Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.
1915-05-02 / 18. szám
Közérdekű független hetiEsp. — Megjelenik minden vasárnap, ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Meddig tart még a háború? Mintha az égre, az ég fekete kárpitjára lángoló betűkkel irták volna a világ összeségét nyugtalanító kérdést: meddig tart még? Ott ég ez a franciák horizontján éppen ugy, mint az ólmos orosz égen, az angolok üzleti könyveiben, a hadvezérek mappáin, a kiterített nagy térképeken, az üzletember számadásaiban, a kisember háztartási költségvetésében és az emberiség sorsán tűnődő gondolkozó előtt. Valami szuggesztív, belülről támadt intuíció kérdezteti, hogy meddig tarthat még? Es mindenki próbál felelni Hindenburg tábornoktól az utolsó kávéházi Oassandráig, mindenki erről beszél és különösen az ellenségeink álmát nyugtalanítja, hogy meddig bírják ok és meddig birjuk mi. Nézzük csak a komoly véleményeket. Egyben a legtárgyilagosabban számitók is megegyeznek, hogy, az ősznél tovább nem igen tarthat. Hindenburg a nagy stratéga az orosz ember és muníció-pazarlásban látja jelét, hogy a háború hirtelen kifogja élni a most legintenzívebben felgyűlt energiáit. Az amerikai gyárosok a hadianyagok kifogyásában biznak, a semleges munkástömegek világsztrájkra készülődnek ós Anglia még mindig a mi gyomrunkra spekulál s mindennel szemben áll Németország rendithetetlen szervezettsége, kiszámíthatatlan teljesítő képessége, amellyel szemben minden ellenséges spekuláció gyermekes fantazmagória. Nagyban és egészben kétségtelen, hogy a világnak ezt az óriás mérkőzését váratlan és meglepő fordulat fogja eldönteni s nem alaptalan sem a Hindenburg feltevése, sem az amerikai gyárosok kalkulációja, sem a franciák aggódása, hogy végleg kimerül a francia vér és pénz forrása, ami azonban a legvigasztalóbb ránk nézve legtovább mégis a legszervezettebb hadsereg és a legszervezettebb társadalom bírja. Az pedig már kétségtelen, hogy az oroszoknak lehet fölényes emberanyaga, Angliának pénze, Franciaországnak ötlete, ele a német szervezettséget még csak megközelítő készültsége sincs egyetlen ellenségünknek se. Ellenségeinket léptennyomon meglepetések érik, mégpedig német szövetség részéről. A német hadsereg, a német vasutak, a német pénz, a német élelmezés csodákat művelnek s minden meglepetésnek szánt támadás ezen tőke eredménye. Éz hiúsította meg a német határok elleni orosz offenzívát, ez fojtja vérbe a Kárpátok elleni támadást, ez teszi rendithetetlenné a németek franciaországi állásait, ez töri le a Dardanellák ostromát és ez biztosítja, hogy mindenki hamarább kimerül, mint az Önmagát éltető és mindig önmagát regeneráló német szervezettség ami negyven évi munka tökéletes eredménye. Tartson tehát a háború akármeddig, mi bátran nézhetünk eléje s minden reményünk meglehet, hogy már nem tart addig mint amióta folyik. Ellenségeink szervezetlen erőpazarlása és ideges kapkodása már is minden energiájukat kifárasztotta s türelmük és nyugalmuk is fogytán van. Kinek van igazsága? Egyáltalában nem dicsőség az, ha valaki milliók legnagyobb válságának: a háborúnak semmiféle viszontagságát, megpróbáltatását, ínségét és szenvedését sem érzi. Egyáltalában nem panaszolni való tehát az se, ha igenis innunk kell a fekete kehelyből, ha a nagy ragadozómadár minket is csip, vagdos és megvérez a csőrével. A kinek kötelessége : hűséges és erős lélekkel emeli a terhet, tűri a kint és ontja a vérét. A kit sorsa nem állított a frontba, egy nemes ösztön parancsából közel igyekszik hozzá ós boldog, ha valami részt kap akár a munkából, akár az áldozásból. Könnyebb lesz a lelke azzal, a mivel a vállát megterheli. Az újság, akármilyen az elve és a meggyőződése, hivatásának lelke szerint jó hazafi és jó polgár. Tökéletességre törekvő egyéniség, az igazság keresője és igen természetes igyekezete, hogy az erkölcsnek minél dúsabb és hibátlanabb anyagával telítse magát. Legnagyobb érdeke, hogy a lehető legnagyobb hitele legyen és vigyáznia kell magára, mert nagyobb mértékben, mint eszköze: objektuma is a nyilvánosság ellenőrzésének és kritikájának. Jaj neki, ha téved, ha megtéveszt és meg hagyja magát téveszteni. A mostani helyzet rendkivüliségének sok nem kellemes mellett meglett az a következése is, hogy az újságokat az óvatosságnak legalább is a maximumára kényszeritette. A tény, a mit az újság közöl: el van látva a próba jelzésével. A kommentár más alig lehet, mint a ténynek egy beszédesebb előadása. A mi benne következtetés, sohase a . várható lehetőségek kirajzolása, hanem a már bekövetkezett események magyarázata. Az újság szakértője, ha csakugyan szakértő is, nem csinál haditerveket. A kávéház szakértője, ha még annyira nem az A Pápa városi és vidéki Takarékpénztár üzleti helyisége 1915 április 20-tól kezdve a városháza mellett a Fő utca 9* sz. ház emeletére helyeztetett át.