Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.
1914-01-18 / 3. szám
nék az is, vájjon a reform végrehajtása nem ütközik-e nehézségekbe ? Van-e számban és minőségben megfelelő tisztviselő-anyag, mely az életrehozásra alkalmas ? Nem drága-e a közigazgatása ? Hol kell segiteni egyegy eljárást, vagy egy-egy szervet kell-e kiküszöbölni ? A többek között valószinüleg kitűnik az is, hogy a túltengő becslő és adókivetö-bizottságok a közérdeket nem szolgálják. Példa rá a külföld is, hogy ezek a zsüriszerü szervek, mint hasznos munkára alkalmatlanok, lassankint visszafejlődtek. Az adózás uj rendjének lehet olyan hibája is, amelyet az adózók egyrésze fölismer és e réven az adózás terhét átháríthatja, vagy a felfedezett résen menekül. -— Ily esetben az egyébként legjobb adóztatási rendszer is egyenlőtlenül végzi a munkáját, mert többnyire azokat érinti legenyhébben, akik ügyességüket a jövedelemszerzés terén is leginkább tudják értékesiteni. Például az 1909. évi adótörvényekből igen sokan megtanulták azt, hogy a vallomást olt adják be, ahol a legelőnyösebb és hogy sok esetben hasznos, ha jövedelemadó-vallomást egyáltalán nem adnak. Mindezek a hibák a rendszer ki próbálásakor kitűnnek. Azt említenem sem kell, hogy az adómanövernek legtöbb előnyét a kezelési szabályok látnák. A gyakorlati végrehajtás során lehet igazán megá) lapítani, mi hiányos és mi felesleges. Nem lehetne még valamit csinálni abban az irányban, ami után mindenki vágyódik : az adószabályok egyszerüsi tése irányában. De a gyakorlati kérdéseken kivül számtalan probléma vár megoldásra. Csak azok némelyikét érintem, melyek Az egyik csendőr, aki őrmester volt, odament a vérben fekvő Simonhoz és igy szólt: — Ugy ? — és intett a másik csendőrnek. A másik csendőr odament Marticshoz és megakarta láncolni. Martics félre lökte a csendőrt és elakart szaladni, de akkor az őrmester is otthagyta Simon holttestét és ketten megláncolták Marticsot, aki most már látta azt, hogy hiába a védekezés, teljesen átadta magát a csendőröknek és nyugodtan tűrte, amikor a csendőrök a kezeire rakták a csillogó láncot. Mikor a megkötözéssel készen voltak, az őrmester hátba lökte Marticsot és rákiáltott, : — Előre ! A csendőrök Marticscsal együtt elmentek és egyenesen siettek ki vele az állomásra, hogy a legközelebbi Marosvásárhelyre menő vonatra üljenek vele, ahova ők úgyis utazni akartak. Hemző, amikor a csendőrök elmentek, sajnálkozva nézett Simon holttestére. Bement a szobájába, kihozott egy lepedőt és gondosan letakarta Simon holttesté^, hogy reggel, amikor majd a hatóságot hivatja, teljesen ugy találják, ahogyan meggyükoltatott. Mi történt addig Marosvásárhelyen, amig Simont Nagyernyén kegyetlenül meggyilkolták ? (Folyt, köv.) az adóalap megállapításával kapcsola tosak. A kötelező adóvallomás kérdését vetem fel. Azután ami szintén az adóalap megállapítására vonatkozik, vájjon a tervbe vett minimális alap és minimális tételek abban a formában fentarthatók-e ? Az uj törvények megalkotásától, 1909. évtől már néhány év elmúlt és ezidő alatt egyes államok adózási rendszerükben hatalmas lépést tettek előre. Igaz, hogy mi visszazökkentünk az 1875-ös világba, de ez nem ok arra, hogy a modernebb elveket, ha viszonyainknak megfelelnek, adóreformokban ne hasznosítsuk. Meggyőződésem, hogy a bírság pótlékos vallomás-adási rendszer, melynél a vallomás-adás elmaradását a ki! vetett adó néhány százalékos birságo j lásával terhelik, több adónemnél, igy ; a tökekamat és a jövedelmi adónál nem tartható fenn. Az igazságos adóztatás megköveteli, hogy a vallomásadási kötelezettség szigorúan keresztülvezettessék. A lakbér és az üzlethelyiség béréből fejlesztett úgynevezett minimális alap igen rugalmas és sokszor (például állandó adómentes épületeknél, mint a gyáraknál) nem alkalmazható. A tarifás rendszerű minimális tétel csak néhány keresetágra vonatkozik, | mint a mészárosokra és bérkocsisokra. I Ennek ellenkezőleg az a hibája, hogy I nagyon is merev. Ezeket javítani kell, sőt még oly j rendszert is életre kell hozni, mely | egyes foglalkozás külső ismertetőjelei bői állapítja meg az adóalapot. Ez a rendszer az úgynevezett szakvéleményrendszer, tért hódit a külföldön, de megalkotása hosszú és körültekintő munkát igényel. Ha erre a munkára nemcsak a pénzügyi közigazgatás, hanem a gazdasági élet jelesei is vállalkoznak az adóreform ügye jelentős lépéssel halad előre. . _ r —\ t 1 ANTAL GÁBOR 1843-1914. A