Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-09-29 / 39. szám

gyar jobbágy, a magyar munkás mindig keményebb, nyakasabb, önérzetesebb volt, emberséges bánásmódot és emberhez méltóbb megélhetési föltételeket követelt, nem volt olyan meghunyászkodó, alázatos, mint a tót, oláh, szerb és ruthén. Az uralkodó osztály volt az, mely hagyta székely véreink százezreit Oláhországba vándorolni és ott eloláhosodni, míg itthon idegen munkásoknak adott kenyeret. Az uralkodó osztály volt az, mely hatalmi érdekekből elkompromisszumozta a ma­gyarosítás ügyét, mely ugyanezen okból elnézte, hogy a nemzetiségi iskolákban fittyet hánytak a törvénynek és nem ta­nítottak sem magyarul, sem magyar szel­lemben, hanem ellenségeket neveltek — ellenünk. Ha az uralkodó osztály olyan magyarán érezne és annyira alá tudná rendelni hatalmi és gazdasági érdekeit a magyarság érdekeinek, mint amily buzgón pápai apostola szónokol, akkor ma Magyarországban 20 millió főből álló, boldog, hatalmas magyar nemzet laknék. Várhelyi Izsó. Városi közgyűlés. — 1918 szept. 27. — I. nap. Pápa város képviselőtestülete pén­teken délután közgyűlést tartott. Előre látható volt, hogy a nagyterjedelmü tárgy­sorozat letárgyalása legalább is két napot fog igénybe venni s ez tényleg bekövet­kezett, mert a tárgysorozatnak 27 pont­jából csak 10 pont lett elintézve. A köz­gyűlésnek bizonyos érdeklődést kölcsön­zött azon körülmény, hogy ez alkalommal először elnökölt az újonan megválasztott polgármesterünk, kit a terembe lépésekor zajos éljenzéssel fogadtak a nagy szám­ban megjelent képviselők. A tárgysoro­zatnak letárgyalt pontjai az előkészítő bizottságok javaslatai alapján nyertek elintézést. A közgyűlés lefolyásáról a követke­zőkben számolunk be. Dr. Tenzlinger József elnöklő polgármester üdvözölve a megjelent képviselőket, mielőtt az ülést megnyitja, kéri a képviselők szives támo­gatását és másodsorban kéri, hogy az eddigi gyakorlattól eltérőleg az interpellációk a tárgy­sorozat letárgyalása után terjesztessenek elő. Egyben a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Tar Gyula, Böhm Samu, dr. Steiner József, Keresztes Gyula és Hajnóczky Béla képviselőket és ezzel a közgyűlést megnyitja. A kérelem helyeslése és elfogadása után a mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, az Keresztes Gyula módosításával tudomásul véte­tett és ezzel áttértek a napirendre. I. Elnöki bejelentés. Elnöklő polgármester kegyeletes szavak­ban emlékezett meg Marton Kálmán városi kép­viselő, mint a város jóttevője haláláról és in­dítványozta, hogy emléke jegyzőkönyvben örö­kíttessék meg és a családhoz részvétirat intéz­tessék, általános helyesléssel lett elfogadva. Jelenti továbbá elnöklő polgármester, hogy a közigazgatási bíróság az árvaszéki előadó ügyében a képviselőtestületi határozatot jóvá­hagyta. Ugyancsak jelenti, hogy dr. Antal Géza képviselőnk a honvédemlék felállítása érdeké­ben a társadalmi támogatásra a szükséges lé­péseket folyamatba tette. Az elnöki bejelentéseket a képviselőtestü­let helyesléssel tudomásul vette. II. A szervezési szabályrendelet módosí­tása : a) a hivatalos órákra vonatkozólag, b) a tisztviselők kiküldéseire vonatkozó­lag, c) újonnan rendszeresítendő állá­sokra nézve. A képviselőtestület a hivatalos órákra vo­natkozólag a szervezeti szabályrendeletet olykép módosítja, hogy a beosztás kizárólag a pol­gármester jogkörébe tartozik. A tisztviselők napidíjai az állami tiszt­viselőkével egyenlőkép állapítja meg. Elhatározza, hogy két elsőosztályu aljegyzői állást, úgyszinte két közigazgatási gyakornoki állást szervez, részint a felszaporodott munkára való tekintettel, részint pedig megfelelő munka­erők nevelése céljából. A jelenlegi első oszt. aljegyzői állás beszüntetésével, az adóügyosz­tály vezetője részére adóhivatali főnöki állást rendszeresít. III. Javaslat a vigalmi adóra vonatkozólag. A képviselőtestület a bemutatott szabály­rendelet tervezetet elfogadja azzal az eltéréssel, hogy a 6. §. I. bekezdése után a következő rendelkezés vettessék fel: "a városi hatóság jogosítva van a vigalom rendezőjétől a fize­tendő összegnek megfelelő biztosítékot köve­telni. IV. Javaslat egyes üresedésben lévő tiszt­viselői állások betöltése iránt. A képviselőtestület, arra való tekintettel, hogy a háborúban távol levők jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek, egyedül csak a pénz­tári ellenőri állás betöltését határozza el. Eset­leg az ezáltal betöltendő üresedésben levő ál­lások is betöltendők lesznek. V. Javaslat