Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-08-27 / 35. szám

ÖZLÖNY Közérdekű független hetilap, B Megrjelenik minden vasárnap, Előfizetési árak: Egész érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. I — Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Községi iskola a Bánóczy-majorkn, ii. A julius folyamán tartott iskolaszéki ülésen indítványt tettem arra nézve, hogy a városi tanács hajtsa be az uradalmi bérlőn az iskola fenntartásának öt év óta elmaradt költségeit, ami ez időszerint legalább 8000 K-t tesz ki. Voltak olyan iskolaszéki tagok, akik az államsegély és városi szolgáltatások megmaradása mel­lett sokallották, hogy a tanító még a bérlőtől is megkapja természeti járandó­ságait, úgy okoskodván, hogy a tanító megkapja úgyis törvényszerű járandó­ságait — nem lehet semmi követelése. De nem is a tanító követelőzik, — az én fölfedezésem előtt azt se tudta, hogy vállalt-e vagy nem az uradalom vagy bérlője valami szolgáltatást az iskola irányában? Hanem az a lényeges, jogo­san viseli-e az iskolafenntartásának terheit a község és az állam ? Más szóval van-e törvényes alapja annak, hogy az urada­lom és bérlője már hatodik éve mentesek az iskolafentartás terheitől, holott tudni­való, ' hogy a tanulók legnagyobb része az uradalom cselédségének gyermekeiből kerül, — akiknek a számára az urada­lom tartoznék iskolát szervezni és fenn­tartani. Fájdalom, ez a kérdés vitássá vált azon fórumok előtt, melyek vele idáig foglalkoztak. Volt, ak iazt is kétségbe vonta, hogy az az okirat, mely a bérlőt, illetve az uradalmat fenntartásra kötelezi, talán nem is hiteles, hisz akkor az állam­segély kérése előtt azt is föl kellett volna terjeszteni a kormányhoz, ki mennyi ter­het vállalt magára, hogy az iskolát meg lehessen szervezni. Bizonyos pedig, hogy az állam nem adott volna 1000 K évi segélyt, ha tudja, hogy a bérlő és az uradalom együtt m. e. 1700 K-val tar­tozik hozzájárulni a fenntartáshoz, hogy lehet tehát az, hogy ezt a kötelező okiratot a kormány előtt elhallgatták, hozzá föl nem terjesztették? Az iratokból csakugyan nem tűnik ki, hogy ezt az okiratot a kormányhoz fölterjesztették volna, egy egész lajstrom van felsorolva a különböző okiratoknál, melyeket a főispán a várostól követelt, de ez a tehervállalás nincs a követelések közt. Elhallgatták a kormány előtt, nyil­ván azért, mert egy súlyos kötelme fűző­dik hozzá a városnak is, amely nyomban esedékes, mihelyt a kormány tudomást vesz róla, t. i. az iskola épületét a város tartozik felállítani, legalább a közgyűlés magára vállalta ezt az építkezést, a ha­tározat jogerős, senki meg nem fölleb­bezte — a törvényhatóság is helyben­hagyta ezt a közgyűlési határozatot. A város bölcsei bár úgy gondolkoznak, hogy nem célszerű ezt a kérdést bolygatni, mert azonnal a város nyakába zudul a 20—30.000 K-s építkezés, aminek tör­lesztéses kamatja jóval több lesz 5—600 K-nál, amennyivel most a város a fenu­tartáshoz járul. így a város érdeke fedezi a bérlő és az uradalom érdekét: hadd fizesse az állam évenként az 1000 K-t, ha csak az uradalom és bérlője menekül évenkint 1700 K-tól, a város mindössze 5—600 K-val váltja meg ezt a kis hely-, illetve személycserét. Most légy okos, Domokos! Affelett fog tehát dönteni a képviselőtestület, mi­helyt ez a kérdés a legközelebbi köz­gyűlés napirendjén eléje kerül, fenntartja-e továbbra is ezt a csekélyke panamát, vagy elrendezi, elosztja a terheket az igazság és méltányosság szerint s nem lesz Palija különböző kotteriáknak. S. Gy. Házinyúl-tenyésztés Pápán, Már említést tettünk arról az üdvös mozgalomról, mely városunkban a házi­nyúl-tenyésztés megvalósítását eredmé­nyezte. Bogár István főiskolai tanár, kinek főérdemül tudjuk be ezen üdvös intéz­mény létrehozását és ki szives volt kész­séggel rendelkezésre állani ezen eszme megvalósításában, a közélelmezési bizott­ságnak beterjesztette ez érdemben terv­szerű javaslatát, melyet aktualitásánál fogva egész terjedelmében a következők­ben közlünk: Tekintetes Közélelmezési Bizottság! Pápa r. t. város közélelmezési bizott­ságának 1916 julius 29-én tartott ülésén 151 —1916. éb. szám alatt hozott véghatá­rozatával a városi nyultenyésztés felügye­letével és vezetésével bízattam meg, egyszersmind a nyultenyésztés körüli teen­dőkre nézve programmom elkészítésére és beterjesztésére hivattam fel. Amidőn először is köszönetem feje­zem ki a Tekintetes Közélelmezési Bizott­ságnak a velem szemben kifejezésre juttatott megtisztelő bizalomért, őszintén igérem, hogy teljes erőmből azon leszek, hogy a Nagyságos Polgármester Ur által kitűzött célt — a város lakossága hús­ellátásának javítását — ezen ő általa kezdeményezett s immár létrehozott és berendezett házinyul-telep által magam is előmozdíthassam. Tisztelettel jelentem, hogy a telep elkészült s még néhány utómunkával befejezést is nyer még e héten. Elkészült pedig a Nagyságos Polgármester Ur, a városi főmérnök úr, s a győrvárosi és megyei házinyúl-tenyésztő és értékesítő egyesület — különösen annak elnöke Velmeider Henrik és pénztárnoka, Kor­páczy Rezső urak szives — közreműködé­sével, akik is mult vasárnap — e hó 6-án — telepünket megnézvén, azt telje­sen jónak találták s a továbbiakra nézve is szives tanácsot adtak. Indítványozom, hogy a Tekintetes Közélelmezési Bizottság nevezett uraknak szives készségükért jegyzőkönyvi kivonat­ban is köszönetét fejezze ki. Ezek után bátorkodom a továbbiakra nézve a következőket a Tek. Közélelme­zési Bizottság szives figyelmébe ajánlani: Mivel a győri egyesülettől egyelőre csak 25—30 tenyészállatot kaphatunk, helyben pedig részint Wuest Ferenc urad. felügyelő úrtól, részint Major J. állam­vasuti tisztviselő úrtól legfeljebb 4—5 anya- és 40—50 növendék állatot kap­hatunk csak, kívánatosnak tartanám, hogy még legalább két állami nyultenyészdénél való beszerzésre kapjak direktívát. Fenti állatokat még e hét folyamán megkapjuk s a tenyésztés megindul. Kemény («yiiIsv cipészüzletében

Next

/
Oldalképek
Tartalom