 kor. A belépési díj itt is a főállomásnál 100 kor., mellékállomásnál 50 korona. Díjkedvezményes állomások: főállomás 60 kor., háborús pótlék 60 kor., összesen 120 korona. Első mellékállomás 20 kor., háborús pótlék 52 kor., összesen 72 korona. Belépési díj: főállomásért 50 kor., mellékállomásért 25 korona. — Helyreigazítás. Mult számunk vezércikkében tévedésből Esterházy Jenő gróf helyett néhai Esterházy Pál gróf neve lett megnevezve, mint aki a szegények részére adományozott fát, mely tévedésünkért szíves elnézést kérünk. — Az árvák és gondnokoltak ingatlanainak biztosítása. A megdrágult építkezési viszonyokra való tekintettel az árvaszék felhívja a gyámokat és gondnokokat, hogy gyámoltjaik, illetőleg gondnokoltjaik ingatlanait tűzkár ellen a mai drága építkezési viszonyokkal arányban álló értékig biztosítsák, nehogy a kiskorúakat és gondnokoltakat a régi alapon álló alacsony tüzbiztosítási díjak miatt tűzvész esetén nagy károk érjék. Az emelés mérvét az árvaszék 100—200%-ban jelölte meg. Az új kötvényeket 30 napon belül be kell mutatni a közgyámnak. A mulasztó gyámot, illetve gondnokot az esetleges károsodásokért felelősségre vonják. — Az utcai zavargások okozta károk megtérítése. Városunkban mult évi junius hó 25-én történt zavargások alkalmával okozott károk megtérítése iránt felterjesztés intéztetett a vármegye főispánjához. A főispán a felterjesztett iratokat hiánypótlás és részletes jelentéstétel végett visszaküldötte, amennyiben a legtöbb kárbejelentésnél egyáltalán hiányzanak a szenvedett kár bizonyítékai, a szakértői becsű és a kárnak, valamint annak igazolása, hogy a kár a zavargás következménye volt. A főispán leiratában utasítja a városi tanácsot, hogy jelentés teendő arra nézve, hogy a zavargás tárgyában mily hatósági eljárás folyt le, mi lett a vizsgálat eredménye, illetve az egész bűnvádi eljárás alá tartozó ügy mily befejezést nyert, mennyiben felelősek esetleg erkölcsileg azok is, akik — vagy közülök egyesek — kárt szenvedtek. Utóbbi szempont fontos lehet arra nézve, hogy a kincstár méltányosságot gyakoroljon-e, vagy sem. A városi tanács a főispánnak erre vonatkozó rendeletét megállapítás és jelentés céljából kiadta a rendőrkapitányi hivatal annak megállapítása céljából, hogy a károk tényleg a zavargások következtében merültek-e fel és a zavargás tárgyában mily hatósági eljárás folyt le és mi lett a vizsgálat eredménye.