Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.
1913-06-15 / 24. szám
tankönyveken kivül naponkint hány komoly tudományos müvet adnak el. Vagy figyeljük meg a tudományos előadásokra összesereglő publikumot ! — megint tisztelet a kivéte leknek! -- Észrevesszük, hogy annak egyrésze sokszor nem is suttogva társalog és nevetget, másik része szundikál, vagy révedező szernekkel másra gondol és csak jelentéktelen töredéke figyel és okul az előadáson. Nyissunk be a vidéki színházakba, mikor azokban egy-egy társadalmi értékű, külföldön a gondolkozó elmé ket állandóan foglalkoztató, komoly társadalmi kérdést boncolgató és különben szinszerüleg hatásos darabokat adnak elő, mennyire kong a színház az ürességtől, csak a léha, cirkuszi mutatványokhoz hasonló operetteknek akad hébe-hóba nagy közönségük. Mindezekből kiviláglik, hogy magyar kultura és annak minden ténye zője, igy a színház is egyoldalúan fejlődött, gyenge, azért védelemre szorul. Az a kérdés, honnan várható e védelem. A magyar társadalom nehezen mozdul meg a maga jószántá ból, hanem mindent az államtól és a városi hatóságoktól vár. Az állam megtesz mindent, amit lehet, midőn a vidéki színházakat is szubvencionálja, de valamint uj^ág, ugy szinház sem tartható fenn tisztán állami támogatással, ha a közönség támogatását megvonja tőlük. Pápa város is elég áldozatot hoz, midőn évenkint 10—11 hétre ingyen átengedi színházát a társulat nak, lemondván ezen időre a városi mozi jövedelméről, melyet pedig az uj szinház építési alapjára szántak. Pápa város közönsége tehát sem a várostól, sem az államtól nem várhat semmit színházi ügyének fellendítésére, a szinház látogatásának fokozására, amellyel pedig mindig együtt jár a szinházi élet niveaujáuak emelkedése, a közönség irodalmi Ízlésének finomulása, nemesbülése és egyes nagy társadalmi kérdések iránt fogékonnyá tétele. A szinház már sokszor utat tört számos modern, tisztultabb eszmének, melyek a gondolkodó elméket európaszerte foglalkoztatták. Azért minden művelt város közönsége arra törekszik, hogy szinházi élete friss, eleven, egészséges legyen. Azért hoz minden város annyi áldozatot színházáért. Ahol pedig a városi hatóság támogatása nem elégséges, ott a közönség maga mozdul meg, maga törekszik színházának a kellő színvonalon való fentartására. Pápa város közönsége, mely ne mes áldozatkészségének annyi fényes tanújelét adta, valahányszor egy kultúrintézmény alapításáról, vagy fellendítéséről volt szó, bizonyára mostan sem fogja megtagadni támogatá sát színházától, különösen, ha áldozata fejében kellő ellenértéket kap. Alakítsunk Pápán szinpártoló egyesületet! Ennek tagjai a havonkint befizetendő csekély tagsági dij fejében a színi saison alatt megfelelő értékű színházjegyeket kapnának. Mindenki inkább hajlandó havon kint egy csekély ö?szeget befizetni, mint a rövid szinházi saison alatt 50—60 koronát e célra költeni. *Ha a kis Kőszeg város néhány nosan azon kapták rajt egymást, hogy lopva egymást szemlélik. Góbin pedig mindkettőjüket még unalmasabbaknak találta, mint rendesen. Belőle sugárzott az egészség és az életvidámság. Lucien pedig- magában folyton ismételte : — Ő az én legrégibb barátom ! Az ő felesége szent kell, hogy legyen előttem! Aztán megint igy tanakodott: — De hát érdemes az egész ekkora áldozatra ? De ezt a kérdést már szemrehányó hangon intézte önmagához és máris elhatározta, hogy ugy fog viselkedni, ahogy hűséges baráthoz illik. Az irodalom elég ravasz módon és álnokul mentegeti a házasságtö rést. De Lucien kétségbeesetten védekezett a gyöngeség ellen, amely az örvénybe húzta őí. És hamáíosan elhatározásra is jutott. A barátjának a felesége iránt támadt szerelem ellen csak egy orvosság volt: gyorsan megházasodni. Másnap elutazott szülővárosába. Egy hónappal később feleségestől jött haza. — Egészen mindennapos, szürke házasság volt az övé és Lucien ezzel a jelentéktelen, egyszerű asszonnyal végtelenül boldogtalan lett volna, ha nem dagasztotta volna keblét a baráti hűség büszkesége.' Különben is csak nagyritkán látta a Góbin házaspárt. A felesége nem nagyon rokonszenvezett Aliceszal. ' ' — Az az asszony határozottan nem jár egyenes uton ! — mondogatta. Egyszer