a vízvezetéki szabályrendelet 25. szakaszának módosítására vonatko­zólag. A képviselőtestület a szabályrendelet módo­sítását mellőzi, mert az utcai járda alatt levő vizvezeték a város tulajdona és így a fenn­tartás kötelezettségét is vállalnia kell. VI. A vadászati jog bérbeadására vonat­kozó szerződések jóváhagyása. A képviselőtestület a bemutatott szerző­déseket elfogadja. A határozat névszerinti szava­zással lett kimondva. VII. Tanács javaslata a városháza átalakítása tárgyában. Gyurátz Ferenc az átalakítás helyett egy második emelet építését tartaná célszerűnek. Wittmann Ignác ezen kérdést az építészeti bizottsághoz kivánja utalni, dr. Kende ezen kérdést az építészeti és jogügyi bizottság javas­latai alapján óhajtaná csak elbírálni. Ugyanily értelemben szólal fel Schlesinger Rezső és ifj. Eisler Mór. A képviselőtestület az állandó választmány javaslatát fogadta el és az átalakítást 33 ezer korona költséggel elrendeli, egyben kimondta a birtokon kivüli fellebbezést. VIII. Javaslat a közvágóhíd helyreigazítása tárgyában. Dr. Körös Endre a vágóhídi munkálatok sürgős teljesítését elfogadja azzal, hogy a kép­viselőtestület vizsgálat tárgyává tegye, hogy kit terhel a felelősség ezen munkálatok elhanyagolá­sában. Ugyanily értelemben szólal fel Győri Gyula is. Dr. Kende Ádám a felelősség fenntartásának kimondását nem tartja szükségesnek. Ez értelem­ben szólalt fel Sarudy György is. A képviselőtestület a közvágóhidi mun­kálatok teljesítését elrendeli és nyilvános pályá­zatot hirdet ki a munkálatok elvégzésére, ami mintegy 130 ezer koronára van kontemplálva, egyben a felelősség terhének megállapítását is kimondja. IX. Antalháza pusztán a majorudvaron lévő kut megcsináltatása. Wittmann Ignác és dr. Kende felszólalása után a képviselőtestület a kut helyreigazítását elrendeli. X. A Kossuth Lajos utca és Petőfi-utca sarkán levő Kluge Károly tulajdonát képező ház megvételére vonatkozó ja­vaslat. Wittmann Ignác Sarudy György felszólalása után a képviselőtestület a tulajdonos által adott kötelező nyilatkozat alapján a kérdéses házat 35 ezer koronáért megveszi és az ehhez szükséges összeget a helyi pénzintézeteknél folyószámlára felveszi. A határozat kimondása után a polgár­mester — tekintve az idő előrehaladottságát — a közgyűlés folytatását másnapra elhalasztja. Az ülés esti 7 órakor nyert befejezést. A tegnapi folytatólagos közgyűlés lefo­lyásáról lapunk legközelebbi számában hozunk tudósítást. . KARCOLAT a mult hétről. Csak türelem és kitartás! A békemegbe­szélésekre elküldölt jegyzék, ha nem is hozta meg a kivánt eredményt, de tény az, hogy kö­zelebb hozta a békéért sóvárgó nemzeteket. Az a rideg visszautasítást, amelyet Wilson papa külügyminiszterünknek felhívására adott, még a saját környezetében is elhamarkodásnak je­lezték, amiből csak azt következtetjük, hogy külügyminiszterünk jegyzéke sok helyen rokon­szenvre talált és komoly tárgyalásokra fog al­kalmat adni. Ezt, mint tényt, leszögezhetjük, mert számos államban a békés felhívás komoly megfontolás tárgyát képező momentumokat ta­lált a béke kezdeményes dolgában. De tovább megyünk! Az is hangoztatva lett, hogy a felhívás, ha nem is lesz ebben a formában elfogadva, úgy egy újabb felhívással fog kibővíttetni talán nemsokára, ami körülbelül laikus felfogás szerint azt jelenti, hogy a béke ügyét nem hagyják napirendről levenni, szóval : a béke ügye aktuális, azt semmiféle fondorko­dással és ál-machinációkkal elsöpörni nem en­gedik. Erre vallanak azok a hivatalos kijelen­tések, melyek az ellenséges államok békehan­gulatát megerősítik. Felfújni a dolgot nem lehet! Nem gyer­mekjáték ez, amelyet a falhoz verünk és össze­törik. A béke kérdése napirenden van, ez le van szögezve, ezt megdönteni nem lehet, a kérdés most már csak az, hogy mennyire huz­zák-halasszák el a háboru-uszítók a békés meg­oldást. Nézetünk szerint az uszítók már csak rövid fronttal rendelkeznek és nem sokára tel­jesen fel fog morzsolódni a már mesterséges úton fenntartott frontjuk. Össze fog dűlni, mint egy kártyavár. Ezt az időtartamot kell nekünk most már türelemmel és kitartással bevárni. Hiába akar­ják próbára tenni türelmünket és megingatni álláspontunkat, mi nem tágítunk és kitartunk, ha kell, az erőszaknak is engedünk, amig érde­keinket nem veszélyezteti, de amikor látjuk, hogy á rajtaütés órája elérkezett, akkor azután vége minden rugdalódzásnak, ez már csak vég­vonaglás lesz, aminek az előjelei már erősen mutatkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom