Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-03-03 / 9. szám

PAPAI ROZLOAY Közérdekű független hetilap. i=] Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Annin könyv- és papirkereskedésében. A rekvirálás sérelmei. — A vármegyei gazdasági egyesület ülése. — A még folyamatban levő rekvirálás vármegyeszerte nagy elégedetlenséget váltott ki a gazdaközönségből. A fejkvóta leszállítása embernél és állatnál, ezzel szemben a mennyiség nagysága, amit a gabonafélékből és ezek őrleményeiből a kormány Veszprémvármegye részéről beszolgáltatni kiván, nem csoda, ha sorompóba állította gazdáinkat és lépéseket tesznek a kiszabott kontingens leszállítása iránt. Mert bár teljesen átérezzük a feladatokat, miket a háborús helyzet kényszerít reánk, s hazafias készséggel meg is hozzuk az áldozatokat közös nagy ügyünk érdekében, mégsem zárkózhatunk el az elől — sőt egyenesen kötelességünk —, hogy a kormány figyelmét fel ne hivjuk a veszedelemre, mit a kontigens könyörtelen bekövetelése a vármegye mezőgazdaságában felidézhetne. A gazdák állásfoglalásáról a következőkben számolunk be: A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület febr. hó 11-én d. u. választmányi ülést tartott dr. Magyar Károly elnök orsz. gyül. képviselő elnöklésével. A választmányi ülés legfőbb tárgya volt az új rekvirálási eljárás következtében szükséges intézkedések megbeszélése. Holitscher Károly orsz. gyűlési képviselő, egyesületi alelnök vázolja az egész gazdatársadalom szomorú helyzetét és felhívja a gazdákat, hogy közös erővel és akarattal tenni kell valamit, mert a rekvirálások körül oly hibák fordulnak elő, hogy a túlságos szigor meg fogja ingatni a gazda létét. Holitscher alelnök a nemzet érdekében szükségesnek látja a rekvirálást, mert úgy a hadseregnek, valamint az ellátatlanoknak elő kell teremteni a szükséges élelmet, de a most folyamatban lévő rekvirálások alkalmával oly helytelen intézkedések történnek, hogy lehetetlenné teszik az idei termés biztosítását, veszélyeztetik a vármegye állattenyésztését. Felszólaló szerint csak téves termelési adatok alapján történhetett meg az, hogy a kormány Veszprém vármegyétől 3400 waggon gabona és őrlemény beszolgáltatását kivánja. Köztudomásu, hogy a mult évben gyenge termés volt Veszprém vármegyében. Tény az is,-hogy a vármegye igen nagy része nem alkalmas mezőgazdasági termelésre, mégis akkora kontingens beszolgáltatását kívánnak a vármegyétől, amelyek teljesítésére képtelen. Helyteleníti Holitscher alelnök az új burgonya rekvirálás azon rendelkezését is, hogy a vetésre visszahagyott holdankénti 9 q vetőmag szükségletét 8 q-ra szállították le, ez a mennyiség nem elegendő egy kat. hold burgonya föld beültetésére. A vármegyében a burgonyatermés igen rossz volt, tehát semmi esetre sem méltányos követelés, hogy a vármegye 800 waggon burgonyát szolgáltasson be akkor, amikor igen sok gazdának még az idei vetőgumója is hiányzik. Holitscher Károly indítványára elhatározza a választmány, hogy az egyesület küldöttséget meneszt a miniszterhez tudomására hozza a jelenlegi gabonarekvirálás szabálytalanságait, védelmet kér a gazdák részére a helytelen intézkedésekkel szemben, továbbá kéri a minisztert, hogy a Veszprémvármegyére kivetett 3400 waggon gabona és őrlemény kontingest lényegesen szállítsa le, mert ezt a mennyiséget még a gazdasági érdekek legsúlyosabb veszélyeztetésével sem tudja a vármegye beszolgáltatni. Dr. Magyar Károly elnök azt indítványozza, hogy az egyesület írjon fel a földmivelésügyi kormányhoz s kérje a