Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-04-11 / 15. szám

Közérdekű fvypelüen hetilap. — füSegjeleník minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: FOLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. A gabona- és lisztkészletek bejelentése. A gabona- és lisztkészletek bejelentése tárgyában a földmiyelésügyi miniszter a legutóbb megjelent kormányrendeletre való utasítással felhívta.az alispánokat és polgármestereket, hogy a legkiterjedtebb módon hívják fel a közönséget az eddig be nem jelentett készletek bejelentésére. A földmivelésiigyi miniszter rendelete szerint a nyilvános felhívásban naptári megjelöléssel meg kell határozni azt a három napot, amely napokon a bejelentések megteendők. A bejelentési napokat ugy kell kitűzni, hogy a felhívás kelte és az első bejelentési nap között nyolc napi időköz legyen. Különös gondot kell arra fordítani, hogy a felhívás a tanyákon (szállásokon) lakó közönséggel megfelelő módon idejekorán közöltessék. A felhívásban a közönséget különösen a következőkre kell figyelmeztetni: Mindazok, akiknek búzából, rozsból, árpából vagy ezekből előállított lisztből olyan készletük van, amely a folyó év termésének betakarításáig a saját háztartásuk és gazdaságuk céljára szükséges menynyiséget meghaladja, kötelesek ezt a készletüket a hatóságnál a megjelölt 3 nap alatt bejelenteni, inert különben azok, akik a bejelentést elmulasztják, kihágás miatt az 1914. évi L. t.-c. 9.' §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással ós 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni és be nem jelentett, elrejtett vagy eltitkolt készletüknek a részét a hatóság a törvény értelmében a kihágási eljárás során el fogja kobozni. A készletet annál a községi elöljáróságnál (városi tanács), amelynek hatósága területén a készlet van, akár szóval, akár írásban lehet bejelenteni. A bejelentett készletet az országos gazdasági bizottság részére 1 zár alá vettnek kell tekinteni, mihez képest a birtokos azzal a bejelentéstől kezdve nem rendelkezhetik, hanem köteles azt az országos bizottság részére megőrizni és felhívásra a hatóságilag megállapított legmagasabb áron készpénzfizetés ellenében a 240—1915. M. E. és 610—1915. M. E. számú rendeletek értelmében, átszolgáltatni. Az elrejtett és eltitkolt késztetek a bejelentésre kitűzött három nap eltelte után, hatóságilag, a pénzügyőrök által is nyomoztatni fognak. Azokat, akik a bejelentést elmulasztják, készletüket elrejtik vagy eltitkolják, joga van a hatóságnál bárkinek feljelenteni. A kihágási eljárás során elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt illeti. Az, aki a hatóság által már előbb felhivatott készletének bejelentésére és feltárására, de készletének bejelentését és feltárását elmulasztotta, készletét elrejtette, vagy eltitkolta, ha most a bejelentést a kitűzött három nap alatt önként megteszi, azért, mert az előbbi felhívás dacára a bejelentést eddig elmulasztotta, nem esik büntetés alá és készlete nem koboztatik el, hanem az országos gazdasági bizottság által készpénzfizetés ellenében átvétetik. Háztartási szükséglet címén senki sem tarthat több gabonát vissza, mint amennyinek ezen címen való jogosult visszatartása a requiráláskor megállapittatott. Akinek gabonája és lisztje van, annyival kevesebb gabonát tarthat vissza, mint amennyi lisztje van. Akinek csak lisztje van, ebből annyit tarthat vissza, hogy a lisztkeverésre érvényben levő szabályok megtartásával a háztartásban élőkre a folyó évi augusztus hó 15-ig számítva, havonként és fejenként 6 kg. liszt jusson. Gazdasági szükséglet címén visszatartható árpából a vetőmag, továbbá valamennyi terményből 1. évi augusztus 15-ig számítva a gazdasági cselédek konvenciója, az aratók és egyéb élelmezési kötelezettséggel, vagy terménybeli járandósággal alkalmazott, vagy alkalmazandó munkásoknak a helyi szokás szerint szintén a folyó évi augusz^ tus 15-ig számba vett szükséglete. Akinek több helyen van gazdasága, az egyik gazdaságban fennálló és az előbbi bekezdés szerint számításba vett szükségletére a másik gazdaságban lévő készletet jogosan tarthatja vissza. A malmoknak azon gabona- és lisztkészleteket, amelyek már a polgári vagy katonai hatóság rendelkezése alatt állanak, bejelenteniük nem kell', valamint nem kell bejelenteni a kereskedőknek, szatócsoknak, pékeknek és általában azoknak, akik a liszt feldolgozásával vagy forgalombahelyezésével foglalkoznak, azt a lisztkészletet, amelyet már hatósági intézkedés következtében kaptak. Minden más, eddig még be nem jelentett készlet bejelentendő. Milyen fát ültessünk az utcára. Az utcafásitásnál nemcsak az a körülmény biztosítja a jó eredményt, ha a helyi viszonyoknak megtelelő faféleséget választjuk meg, avagy, ha az ültetés módját helyesen hajtottuk végre, hanem az is

r. hogy ha az ültetendő fák minősége is megfelel a követelményeknek. Több évi megfigyeléseim alapján bátran leszögezhetem azt a tényt, hogy az utcafásitás több helyütt azért nem jár a kellő sikerrel, mert az ültetendő fák nem megfelelők utcafásitásra. Ha valahol, ugy éppen az utcafásitásnál feltétlenül szükséges az, hogy az ültetendő fák minden tekintetben kifogástalanok legyenek, mert éppen az utca az, ahol a fák a legtöbb nélkülözésnek és veszélynek vannak kitéve és ahol leginkább szükség van arra, hogy rendeltetésüknek mihamarább megfelelhessenek. Szabályképpen áll az, hogy : minden fa, amelyet állandó helyre, de főképpen az utcára ültetünk, dus, egészséges, sértetlen gyökérzettel, épp, erős, egyenes és meg-