Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.
1916-07-23 / 30. szám
PAPAI Ö \ V Közérdekű független hetilap, b Megrjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEIí FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Xobel Ármin könyv- és papirkereskedésóben. Fogyasztók szervezkedése, Aki figyelemmel kisérte áruforgalmunkat és élelmezési viszonyainknak már a háborút megelőző időkben is kiáltó visszásságait, szabadosságát és rendezetlenségét, annak lelkében már régen forr az eszme, tülekedik a vágy: vajha eljönne a jobb kor, amely megéri és megérleli az eszméknek emberhez méltó igazságos rendezését! Feszültség ül a lelkek mélyén, mint a gomolygó felhők méhében vihar előtt, ami csak a fejlődés és érvényesülés további folyamatától függ, hogy azután mindent pusztító zivatar vagy éltet jelentő termékenyítő eső alakjában nyerjen megenyhülést! Jelen mozgalom e már-már kitörés előtt álló feszültségnek kivánja megépíteni megfelelő bevezető útját, kivánja a közgazdasági élet termő talajára termékenyítő esővé alakítani át felgyülemlett energiáját! A háboru-teremtette helyzettel a pohár éppen betelt, a mérleg serpenyőjétől terheltté vált! Mert, ha a reánk szakadt vérzivataros időket megelőző békés időkben valahogy még csak tűrhető volt a helyzet: a kitört háború egyszerre mérges kelevénnyé, tüzes pokolvarrá fejlesztette rendezetlen gazdasági viszonyaink áldatlan ügyét! Élelmezési-, lakás- és ezzel kapcsolatban közegészségi viszonyaink és bocsánat a kifejezésért: a kereskedelmi és forgalmi szabadságról táplált frivol felfogásunk miatt egész néprétegek már a háború előtt is szinte csupán azért dolgoztak, hogy úgy mondjam: angolokat tápláljanak, azaz, hogy kevesek kiszolgálása mellett csak éppen sivár létük örömtelen napjait tengethessék; de addig legalább a puszta megélhetés, sőt bizonyos irányú és fokú jól élhetés is lehető volt! Azonban, amig derék véreink a harctéren fent és lent és mindenütt, ahol honára tört az ellenség, — vérük hullásával és mindent kockára tevő halálmegvetéssel várták és védik a hazát: itthon dögleletes párák bűze terjedt el a levegőben és a feneketlen kapzsiság és önzés megdöbbentően merész vijongása zavarta meg emberi és nemzeti erényeink felemelő harmóniáját! Uzsorások raja kelt, akik minden kímélet nélkül elszívni kívánják a munkájukból, megszabott fizetésükből élő milliók életerejét; még nagystílű cégeknél is gyalázatos manipulációról szól a fáma és sajnos a törvényszékeknek rovata is és a gyors meggazdagodás hiénái szabad prédának kezdik nézni a hazát! . . . S mindez miben találja lehetőségének tápláló/forrását?! Abban, hogy a fogyasztók mindezideig teljesen szervezetlenek s ennek folytán az érdekeik mellett való komoly küzdelemre és kitartásra képtelenek, a közvetítés és árfelhajtó kapzsiság pedig túlteng és a termelők és fogyasztók közé a közgazdasági fejlődés hangzatos jelszava, de teljesen álürügye alatt egyre többen és többen furakodnak, ahelyett, hogy közöttük ellenkezőleg minél közvetlenebb kapocs létesülhetnék. Betetőzésül pedig az áruforgalmat szabályozó és tisztességét biztosító törvényeink és rendelkezéseink is elégtelenek, hiányosak vagy legalább is célszerűtlenek, hatóságaink pedig tanácstalanok és magukra hagyottak, ha ugyan kottériák terrorja alatt is nem állanak?! Ez így nem mehet tovább, nem nézhetjük továbbra is közönyösen, hogy közgazdasági viszonyainkon jövőre is az eddigi kalózkodás, féktelen szabadosság uralkodjék, amely mellett egy irónk szellemes megjegyzése szerint „ökörnyi szarva nőtt a leghitványabb csigának". Ezek az állapotok és zavaros vizének kövér csukái különben meggyalázói a tisztességes termelésnek, munkának és kereskedelemnek is! Mert igazán felháborító és bizonyára ezek egyikének sem érdeke, hogy a közgazdasági tevékenységnek bármely mezején is az uzsora s a mégis busásan jövedelmező semmittevés vagy a legfeljebb csak elegánsabb formaságok között végzett zsebmetszés adja meg a képfestés jellemző szinét; hogy előfordulhasson, hogy mindennapi kenyerünkbe, tejünkbe, italunkba piszkot, kórterjesztő vizet, romlott burgonyát stb. csempésszen a lelketlenség ; hogy bőr helyett papirt, posztó helyett rongyot szállítson a túlzott élelmesség és úgynevezett mintavendéglőkben stb. romlott húsból, anyagokból és moslékokból kotyvasszák össze a szegény gyámoltalan embertárs menüjét! A magára hagyottság e vámszedői ellen, akiknek a tájékozatlanság okozta gyengeség csak növelte vakmerőségüket, élesztette étvágyukat, és akiknek meg a jelenlegi élet-halál harc rettenetes vérzivatarai sem az Ínséget vagy legalább a becsületes magába szállást, hanem a bibliai hét kövér esztendőt jelentik, kívánjuk a tervezett szövetségben csatasorba állítani a nemzet jobb érzésű és reáutalt elemeit! A munka, a tőke szedje és biztosítsa méltányos kamatait; az ellen jogos kifogása senkinek sem lehet! De e kamatszedés ne fajuljon uzsorává, következményeiben mérges fekéllyé és ha mégis ilyenül jelentkezik, nem szabad kímélni a mütőkést, de sőt használni kell és az egészséges környezetből ki kell vágni, mint a rákot: mélyen gyökeréig! K. v. Nagyszerűen bayAlt a harctéren küzdőknél és Általában mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés meghUáa, rbanma, köszvény, influenza, tet tk-, Mfl- és kátfájte tó>. etetoilMC Dr. JUchUr-f** Hopy-Linimeat Horgony-Pain-Expeller ŰTe$í« x —to, 140, r—. K aphat* gpégynert&rakban ragjr közvetlenül aa „Arany oroszlánhoz"^ címzett Dr. Riohter-féle gyógyszertárban, Pr&ga I, Elisabethstr. 6. Naponkénti izAtkQldta. cipészüzletében