Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-09-15 / 37. szám

PAPAI K0ZL0N1 Közérdekű füg-g-etlen hetilap, s Megjelenik: minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) Ha két házastárs nem tud egymással megférni és a közös házi tűzhelyből folyton csak a gyűlölködés, viszály, civódás és hűtlenség lángja csap fel, mely mindkét fél boldogságát, életörömét marja, égeti, öli, pusztítja: sokkal okosabb és erkölcsösebb dolgot cselekszenek, ha az ilyen átkos családi tűzhelyet közös megegyezéssel elhagyják és egyik fél sem áll a másik boldogulásának útjába, mintha tovább idegenül, egymást gyötörve, keserítve, üldözve, gyűlölettel a szivükben közös fedél alatt maradnak. Az életben azonban sok bonyolult érdek, sokféle társadalmi konvencionális hazugság szövedéke, sokféle botorul belénk nevelt babona és hamis érzelem szerfölött megnehezítik a gyűlölt kötelék felbontását. Akadnak mégis erős akaratú emberek, kik a begyökeresedett szociális hazugságok, szentnek kürtölt babonák hálóját széttépik és otthagyják a rózsabokrot, mely számukra csak töviseket termett. Akadnak országok, városok is, melynek egymásra irigykedő, egymás boldogulásának útjában álló lakosai kénytelenek közösségben élni. Ezek még nehezebben tudnak egymástól elválni, mint a civakodó, veszekedő házastársak. Ha azonban a vetélykedő, egymás fejlődését akadályozó városoknak alkalom kínálkozik a gyűlölt közösség megszűntetésére, vétkes mulasztást követnek el, ha a kínálkozó alkalmat nem ragadják üstökön. Pápa városának mostan, a vármegyék új beosztásánál alkalma van, hogy Veszprémvármegyétől elszakadjon és Győrmegyéhez csatlakozzék. Hiba volna az alkalmat elmulasztani. Okunk elég van rá. Pápa városa nem volt kerékkötő ama kocsiban, mely Veszprémet a fejlődés útjára terelte. De a mi törekvéseink igen ritkán találtak Veszprémben megértő és érdektelen méltánylást. Igen sok szép, üdvös terv, mely Pápa városa tovább fejlődését célozta, jutott a halva született gyermekek sorsára, mert Veszprémben támogató híján kátyúba jutott. A háborúban is a közellátás terén Veszprémmel szemben igen sok esetben Pápa húzta a rövidebbet. De mindentől eltekintve közlekedési viszonyaink és földrajzi fekvésünk a Győrhöz való csatlakozásra praedestinál bennünket, mert akinek a hatóságoknál, bíróságoknál Győrött dolga akad, egy nap kényelmesen ide és oda utazhat és elvégezheti dolgát, mig a Veszprémbe való utazás körülményesebb, mint a Pestre való zónázás. Sok ezer adófizető polgár időt, pénzt és fáradságot takarít meg azzal, ha a hatóságoknál, bíróságnál felmerülő dolgait Győrben intézheti el, nem Veszprémben. Győr azon kivül a fejlődés olyan gyönyörű pompájában virul, hogy semmi oka sincs ránk irigykedni és városunk fejlődését megakadályozni, mert ha legtehetségesebb férfiaink vállvetve munkálkodnak is városunk szépítésén, iparának, kereskedelmének felvirágoztatásán: még száz év múlva sem tudjuk Győr városát elérni. Győrben szívesen fogadnak minket, mert oda csatolásunkkal emeljük a város forgalmát és kereskedelmét, cserében ottan támogatni fogják a mi törekvéseinket, céljainkat, melyek városunk iparának és kereskedelmének fejlesztésére irányulnak. Sokkal ideálisabb lett volna természetesen Pápa vármegyének létesítését elérni. De ez a terv sehol sem talál pártfogóra, az elérhetetlenért való küzdelem olyan céltalan, mint Don Quijotte harca a szélmalmok ellen. Egyesítsük tehát erőnket az elérhető cél kivívásáért. Itt az ideje, hogy dr. Tenzlinger József polgármester és dr. Antal Géza orsz. képviselő egész tudásuk és tehetségük latba vetésével küzdjenek Pápa város és a pápai járás jogos érdekeinek kielégítéseért és igazságunk diadaláért. * * * Békében előbb juthatott valaki Pápáról Pekingbe, vagy Sidneybe, mint mostan egy postacsomag Pestről Pápára érkezik. A békében olyan mintaszerűen működő postánk erről természetesen nem tehet. Azonban e késedelemnek kárát vallja a kereskedelem és ipar, sőt mostan, az iskolaév elején — a kultura is. A tankönyvek, melyeket augusztus végén Pestről elküldtek, még mai napig sem érkeztek meg. Igen sok közepes tanulóra nézve e miatt egész szeptember hónap kárba veszett. Mert akárhogy titánoskodjék sok ultramodern pedagógus, hogy a gyermeknek mindent az iskolákban kell megtanulni, némely tantárgynál a gyermek még sem nélkülözheti a könyvet. Sokan fél emberöltőn át bújták a könyveket, mégsem tudnak sokat, hogyan tudjon az valamit, akinek könyve sincs ? Reméljük, hogy jövő ilyenkorra már a boldog béke visszatér és a háborúnak ez a nyomorúsága is csak kellemetlen emlékeink közé fog tartozni. * * * Minden radikális gondolkozású ember ellensége mindennemű vagyonfelhalmozásnak, mert a vagyonnak kevés kezekben való koncentrálása az emberek millióinak rovására történik. Mig azonban a jelenlegi társadalmi keretek fennállanak, mig a mostani társadalmi rend megengedi, sőt előmozdítja, hogy az erősebb kizsákmányolja a gyengébbet, mig a létfönntartás legerősebb biztosítéka nem az élő munka, hanem a holt vagyon: el kell türnünk, hogy egyesek a köz kárára sok emberi javat gyüjsenek rakásra. Hiába agyarkodnak ellenük, hiába irigykednek rájuk, hiába akarják a törvény mezébe öltöztetett erőszakkal megfosztani szerzeményüktől: azoknak, akiknek elég erejük, ügyességük és leleményességük volt olyan nagy vagyonokat szerezni, elég erejük, ügyességük és leleményességük is lesz vagyonukat megvédelmezni és megtartani — amíg a mostani társadalmi rendszer fennáll. Akik pedig az új gazdagok egy rétege ellen acsarkodnak, emlékeztetik a tömegeket, hogy nekik is van nagy vagyonuk, melynek nagy részét szintén a hábornban a köz rovására szerezték. A közönség szenvedő része érzi, hogy nemcsak árdrágító kereskedő, hanem árdrágító kisés nagybirtokos is van a világon. Különben is az irigység rút és meddő szenvedély. Az irigyek az irigyeltektől megtanulhatják, hogyan lehet szorgalommal, mértékletességgel, egyszerű életmóddal és takarékossággal a szerzett vagyont megtartani. * * * Szeged városa mintegy 10 millió értékű ruházati cikket vásárolt svájci gyárakból. A batiszt méterének ára 25— 35, a szöveté 65—75, egy női blúzé 38—46 K lesz. Már hetekkel ezelőtt