mégis résztveitek egy esté lyükön, amelyen nagy társaság volt jelen. Gobinné ezen az estén olyan szép, olyan elbájoló volt, hogy Lucien még jobban szenvedett. Ha ránézett, mindig csak valami finom gúnyt pillantott meg a szemeiben, vagy valami megvető sajnálkozást. Mig az egyik ur egy dalt énekelt a társaságnak, Góbin félrevonta Lucient. — Ide hallgass, öregem! Most, hogy nős vagy, tudjuk jól, hogy mit jelent ez, csak fordulj hozzám, ha alibire van szükséged. Tudod, hogy segítenünk kell egymáson és nekem az a benyomásom, hogy nem esne nagyon rosszul neked, ha időrőlidőre egy kis szabadsághoz juthatnál. Ugy-e? Légy nyugodt, ón nem foglak hasonló szívességre kérni. Én és a feleségem modernül gondolkozunk. — Bennünket nem köt semmiféle előítélet. Mi nem vagyunk egyáltalán tekintettel egymásra. Szabadság és egyenlőség ! És amikor Lucien, akinek szemében a barátja felesége megközelíthetetlen, érinthetetlen szent volt, kérdőleg bámult rá, hozzátette : — Nos, hát igen. Öt évi házasság után megegyeztünk abban, hngy mindegyikünk ugy él, ahogy akar. Azt hiszem, elég bizalmas barátok vagyunk, hogy ezt elmondhatom neked. Én azt teszem, amit én akarok ; ő meg azt tesz, amit ő akar. A tartós, jó egyetértés okosabb dolog a válásnál. Én pedig a női jogokért harczolók táborához tartozom. Érted, öreg? Egyenlő jogot min denkinek ! És ha nincs botrány '? Lucien arcza elhalványult, akárcsak a fal. nap alatt össze tudott hozni 5000 koronát, hogy 20 előadásra sziniévadjának sikerét biztosítsa és egy elsőrendű vidéki társulatot lásson, akkor mi egész évben havonkénti fizetéssel legalább ezen összeg kétszeresét tuduók előteremteni. Tizezer koronányi biztosított jövedelemmel emelnök szini saisonunk sikerét és szinházunk niveauját. Ezen összeggel már rábízhatnék az igazgatót, hogy a színházlátogatásra alkalmasabb időben jöjjön Pápára, kényszerithetnők őt, hogy drámai ensemblejét jobban állítsa össze, hogy legalább hetenkint egyszer egy tartalmas, irodalmi színvonalon álló, de azért mulatságos, ha tásos szindarabot jó előadásban mutassa be, hogy törölje pápai repertoirejából a csupán az érzékek csiklandozására szánt, ephemer értékű darabokat. Mindezt megtehetnők anélkül, hogy azt a jogot arrogálnók maguuknak, hogy a szinház administraciójába és vezetésébe belekotnyeleskedni akarnánk. Ajánlom ezen eszmét Pápa város irányító köreinek figyelmébe. Használják fel befolyásukat a Pápán létesítendő szinpártoló egyesület ala kitására ! —i — 6. 1913. junius 28. és 29. — Gróf Esterházy Pál és gróf Lubiensky János ezredes, honvédhuszár ezredünk parancsnoka, f. hó 28. ós 29 én Pápán — 0 a várkertben — olyan „Tereplovagló-mérkőzéseket" rendeznek, melyek városunkat egyszerre az egész monarchia katonai és sportvilága érdeklődésének központjává avatják, amennyiben ilyen feltételű lovaglóverseuyeket eddig csak a külföld ismert. A mérkőzések első napján nézők számára látni való nem lesz és ezért a várkert 28-án a közönség számára nem is lesz nyitva. A második nap díjlovagló ós díjugrató versenyei azonban gyönyörűnek és valóban érdekesnek Ígérkeznek. A mérkőzés nyitva áll a cs. és kir. közös hadsereg, a m. kir. és a cs. kir. honvédség minden tényleges állományú tisztje részére, a részükre állandóan kiutalt tiszti szolgálati lovaikon, vagy olyan tulajdon lovaikon, melyeket az illető versenyzők — bona fide — arcvonal előtt lovagolnak; kor és származás korlátozása nélkül. A csoportosított mérkőzés három mérkőzésből áll és két napig tart. Minden versenyző két vagy több lovat nevezhet, de az egész mérkőzésen csak egy és ugyanazt a lovat lovagolhatja. A mérkőzés tartama alatt idegen segítséget nem szabad igénybe venni, kivéve a messzelovaglás mérkőzésnél esetleg szükséges patkolásnál, valamint állatorvosi és orvosi kezelést. Első nap. Kezdete d. u. 1 órakor. Ha. Messzelovaglás — tereplovaglással összekötve. Távolság 45 km. Ebből 40 km. uton és 5 km a lovaglás második felében — a terepen zászlókkal kitűzött pályán. Leghosszabb idő : Az egész távolságra 3 óra 15 perc. Ebből 15 percet az 5 km-re a terepen számítva. Rövidebb idő sem a messzelovaglásnál egészben, sem a tereplovaglásnál az illető versenyző javára nem számit.