Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-08-10 / 32. szám

XIIXIÍLII- ó-vfolyam. IPárpa., 1913. a-ULgixsz-b-CLS ÍO. szétm LMY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : P 0 L L A T S Ií K FRIGYE 8. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Az olcsóság utópiája. A miatyánkbeli mindennapi ke nyérért imádkozni talán nem nagy munka, de azt megkeresni már valamivel nehezebb dolog, kivált amióta az sok olyat magában foglal, amit a szegény ember asztala vajmi ritkán lát. A földműves gazda pedig szép szóért oda nem adja, de még imádságért sem a háza táján termelt gyümölcsöt, tojást meg baromfit. Hajdanta az a közbit élt eme jó dolgokról, mint általában az élelmiszerek legtöbbjéről, hogy az Úristen azokat az égből hu! latja, akárcsak a mannát, minélfogva a tanyagazdának az istenáldást ingyen, vagy legalább is olcsón kellene adnia. Valaha régen ez igy lehetett, de bezzeg megváltozott ez a boldog hit azóta, hogy a vasút falut, tanyát megközelített és onnan minden ennivalót elhordOtt. Mert amidőn a vasút a tanyák szerény termékeit szárnyaira vette, mihamar keresett áruczikké lett az eleddig értéktelen holmi és az export mián is, meg egyéb okokból is hatalI ÁkCZA A családi béke.... A házasok a? éjjel ismét ezivódlak. A gyakori összeszólalkozások mind mélyebbre vájták azt a szakadékot, mely egymástól elválasztotta őket. Eleinte a szenvedélyes ezivódás után hirtelen megcsókolták egymást és bűnbánóan bocsánatot kértek, később már napokig ii duzzogtak és most, az éjszakai heves vita után, Helene magában ugy gondolkozott, hogy nem bánja, ha többet egyáltalában nem is beszélnek egymással. Egy kicsit elhirtelenkedték a házasságukat ; véletlenül találkoztak egy közös barátjuk házánál, ellenállhatatlanul vonzódtak egymáshoz, egy szép májusi reggelen megtörtént a csendes menyegző és rövid boldogság után rájuk tört a szerencsétlenség. Hibásak voltak mind a ketten, de a masan megdrágult a mindennapi kenyerünk. Közelről nézvén a dolgot, nem is annyira az export drágított meg mindent, mint inkább az a sok kéz, amelyen erősen megapadt élelmiszereink keresztül mennek. Az a sok kéz, aki neveli, gyűjti, hizlalja, leöli, csomagolja, eladja, a városba szállítja, beraktározza, újra eladja, házhoz szállítja, fözi-süti, feltálalja, szádba röpíti a sült galambot, csirkét stb. Egy vigasztaló jelenség mégis csak van az élet ilyen drágulásában, tudniillik a túlontúl sok kéz mellett, aki beleártja magát, produktív emberi ré tegek dolgos serege is országos nagy arányokban érvényesül a piaczon. — Szinte szemmellátható, hogy a városokkal kontaktusban élő parasztságunk hogyan tollasodik országszerte az élelmezés munkája utján. Természetes, hogy a mi társadalmunk a maga nagyralátó és kényelemszerelő mivoltában eme hangyák mellett tétlen és improduktív embereknek egész raját neveli a nya kára di'ágitónak, ami ellen ez idő szerint semminemű segítségünk nincsen. A tehetetlen fogyasztó világgal szemben egyébképpen mindenki összefog : termelő paraszt, kis- és nagykereskedő, szállító, bizományos, közvetítő, no meg a kofa is. Ezek egyike sem szereti az olcsóságot, bárhogy is epekedünk utána mi fogyasztó polgárok : nyúzni való objektumok leszünk a szeműkben mindaddig, amig a mindennapi élelmezés nyomorúságait magunkra hagyatva elviseljük, amig elszigeteltségünk érzete lelkünkben a kölcsönösség tudatát meg nem érleli és bennünket valamiképp egybe nem forraszt. Ki tudja, megvalósulhat-e társadalmunk parlagi szerveztelenségében ez az álomszerű valami, hogy városaink fogyasztó százezrei, kik a koppasztásnak hálás objektumai, valaha erejük tudatára jutva, magukon segíteni próbáljanak. A nagy drágaságot azonban semmiféle altruista intézmény fel nem tartóztatja, még az a szép szándékú „több termelés" sem, amely után ugy reménykedtünk ; amely jelszót különben a termelő gazdáknak semmi okuk nincs olyan atyailag értelmezni. A földműves legnagyobb hiba mégis csak az volt, hogy nem igyekeztek az ellentéteket kiegyenlíteni, egymással szemben elnézők lenni, anélkül pedig a házasság harmóniája, a családi béke fentartása szinte elképzelhetetlen. Róbert szenvedélyes ember volt és hirtelen felhevülésében néha olyan kitörésekre ragadtatta magát, amelyeket később keserű megbánással igyekezett jóvátenni. De tegnap este, — amikor hazulról elrohant és maga után hevesen becsapta az ajtót, — ugy okoskodott, hogy nem bánja, ha soha többet nem látják egymást. Kimaradt az egész éjszakán. Helene kisirt szemekkel virrasztott ágyában és a sötétségbe meredve hasztalan leste lépteinek zaját, vagy az ajtó nyikorgását. Róbert nem jött. Mikor az első napsugár belopódzott a szobába, Helene felkelt és félrehúzta az ablak függönyét. Egy fürge, sárga csőrü feketerigó ug rándozott, a harmatos pázsiton ; a faágakat lágyan himbálta az enyhe reggeli szellő. A fiatal asszony szemei könnybe^ábbadtak, mikor tönkretett, megtépett illuzgóin bánatosan elmerengett. JÉletében most bánta meg eliÉzör, hogy nem hallgatott gyámja intésére, aki azt tanácsolta, hogy fontolja meg alaposan a dolgot, mielőtt vakon beleugrik a házasságba. — Hiszen még azt sem tudod, hogy milyen ember az a Róbert, figyelmeztette a gyámja. — De tudom, hogy nagyon szeret és derék, becsületes ember, — válaszolta ő szent bizalommal és nem gondolt másra, mint a lázasan váltott csókokra és szenvedélyes, forró ölelésekre. Az öreg urat azonban ez a vak bizalom nem győzte meg és aggódvaJíérdezte: — De mégis: kicsoda ? És milyen családból származott ? Helene akkor kitért a válasz elől. Miért? Ezen gondolkozott most, amint kinézett könnyázott szemeivel a hajnali szürkületbe és kénytelen volt vérző szívvel, Alapitatott 1864 ben. .A. -viciéls: legrégi b b és legnagyo b fc> o±:pö\ÍLzl©te- Alapíttatott 1864 ben fflanheim Amin, ezelőtt Altstadter Jakab czipöraktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopad-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. =.