Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-07-23 / 30. szám

PAPAI Ö \ V Közérdekű független hetilap, b Megrjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEIí FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Xobel Ármin könyv- és papirkereskedésóben. Fogyasztók szervezkedése, Aki figyelemmel kisérte áruforgal­munkat és élelmezési viszonyainknak már a háborút megelőző időkben is kiáltó visszásságait, szabadosságát és rendezet­lenségét, annak lelkében már régen forr az eszme, tülekedik a vágy: vajha el­jönne a jobb kor, amely megéri és meg­érleli az eszméknek emberhez méltó igazságos rendezését! Feszültség ül a lelkek mélyén, mint a gomolygó felhők méhében vihar előtt, ami csak a fejlődés és érvényesülés további folyamatától függ, hogy azután mindent pusztító zivatar vagy éltet jelentő termékenyítő eső alak­jában nyerjen megenyhülést! Jelen mozgalom e már-már kitörés előtt álló feszültségnek kivánja megépí­teni megfelelő bevezető útját, kivánja a közgazdasági élet termő talajára termé­kenyítő esővé alakítani át felgyülemlett energiáját! A háboru-teremtette helyzettel a pohár éppen betelt, a mérleg serpenyő­jétől terheltté vált! Mert, ha a reánk szakadt vérzivataros időket megelőző bé­kés időkben valahogy még csak tűrhető volt a helyzet: a kitört háború egyszerre mérges kelevénnyé, tüzes pokolvarrá fej­lesztette rendezetlen gazdasági viszonyaink áldatlan ügyét! Élelmezési-, lakás- és ezzel kapcso­latban közegészségi viszonyaink és bo­csánat a kifejezésért: a kereskedelmi és forgalmi szabadságról táplált frivol fel­fogásunk miatt egész néprétegek már a háború előtt is szinte csupán azért dol­goztak, hogy úgy mondjam: angolokat tápláljanak, azaz, hogy kevesek kiszol­gálása mellett csak éppen sivár létük örömtelen napjait tengethessék; de addig legalább a puszta megélhetés, sőt bizo­nyos irányú és fokú jól élhetés is lehető volt! Azonban, amig derék véreink a harctéren fent és lent és mindenütt, ahol honára tört az ellenség, — vérük hullá­sával és mindent kockára tevő halálmeg­vetéssel várták és védik a hazát: itthon dögleletes párák bűze terjedt el a leve­gőben és a feneketlen kapzsiság és ön­zés megdöbbentően merész vijongása zavarta meg emberi és nemzeti erényeink felemelő harmóniáját! Uzsorások raja kelt, akik minden kímélet nélkül elszívni kíván­ják a munkájukból, megszabott fizetésük­ből élő milliók életerejét; még nagystílű cégeknél is gyalázatos manipulációról szól a fáma és sajnos a törvényszékek­nek rovata is és a gyors meggazdagodás hiénái szabad prédának kezdik nézni a hazát! . . . S mindez miben találja lehetőségé­nek tápláló/forrását?! Abban, hogy a fogyasztók mindez­ideig teljesen szervezetlenek s ennek foly­tán az érdekeik mellett való komoly küz­delemre és kitartásra képtelenek, a köz­vetítés és árfelhajtó kapzsiság pedig túl­teng és a termelők és fogyasztók közé a közgazdasági fejlődés hangzatos jel­szava, de teljesen álürügye alatt egyre többen és többen furakodnak, ahelyett, hogy közöttük ellenkezőleg minél közvet­lenebb kapocs létesülhetnék. Betetőzésül pedig az áruforgalmat szabályozó és tisz­tességét biztosító törvényeink és rendel­kezéseink is elégtelenek, hiányosak vagy legalább is célszerűtlenek, hatóságaink pedig tanácstalanok és magukra hagyot­tak, ha ugyan kottériák terrorja alatt is nem állanak?! Ez így nem mehet tovább, nem nézhetjük továbbra is közönyösen, hogy közgazdasági viszonyainkon jövőre is az eddigi kalózkodás, féktelen szabadosság uralkodjék, amely mellett egy irónk szel­lemes megjegyzése szerint „ökörnyi szarva nőtt a leghitványabb csigának". Ezek az állapotok és zavaros vizé­nek kövér csukái különben meggyalázói a tisztességes termelésnek, munkának és kereskedelemnek is! Mert igazán felháborító és bizonyára ezek egyikének sem érdeke, hogy a köz­gazdasági tevékenységnek bármely meze­jén is az uzsora s a mégis busásan jövedelmező semmittevés vagy a legfel­jebb csak elegánsabb formaságok között végzett zsebmetszés adja meg a képfes­tés jellemző szinét; hogy előfordulhasson, hogy mindennapi kenyerünkbe, tejünkbe, italunkba piszkot, kórterjesztő vizet, rom­lott burgonyát stb. csempésszen a lel­ketlenség ; hogy bőr helyett papirt, posztó helyett rongyot szállítson a túlzott élel­messég és úgynevezett mintavendéglők­ben stb. romlott húsból, anyagokból és moslékokból kotyvasszák össze a szegény gyámoltalan embertárs menüjét! A magára hagyottság e vámszedői ellen, akiknek a tájékozatlanság okozta gyengeség csak növelte vakmerőségüket, élesztette étvágyukat, és akiknek meg a jelenlegi élet-halál harc rettenetes vér­zivatarai sem az Ínséget vagy legalább a becsületes magába szállást, hanem a bibliai hét kövér esztendőt jelentik, kí­vánjuk a tervezett szövetségben csatasorba állítani a nemzet jobb érzésű és reáutalt elemeit! A munka, a tőke szedje és biztosítsa méltányos kamatait; az ellen jogos kifo­gása senkinek sem lehet! De e kamat­szedés ne fajuljon uzsorává, következ­ményeiben mérges fekéllyé és ha mégis ilyenül jelentkezik, nem szabad kímélni a mütőkést, de sőt használni kell és az egészséges környezetből ki kell vágni, mint a rákot: mélyen gyökeréig! K. v. Nagyszerűen bayAlt a harctéren küzdőknél és Általában mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés meghUáa, rbanma, köszvény, influenza, tet tk-, Mfl- és kátfájte tó>. etetoilMC Dr. JUchUr-f** Hopy-Linimeat ­Horgony-Pain-Expeller ŰTe$í« x —to, 140, r—. K aphat* gpégynert&rakban ragjr közvet­lenül aa „Arany oroszlánhoz"^ címzett Dr. Riohter-féle gyógyszertárban, Pr&ga I, Elisabethstr. 6. Naponkénti izAtkQldta. cipészüzletében

Next

/
Oldalképek
Tartalom