Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-12-06 / 49. szám

XIZXIT'V.. évfolyam. HPárpa, 1914. cLecezm/beír? 6. szátn Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. A A hivatalos lap mait heti rendkívüli kiadásában közli a minisztériumnak negyedik moratóriumos rendeletét. A rendelet mindenekelőtt a halasztás alá esö pénztartozások felöl intézkedik és a magánjogi kötelezettsége'k teljesítésére engedélyezett halasztás tárgyában 1915. évi január hó 31-ig bezárólag meghosszabbítja. A január ól ig lejáró magánjogi pénztartozások teljesítésére, ha ezek évi augusztus hó 1. előtt keletkeztek, a lejárattól számított két hónapi halasztás engedélyeztetik. Kamat a halasztás idejére is jár, óvás, illetve igazolás hatálytalan, augusztus 1. kiállított váltóra biztosítási visszkeresetnek helye nincs. A halasztás alá nem esö pénztartozásokra vonatkozólag a rendelet nagyrészt fenntartja a harmadik moratóriumos rendelet intézkedéseit. A költség- és díjtartozásokra vonatkozólag, ha a harmadik rendelet értelmében huszanöt százalék volt már fizetendő, az előbbi 25 százalék ese dékessége napjától számított két hónap elteltével további 25 százalék fizetendő. Az ügyvéd pedig a bíróilag megállapított dij- és költségkövetelését a befolyt összeg erejéig teljesen érvényesítheti. Ingó dolgok vételára és ipari teljesít mériyek ellenértéke ciinén fennálló tartozások havonként a lejárt tartozás 10 százaléka erejéig törlesztendők. Az október hó 1-je előtt lejárt váltón, utalványon és közraktári jegyen, illetve augusztus 1. előtt kiállított csekken, látra szóló váltón és kereskedelmi utalványon alapuló tartozás 10 százaléka fizetendő. Határozott napon lejáró kamatokat a lejáratkor kell fizetni, ennek hiányában a kamatok két hónaponként előre fizetendők. A betéti könyvekről és a folyószámlára elhelyezett betétekről a betevő továbbra is csak bizonyos korlá tok közt rendelkezhetik. A kétoldalú szerződések teljesítésére vonatkozólag nagyrészt a régi rendelkezés marad meg. A kérleli viszonyokra vonatkozó rendelkezések szintén javarészt fennállanak. Kivételes rendelkezések lépnek életbe a háborús események által köz; vetlenül érintett adósok tekintetében, i amíg az adós a lakóhelyén vagy üzleti ! telepén a bíróság működése a háborús események következtében szünetel. Ha tudniillik az adós kimutatja, hogy ellenséges betörés következtében pénztartozását teljesíteni nem képes, a bíróság a teljesítési határidőt megfelelő időre meghosszabbíthatja, akár az egész követelésre, akár annak egy részére. A negyedik moratóriumos rende lethez csatlakozik az igazságügyminisz teriumnak a pénzkövetelések kivételes biztosítására szóló rendelete, amely szerint kereset beadása nélkül is lehet kivételes biztosítási végrehajtást kérni, bizonyos feltételek fennforgása esetén. Az á Vármegyénk alispánja a következő körrendeletet intézte a főszolgabirákhoz és a polgármesterekhez : Felhívom címeket, hogy figyelmeztessék a tehenészetek tulajdonosait, hogy az egész évi borjukoutingeusük levágatását semmi szin alatt nem fogom megengedni, mert az ilyen üszőpusztítást elsősorban vármegyénk, ; messzebbről az ország állattenyésztésére hátrányosnak tartom. / Az előzőleg meghallgatott vár megyei gazdasági egyesület, a kir. gazdasági felügyelő s a kir. törvényhatósági állatorvos egyöntetű szakvéleménye alapján azt határoztam, hogy az uradalmi cselédek teheneitől származó üszőborjak levágatását, tekintettel azon körülményre, hogy ezek állatai az állattenyésztés javitására amúgy sem alkalmasak, nem lévén azok sem fajtisztaság, sern finomság dolgában elsőrangú tenyésztényezők egyrészt, másrészt pedig azok felnevelése is a cselédek helyzetének és a gazdaságba való beilleszkedésüknél fogva sok esetben lehetetlen, az esetek egyrészében vagy a cseléd anyagi romlását vonná maga után, pedig csak csenevész állatok felnevelését eredményezné, engedélyezni fogom, amennyiben az beigazolódik, hogy tényleg gazdasági cselédek tulajdonában elletett. Az illetékes szakfórum és az illetékes szakközegek véleményeinek meghallgatása után hajlandó vagyok a köztenyésztésben érdekelt és állattenyésztők üszőinek levágatását megengedni, amennyiben azok tenyésztésre nem alkalmasak. Az eljárás egyszerűsítésére a következőket állapítom meg : a levágatás iránti kérvény hozzám az elöljáróság, a kir. gazdasági felügyelő és a törvényhatósági kir. állatorvos kedvező véleményezése alapján előzetes igazolása nélkül is benyújtható, mely esetben az engedélyt feltételesen adom ki, t. i. annak kikötésével, hogy az csakis akkor érvényes, ha a származási hely szerint illetékes községi elöljáróság a helyszínén eljár és a feltételesen engedélyezett borjut (üszőt) tenyésztésre tényleg alkalmatlannak találja. Utasítják a hus vizsgálókat, különösen a vágóhídi állatorvosokat, hogy olyan esetekben, amikor ilyen feltételesen engedélyezett üszők és üszőborjuk kerülnek levágásra, figyelemmel legyenek arra, hogy azok 4 tenyésztésre tényleg alkalmatlanok e s amennyiben azt tapasztalnák, hogy tenyésztésre alkalmas, jó fejlődésü és csontozatu üszőkre adatott ki ilyen feltételes engedély, felettes hatóságaik utján tegyenek hozzám indokolt jelentést; s ha ezekből arra a ta pasztalatra fogok jönni, hogy egyes elöljáróságok tenyésztésre alkalmatlanoknak minősítenének tenyészcélokra alkalmas egyedeket, amellett, hogy ezen községektől a fenti előnyöket meg fogom vonni, az eljáró közegek ellen szigorú intézkedéssel fogok eljárni. Figyelmeztessék a hatóságok a