minisztert, hogy a burgonya vetőgumó hiányban szenvedő gazdák részére vetőmagot utaljon ki. Az egyesület igazgatóját bizta meg a választmány, hogy a burgonyavetőmag hiányt irja össze a vármegyében s ennek alapján kérje az egyesület a vetőmag kiutalást. A választmány véleményezi Adásztevel község módosított husvizsgálati szabályrendeletét. Ügyvezető igazgató ismerteti dr. Szentiványi Károlynak a népakadémiák létesítéséről szóló tervezetét, mely tervet a választmány elismeréssel fogad s az ügy részletes tanulmányozására egy bizottságot küld ki. Csatlakozik Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának azon mozgalmához, hogy a fenyegető filloxera veszedelem sürgős meggátolására kéressék fel a kormány és haladéktalanul intézkedjék, hogy elegendő mennyiségű szénkéneg álljon a szőllősgazdák rendelkezésére. A választmány örömmel veszi tudomásul, hogy dr. Czettler Jenő március hó 17-én Veszprémben előadást fog tartani a békében létesítendő mezőgazdasági szövetkezetekről. Nagy megelégedéssel veszi tudomásul a választmány, hogy gróf Esterházy Pál, Engel Ernő és Máday Aurél az egyesület alapító tagjai sorában léptek és 125 kisgazda pedig a kedvezményes tagok sorába kérte felvételét. Dr. Magyar Károly indítványára a jelenlévő birtokosok a földmivelésügyi minisztérium utján 12 q Kis-Ázsiából importált kendervetőmagot kértek. Ezzel a gyűlés véget ért. A Vöröskereszt-egylet estélyei. A pápai jótékony- és kultur-egyesületek által rendezett művészi estélyek között igen diszes helyet foglal el a Vöröskereszt február 25-én és 26-án a városi színházban megtartott két estélye, pedig mindegyik egész erejét latba veti, hogy kitegyen magáért. A nagy estélyek rendezői igen okosan tették, hogy nem hoztak le Budapestről drága művészi erőt. Elsőrendű művész honorálására a pápai Vöröskereszt-egylet szerény anyagi eszközei úgyis elégtelenek, másod- és harmadrendű, Pesten lomtárba helyezett művészekre pedig senki sem kíváncsi. Legalább több jutott a jótékony célra. Miért kalandozzunk a távolban ? Mikor oly közel van Győr és ott a bájos Juhász Margit, akit Pápán annyira szeretnek? Előadás február 25-én. Az előadás stílszerűen egy nyitánynyal kezdődött. Egyik jótékony egyesületünk nem régen nyitánnyal fejezte be estélyét. Azért a rendezés észszerüségét is ki kell emelni, mert nem minden történik e földtekén észszerűen. A főiskola zenekara adta elő Verdi Aida c. operájának nyitányát oly kitűnő egybetanultsággal, hogy a jelen volt zeneértő főispán, aki remekül zongorázik, nem győzte elég meleg szavakkal dicsérni a derék ifjak összhangzatos játékát és elismerő szavakkal gratulált jeles dirigensüknek, Tóth Lajos zenetanárnak. A rendezők a fül után a másik főérzéknek: a látásnak nyújtottak ritka gyönyörűséget : élőképek következtek. Losonczi Jenő választékos művészi izlése szép pápai nőkből alakított márvány és alabástrom szobor csarnokot varázsolt bámuló szemeink elé. De sokan szerettek volna e gyönyörű szoborcsoportból választani! Pallas Athénét Fejes Zsigmondné, Dianát Viz Sári, A könyörületességet Kocsis Lajosné, Kolbe lluska és Karlovitz Béla, Hágár és Izmaelt Tompa Erzsi és Kocsis Lali, A képzeletet Bélák Rózsika, az Aranykort Zsilinszki Valér, Margitot Udvardy Margit, Cupidót Jerffy Magduska, Keresztelő Szent Jánost Tar Zoltán, a Csarnoklátogatókat Fischer Gyuláné és Fischer Jucika ábrázolták. A közönség nem tudott betelni a gyönyörűséggel, ismételt zajos tapsokban kifejezett kívánságára számtalanszor húzták fel a függönyt, hogy a ritka műértő gonddal és