Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-02-02 / 5. szám

3Z3ÖECX- ^•yfnlyfl'

T

n _ IPá/pa,, 1913. ±&lDJcnjLébio 2. 5- szám. PÁPAI MY Közérdekű tüggetEen hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 8 K. Egyes szára ára 30 fillér. Laptulajdonos ós kiadó: POLLÁTSEK FRIGY E S. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésóben. A Községi törvényünk értelmében minden község maga tartozik szegényeiről gondoskodni, noha ez az államnak volna feladata, mert, ha életerejével, munkásságával valaki az állami élet tényezője, ugy ennek megszűntével az állami organizmusnak kell róla gondoskodni. Ezt azonban az állam áthárította a községekre, ami sok helyütt elviselhetetlen terhet ró azokra. Különösen a városok érzik ennek hátrányait, mert ahol a lakosság sürübb, ott az elnyomorodottak és elszegényedettek is nagyobb számban fordulnak elő. A szegényügy rendezése, javítása fontos szociális kötelessége a városoknak nemcsak pénzügyi, hanem közegészségügyi szempontból is. Ennek egyöntetű szabályozása égető szükségkép jelentkezik. A városok legtöbbjében ma a szegényügy akkép kezeltetik, hogy kiosztanak részükre némi heti pénzsegélyt, avagy adnak nekik ruhát, egyl'ÁRCZA. A Deczemberben történt, egy szombati napon. Az egész estén ott meneteltünk térdig érő vízben, a mocsaras rizsföldeken. Kellemetlen dolog, de az ember megszokja ; kivált, ha már kénytelen megszokni. Tehát hallgatagon, figyelmesen és fáradtan ballagtunk előre. Régi katona vagyok. Már kilencz éve szolgálok és hat éve viselem az őrmesteri rangot. Ki se tudnám számítani, hogy hány katonát képeztem már ki a feszes menetelésre, a töltés és tüzelés pontos fogásaira, de még sohasem láttam embereimet ilyen rendesen és kitartóan menetelni. Párosan részét pedig lakás segélyben részesitik Azonban a segélyezésnek ezen módja célra nem vezet, mert legtöbb szegény a kiosztott pénzsegélyt a. legközelebbi pulikban elpálinkázza, ruháját pedig vagy eladja, vagy zálogba teszi. A lakássegély pedig maga nem elegendő, még ha az kifogástalan volna is, mert munkaképtelen szegényt csak amúgy is szegény vesz magához, akinek sze gényes lakása a közegészségügyi követelményeknek meg nem felel, tehát rosszabbá teszi a lakás viszonyt. Éppen ezekre való tekintetből egye düli helyes megoldás az, ba minden város a város perifériáján szegényházat, menhelyet épit vagy tart fenn, itt helyezi el külön osztályba a nőket, külön osztályba a férfiakaf. A menház már ugy kontemplálandó, hogy abban megfelelő számú munkatermek álljanak rendelkezésre, ahol foglalkoztatándók volnának mindazok, kikben van még némi munkaerő. Maguk a szegények munkájuk révén élelmezési költségüket, ha teljesen nem is, de nagyrészt megtudnák keresni, mert tömeges ellátás mellett kevesebbe kerül, mint egyenként. A termelő produktív elem saját terheinek könnyítése s humánus szempontból is ellátná a szegényházat kellő munkával, nevezetesen kefe-, seprű-, harisnya-, lábtörlő készítéssel, kötéssel, szövéssel

; tollfosztással vagy foltozással stb. A mezőgazdasági munkások közül kikerült szegények a konyhakertészetben találhatnak nyáron foglalkozást, télen pedig valamelyik munkanemben. A városok terhéül jelentkeznék a szegényház épitési és berendezési költségének amortizációja, az élelmezési költség, a ruházat, fűtés és világítás. Ezek a költségek pedig a mai kiadásainknál jóval alacsonyabbak lennének amellett, hogy szegényeink, egészséges, világos, szellős lakásokban lennének elhelyezhetők a téli és nyári idénynek megfelelő ruházattal és tisztességes élelmezésben részesülnének. Ily egészséges lakásban a szegények jó része teljesen visszanyerné munkaerejét, akaratképeslépkedtek, előírás szerint hat lépésnyi távolságban. - Állj ! Amíg a vezényszót kiejtettem, rövid szárú pipám kiesett a számból és elmerült a rizsföld mocsarában. Fájdalmasan tekintettem utána. Most már pipám sincs ! Vége a füstölésnek ! Vigasztalásul cigarettát sodortam magamnak. Hirtelen meghallottam, hogy valaki nevet kiált századom katonái felé és a katonák a vizén át szaladtak a kocsimester felé, aki hóna alatt nagy csomaggal közeledett hozzánk. Leveleket hozott. Igazán rosszul választotta meg az időt ós helyet az érkezett levelek kiosztására. A katonák eszeveszetten kapkodtak a levelek után. Én nyugodt maradtam. Kitől kaphatnék én levelet? Családom nincs, barátom sincs, senkim sincs! Egyedül állok a világon. Katonáim átvették leveleiket és visszatértek helyeikre. Óvatosan, vigyázatosan, áhítatos tisztelettel szorongatták kezükben a leveleket. Jacquet barátom is kapott levelet. — Hazulról jön ? — kérdeztem tőle érdeklődve. Ő is őrmester volt, mint én, de sokkal fiatalabb. Csinos, szőke fiu, jó családból való és felsőbb helyről nagy protekczióban részesült. Olykor a hadügyminisztérium pecsétjével is kapott leveleket. Bizonyos, hogy szép karriért fog csinálni. Huszonkét esztendős korában már őrmester lett; ez sokat jelent. Félszemmel figyeltem, mikor a levelet olvasta. Az arca elborult ós könnybe lábadt a szeme. Hogy elűzzem komor gondolatait, KRAUSZ ÉS KORÉIN divatárucégKELENGYE-OSZTÁLYÁBAN a monarchia legkiválóbb vászon és damasztáru gyárosok készítményei találhatók. MAY ÉS HOLFELD, LANGER, WEIN KÁROLY, REGENHART ÉS ROYMANN, SCHROLL CÉGEKTŐL FŐRAKTÁR. :-: ALAPÍTTATOTT: 1848-BAN. ;