Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-03-25 / 12. szám

PAPAI HOZLOW Közérdekű fűtetlen hetilap, a Meg-jelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész érre 12 K, félévre 6 K, negyedórre S K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYE8. Hirdetések és Nyilt-terek feltétetnek a kiadóhivatalban és NeM Amin könyr- és papirkereskedésében. Katonai rendőrség Pápán. A háborús állapotokra való tekintettel a katonai rendészeti tennivalók végrehajtására külön szervezetet alakított a hadügyminiszterrel egyetértőleg a honvédelmi minisztérium. Ez a szervezet: a katonai rendőrség. Ilyen külön rendőrség működik az ország egész területén, és rövid időn belül városunkban is szervezve lesz. A katonai rendőrség felállítása azonban semmiben sem korlátozza a polgári rendőrség jogait és kötelességeit, még abban a tekintetben sem, hogy a közrend és közbiztonság érdekében katonai személyekkel szemben is fellépjen, ha megfelelő katonai erő nincs jelen. A katonai rendőrség fegyverhasználatát a katonai szolgálati szabályzat állapítja meg. Eszerint nemcsak tettleges bántalmazás, vagy támadással való veszélyes fenyegetés esetén van helye a fegyverhasználatnak, hanem akkor is, ha valaki a katonai őrséget durván a figyelmeztetés dacára is tovább sértegeti s továbbá, ha valamely elfogott veszélyes bűntettes elmenekült és fenyegető felszólítások dacára sem áll meg s máskép, mint fegyverhasználat által elmenekülése meg nem akadályozható. A vidéken szervezendő katonai rendőrséget a polgári hatóságokkal egyetértőleg a honvédkerületi parancsnokság intézkedései alapján az állomásparancsnok állítja fel. A katonai rendőrség vezetője az állomásparancsnoksághoz beosztott alkalmas törzstiszt. A helyőrség területi kiterjedésének megfelelőleg kerületekre oszlik s a kerületek élén is egy-egy törzstiszt, vagy százados működik, megfelelő számú járőrosztagparancsnokokkal és legénységgel. A katonai rendőrség úgy a fővárosban, mint a vidéken kizárólag katonai rendészetet végez s a következő körülmények megszüntetésére és megtorlására kell törekednie: Ittaság, éjjeli kóborlás, takarodón túli kimaradás, koldulás katonai egyenruhában, illetlen magaviselet. Nyilvános helyiségek, lebujok átkutatása, hol gyanús elemek tartózkodnak, vagy amelyeknek látogatása a katonákra káros. Kutatás szökevények és kémek után. A katonai rendőrség járőre nyilvános helyekre, mint a vendéglő, kávéház, szálláshelyek, elvileg csak rendőrségi közeg kíséretében és csak akkor mehet be, ha a helyiséget a járőrparancsnok, vagy a rendőrségi közeg előzetesen megszemléli és ő is szükségesnek tartja az adott esetben való eljárást, mint amilyen a letartóztatás, vagy igazoltatás. A katonai rendőrség a háború tartama alatt működik s a rendes békeviszonyok beköszöntésével feloszlik. Közönségünk megnyugtatására jelezzük, hogy tévedés azt hinni, hogy a katonai rendőrség a közönség molesztálását fogja maga után vonni, sőt ellenkezőleg a katonai rendőrség a lakosság elsőrendű érdekeit fogja szolgálni, amenynyiben sok becsapásoktól, amelyekről eddig meggyőződést szereztünk, meg fogja menteni, mert minden gyanús álruhába öltözött egyének idejekorán le lesznek leplezve. Szinte tévedés azt hipni, hogy a katonai rendőrség különösebben törődik a civilekkel. Nyugodtan mehet minden polgár az utcán, senkit sem molesztálnak, csak a gyanús embereket szólítják fel igazolásra. Ezért nagyon is ajánlatos, ha a polgárság bármily személyazonossági igazolványt hord magával, mert így megkímélheti magát még az esetleges kellemetlenségektől is. A katonai rendőrség ügyköre mint már jelezve vanr főleg a csavargó katonákra, álkatonákra és szökevényekre terjed ki, tehát csak nagyon is gyanús esetben igazoltatnak polgári ruhába öltözött egyéneket, akikről azt hiszik, hogy szökevények. Természetesen apróbb félreértések nincsenek kizárva, ezért, mint már jeleztük, nagyon is ajánlatos, hogy legitimációval lássa el magát mindenki. Legcélszerűbb az alkalmatlanságot, vagy felmentést igazoló okmányt zsebben tartani, hogy szükség esetén ez megvédjen mindenkit a gyanú alól, mert akit igazolásra szólítanak fel és nem tudja magát legitimálni, azt beviszik a laktanyába további eljárás céljából. Városunkban — úgy tudjuk — a katonai rendőrséget a helybeli honvédhuszárezred fogja szolgáltatni. Az erre kiválasztott legénység már tanfolyamon van a fővárosban, mely tanfolyam néhány hétig tart és visszaérkeztekor a katonai rendőrség nálunk is működésbe fog lépni, ami körülbelül jövő hónap közepére van jelezve. Az első napokban szokatlan lesz a katonai rendőrök működése, azonban mindenki megnyugvással, sőt örömmel fogja látni azt a hasznos tevékenységet, amellyel végre sikerülni fog megtisztítani a kétes exisztenciáktól a várost. Rövid időn belül észrevehető lesz a katonai rendőrség működésének üdvös volta és jó hatása. Hadi gondozó szervezet létesítése. A miniszterelnök a hadi gondozás országos szervezetéről rendeletet bocsájtott ki. A világháború* ezernyi baja között is fontosságában és hatásában alig tudunk súlyosabb és időszerűbb kérdést elképzelni, mint épen a hadiállapot közvetlenül érdekeltjeinek gondozását. A kérdés kiemelkedő fontosságát a miniszterelnök kisérő leirata is kifejezésre juttatja, amely többek között ezt mondja: „Felséges asszonyunk hivó szavára a tettek mezejére kell lépniök mindazoknak, akiket kedvezőbb anyagi helyzetük és magasabb műveltségük szenvedő embertársaik felkarolására képesít. Ki kell részüket venniök nemcsak az anyagi áldozatokból, hanem abból a munkásságból is, amely felkeresi és az élet rögös utján át tanácscsal, buzdítással, segédkező közbenjárással állandóan kiséri a gondozásra szorultat. A rendelet a hadi rokkantak, özvegyek és árvák gondozását nemzeti feladatnak minősíti, amelyet az állam az önkormányzati hatóságoknak és a társadalomnak közreműködésével teljesít. A társadalom részvételét a gondozók közvetítik, akik a gondozottat tanácscsal és tettel támogatják. A gondozó feladata a gondozott személyi és anyagi viszonyait figyelemmel kisérni, sorsát a legmegfelelőbb módon biztosítani. Gondoskodik a szülőtlen árva elhelyezéséről, szükség esetén gyermekvédelmi intézményben, vagy különös gyógyító intézetben való elhelyezéséről, s általában olyan neveltetéséről, amilyenben atyja életbenmaradása esetén részesült volna. A hadirokkant utókezelése, taníttatása, művégtagjának megszerzése, intézeti kezelése, nyugdija, foglalkoztatása ügyében közrejár, gyermekeinek neveltetését előmozdítja. Az özvegy munkáltatását, jövendő sorsának