Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-05-28 / 22. szám

PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű fűtetlen hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész é?re 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Jelentés villamostelepünkről. Villamostelepünk mult évi zárszám­adásáról már megemlékeztünk, jelezve, hogy a telep üzemvezetőjének jelentését, aktuáiitásánál fogva, egész terjedelmében közölni fogjuk. A jelentésből arról győződhetünk meg, hogy villamostelepünk városunknak egy hatalmasan fejlődő vállalata és ha még jelenleg készpénzjövedelmet nem tud kimutatni — amennyiben a jövedelem a villamosmü fokozatos törlesztésére lesz fordítva —, de néhány év múlva, amikor teljesen törlesztve lesznek a befektetések, városunknak egyik legnagyobb közjöve­delmi forrását fogja képezni. Az üzemvezető jelentését a követ­kezőkben közöljük: Az elmúlt évben bekapcsoltunk 115 fogyasztót; részben elköltözködés, részben bevonulás folytán megszűnt 34 fogyasztó, a szaporodás 81, ebből 79 világítási és 2 ipari fogyasztó. Ezen szaporulattal fo­gyasztóink száma 1057-re emelkedett. Az elmúlt évben elkészítettünk 51 új beren­dezést 430 lámpahellyel. A háború folyamán egy világítási anyag sem vehette fel a versenyt a villamosárammal, ezen körülmény számos fogyasztót juttatott telepünknek, 1914 augusztus óta 130 új fogyasztót kapcsol­tunk hálózatunkhoz. Ezen nagyszámú be­kapcsolás dacára, áramdíjbevételünk alig 800 koronával emelkedett, úgy látszik fogyasztóink rendkívül takarékoskodnak, mert normális időben az említett számú fogyasztó legalább 9000 koronával nö­velné áramdíjbevételünket. Hogy az összes bevétel mégis 2953 koronával emelkedett, ez főkép a magán­szerelési munkáknál elért nyereségemel­kedésnek tudható be, mely az előző évi 5007*51 koronával szemben 6977-22 K volt. Bevételeinknek csekély emelkedésé­vel szemben kiadásaink, sajnos, a mai viszonyoknak megfelelő arányokban emel­kedtek, sőt manap az üzemi anyagok be­szerzése, azok határtalan magas ára mel­lett még meglehetős nehézségbe is ütközik. Üzemi kiadásainak között aránylag a legnagyobb emelkedés a kenő- és tömítő­anyagoknál mutatkozik. S azért a lefolyt évben a kenőanyagokkal rendkívül taka­rékosan bántunk, mi kitűnik abból, hogy míg azok árai 300—400%-al emelkedtek, üzemünkben a kenő- és tisztítóanyagkölt­ség csak 100%-al emelkedett. A tüzelőanyagnál a lefolyt évben egyelőre csak a villamostelepre való be­szállítási költség emelkedett, maga a szén ára régi kötésünk értelmében nem válto­zott, e tételnél a kiadási többlet 1790 67 K. Itt jelentem, hogy a folyó évre tüzelő­anyaggal bőven el vagyunk látva, villamos­telepünk udvarán 80 waggon szén van beraktározva, így fogyasztóink áramszük­séglete a folyó évre biztosítva van. A háború személyzetünk számát is jelentékenyen csökkentette, hadi szolgá­latra bevonult alkalmazottainkat csak rész­ben tudtuk újakkal helyettesíteni, úgy hogy feladatunkat csak megfeszített mun­kával tudjuk teljesíteni. Katonai szolgála­tot teljesítő alkalmazottainknak hadi se­gélyére az elmúlt évben 5037-75 koronát fordítottunk, a helyettes személyzetnek a mai helyzetnek megfelelő magas díjakat vagyunk kénytelenek fizetni. Személyzeti kiadásunk a hadi segély tekintetbe véte­lével 8380 50 koronával emelkedett. Üzemi kiadásaink ily rendkívüli emel­kedése teljesen indokolja a tek. Bizottság azon előrelátó határozatát, mellyel a vilá­gítási áramdíjat 1916 január 1-től 6 fil­lérről 7 fillérre emelte fel. A lefolyt üzletév csökkent jövedelme dacára, a város közszükségleteinek fede­zéséhez 4000 koronával nagyobb összeg­gel járultunk hozzá s e cimen összesen 23500 koronát fizettünk be a város házi pénztárába. A villamostelep 1915. évi részletes bekapcsolási forgalma a követ­kező: magánvilágítás 645; közvilágítás 33; erőátvitel 379-50 kilowattot használt fel. Minden bekapcsolt világítási Kilowatt után 170*60 korona (egy bekapcsolt 50 gy.-f. lámpa után 9*38 korona), míg egy átlagos bekapcsolt erőátviteli Kilowatt után 82*47 korona volt a bruttó bevétel. A telep a mult évben termelt 523.964; eladott 386.549; berendezésében elfo­gyasztott 107.569 kwattáramot; az így elveszett áram az egésznek 2339%-a, tehát a villamosmü hatásfoka 76'61% volt. Az átlagos gépterhelés 1915. év no­vember 15-én 22 üzemóra alatt 96 Kilo­watt volt. Áramfejlesztő gépeink teljesít­ményei az akkumulátorokkal együtt 465 kwatt. A legnagyobb idejű terhelést 1915 december 14-én este 6 órakor 200 Kilo­wattal értük el s mivel ekkor 1061 Kilo­watt volt az összekapcsolási érték, így ennek 18'8%-a, míg a mű összmunka­birási képességének (465 Kilowatt) 43%-a (40%) vétetett egyidejűleg igénybe, vagyis ekkor az áramot termelő berende­zésnek 57%-a még tartalékban állt. A csatolt Nyereség- és Veszteség­számla szerint az 1915. évben az összes jövedelem volt: 43957 01 kor., tehát 8259-85 kor.-val kevesebb, mint 1914-ben. Összes kiadás 40598-66 korona. Rendel­kezésre álló tiszta felesleg 3358-35 kor., mely összeget a tek. Bizottság által meg­állapítandó személyzeti jutalék levonása után, az értékcsökkenési tartalékalap nö­velésére javasolom elkönyvelni. A Dunántúl kulturünnepe. A Dunántúli Közművelődési Egyesület jubileuma. Az ország legelső kulturegyesületei­nek egyike a Dunántúli Közművelődési Egyesület május 21-én, vasárnap ülte meg fennállásának 25-ik évfordulóját Veszprémben. A díszülés a veszprémi színházban vasárnap délelőtt 11 órakor folyt le. A feldíszített színház nézőterét megtöltötték a Dunántúl intelligenciájának nagyszám­ban megjelent képviselői és Veszprém társadalmának szine-java. Az ünnepre megérkezett Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert, Rákosi Jenő, Fiáth Pál báró titkos tanácsos, Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, a D. K. E. társelnöke, a miniszterelnök és a kultuszminiszter képviseletében Ilosvay Lajos államtitkár jelent meg. Hunkár Dénes főispán a belügyminisztert, Zse­dényi Béla miniszteri tanácsos a föld­mivelésügyi, Melichár Kálmán dr. minisz­teri tanácsos a honvédelmi, Fekete József iparoktatási főigazgató a kereskedelem­ügyi, Juraszek János törvényszéki elnök az igazságügyminisztert és Horváth Iván pénzügyigazgató a pénzügyminisztert kép­viselte. K eillény Gyula cipészüzletében

Next

/
Oldalképek
Tartalom