dunántuli református egyházkerületet nagy gyászeset és súlyos vesztesség érte. Püspöke : Antal Gábor, aki rangban a legidősebb református magyar püspök volt és ezenfelül a református egyetemes konventnek lelkész elnöki állását is betöltötte, kedden éjjel két órakor komáromi palotájában hat heti betegség után, hetvenegy esztendős korában, gyomorrákban meghalt. Az érdemekben gazdag lelkipásztor pályáján érvényesítette fényes tehetségét és nagy tudását, ugy a református egyházi, .mint a magyar egyetemes műveltség érdekében. Sokat fáradozott a Szlavóniába költözött református magyarok egyházi ügyeivel. A Dunántuli Közművelődési Egyesület egyik megalapítója és oszlopos tagja volt. Négy évvel ezelőtt mint legidősebb reforJ mátus püspök a konvent egyházi elnöke lett és ugy ebben a minőségben, mint a Protestáns Irodalmi Társaság elnöki tisztségében is többször szerepelt Budapesten is. Tősgyökeres magyar észjárása, nagy tudása és közvetlen előadása közkedveltséget szerzett neki, amit csak fokozott a társas, életben tanúsított szeretetreméltósága és nagy előzékenysége. A főrendiházban is több ízben felszólalt ós különösen a népnevelés ügyével foglalkozott sokat. Betegségének jelei már mintegy két évvel ezelőtt kezdtek mutatkozni rajta, súlyosabban azonban csak a mult év végén vett erőt rajta gyomorbaja, amely erős szervezetét megtámadta. A legutolsó református konvent alkalmából, amelyet néhány héttel ezelőtt tartottak meg Budapesten, már megemlékeztek Antal Gábor egyre súlyosabbá váló betegségéről és sajnálattal vették tudomásul, hogy a hitében és meggyőződésében szilárd, jellemében egyenes és nemes férfiú halálos betegségben szenved. Ehhez a részvéthez a mai napon csatlakozik Magyarország egész lakossága is, amely Antal Gáborban a liberális meggyőződések és az ország gazdasági és szellemi előrehaladásának egyik nagytekintélyű harcosát vesztette el, aki nemcsak állásának súlyával, hanem egyéniségének minden komoly tudásával foglalt állást a magyar közélet íontosabb kérdéseiben. Halálát özvegye és öt gyermeke siratja, akiknek gyászában osztozik az egész református egyház és maga a magyar nemzet is. Az elhunyt püspököt városunkhoz szoros kötelék fűzte. Itt töltötte fiatal éveit, mint a főiskola és theológia tanítványa. Később rövid ideig városunkat a parlamentben képviselte és mint theológiai tanár évek hosszú során át városunkat második szülővárosának tekintette. Mint városi képviselő nagy tevékenységet fejtett ki városunk közéletén és mint a Pápai Takarékpénztár alelnöke ezen intézet felvirágzását nagyban elősegítette. Halála hírére városunk összes középületein gyászlofcogók hirdették az érdemekben gazdag püspök halálát. Az elhunyt püspök életrajzi adatai a | következők : Antal Gábor a veszprémmegyei Szentkirályszabadján született 1843. május hó 10 én. Gimnáziumi és theológiai tanulmányait a pápai főiskolában végezte s 1865-ben ugyancsak Pápán KerJcápoly Károly helyetteséül országgyűlési képviselővé választották. 1869-ben Pápán theológiai rendes tanár leit, Papp Gábor püspök halála után pedig 1896ban a dunántuli egyházkerület püspökévé és egyúttal komáromi lelkészszé választották. Kálvin János négyszázados születésének évfordulója alkalmából a genfi egyetem doktorává avatta. 1909-ben ünnepelte negyven esztendős tanári és lelkipásztori jubileumát, amikor királyi kitüntetés is érte : megkapta a Szeut István-rend nagykeresztjét. A gyászszertartás csütörtökön délután 2 órakor volt a templomban, ahol diszes | ravatalon feküdt az elhunyt püspök. A gyászszertartáson, melyet CziJce Lajos tatai esperes végzett, megjelentek küldöttsé! gileg az egyetemes konvent, a testvéregyházkerületek, a pápai theologia, a pápai főiskola, nemkülönben képviselve volt Pápa városa is küldöttségileg Mészáros Károly , polgármester vezetése alatt. A templom zsúfolásig megtelt gyászoló közönséggel és a gyászszertartás végeztével Cdke Lajos kir. tanácsos, esperes szívhez szóló hangon méltatta az elhunyt püspök érdemeit, melynek végeztével megindult a megszámlálhatatlan néptömeg és kisérte a gyászkocsit a sírkertbe, ahol most már a dunántuli ref. egyházkerület felejthetetlen püspöke örök álmát alussza. Áldás és béke lengjen porai felett! KARCZOL A T a mulb birrőlSok függ az időjárástól! Ezt mi már többször hangoztattuk és ezen kijelentésünk kisebb-nagyobb mértékben be is vált, de ily mértékben mint jelenleg még nem volt taI pasztaiható. Az előjelek után Ítélve ugyanis,
