Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-02-11 / 6. szám

XIKIII. évfolyam. Pápa, 1912. ±©"bx*xi.éno 11. S. szám Közérdekű 1 ügyetlen hetilap. — Eföeyjeienik nslnden vasárnap. ELÓFIZETESI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. * Javaslat az iparostovábbképző tanfolyamok szervezésére és a felső épitőipariskola előkészítésére. I. Pápa város tanácsa 1911. nov. 18-án tartott ülésén, 2032—1911. sz. véghatározattal egy nagy bizottságot kül­dött ki s kért tőle véleményt a nmélt. kereskedelmi miniszter ur 73596 : VI.' B. 1911. sz. leiratára. Ez a nagybizottság 1911. december 4 én tartott ülésén dr. Antal Géza orsz. gyűlési képviselő ur elnöksége alatt arra az elvi megállapodásra jutott, hogy különösen gépészek, általán fémiparo­sok részére volnának továbbképző tan­folyamok szervezendök ; a f. épitőipar­iskola ügye külön előkészítést igényel. Részletes javaslattételre albizottságot kül dött ki. Az albizottság 1912. jan. 14. és 21-én ft. Németh István ur elnöklete alatt tárgyalta a kérdést s a reá vonat kozó előadói javaslatot elfogadta tár­gyalási alapul a nagybizottság számára, a mint következik : Jelentés az 1912. jan. 14*re összehívott albizottsági ülésre. A dec. 4-én kiküldött albizottság feladata tájékozást szerezni fémiparos továbbképző tanfolyam és a f. épitő­ipariskola szervezésének feltételeiről, költségeiről. Erre vonatkozólag változott a hely­zet a mai napig, mert a) a keresk. miniszter bejelentette az ipartörvény részleges revízióját t. i. az épitöiparoktatásügv novelláris ren­dezését ; b) Komárom városában a város képviselőtestülete és az ipartestület össze­fogva, ipariskola létesítésére megtette a kezdeményező lépéseket; c) uj és igen praktikus berende­zésű iskolaszervezeteket ösmertem meg az annektált tartományokban, (orsz. kéz­müvesisk. Szerajevóban és Mosztáron ; műszaki középiskola Szerajevóban.) a)-ra vonatkozólag az 1884. évi XVII. t. c. végrehajtására vonatkozó keresk. min. rendelet az építő mester­ségek gyakorlásáról, teljesen elhibázott alkotás és az építőipar fejlesztésére semmi befolyással nem lehetett. Csak két hibáját emelem ki; épitö awrSa iparosnak nevezi a kömivest (építőmes­ter), kőfaragót és ácsot (1. §.); nem számítja ilyennek az asztalost, holott kőfaragómunka nélkül lehet házat épí­teni, asztalos nélkül nem; azután a milyen viszony van a kőmives és kő­faragó munkája között, ép olyan az ács és asztalos viszonya ; némely mun­kát épugy elvégezhet az egyik, mint a másik. Holott az ipar gyakorlása sza­bad ; bárki lehet vállalkozó, ha szak­képzett munkavezetőt alkalmaz (pl. Pá­pán Oesterreicher Gyula, aki mérnököt, Faa Mihály, aki szinte mérnököt al­kalmaz), csak épen épitömunkás nem vállalkozhatik az egész épület munká­jának szervezésére, ha csak nem kő­mives, kőfaragó vagy ács. Másik szervezeti hiba, hogy alakit 21 vizsgáló bizottságot az országban (Arad, B. bánya, Brassó, B. pest, Deb­recen, Kassa, Kolozsvár, M.-sziget, "Mis­kolc, N.-várad, N.-szeben, Pécs, Pozsony, Sopron, Szeged, Temesvár, Veszprém, Z.-egerszeg, Zombor), de nem szervez egyetlen iskolát sem, a hol a tanulók életpályájukra szakszerüleg előkészülje­nek. Ez okból burjánzott fel annyira a magánoktatás épen az építőipar tekin­tetében. mmmm oü^ TÁKCZA. ^m^ A nagyság átka. Leopold le Brugnon, előkelő külsejével és irói hivatásával egészen elkápráztatta a Sandrier-házaspárt, akik gazdag vidéki ke reskedők voltak és meghódította Julié leá­nyuknak érintetlen, naiv lelkületét. Mert túlságosan dus hajfürtökkel kér­kedhetett, csinos fiatalember volt, mindig következetesen feketébe öltözött és óriási nyakcsokrot viselt: ezek a derék, egyszerű vidéki emberek az irodalmi zseni megteste­sülését bámulták benne. A valószinütlenségig ártatlan Julié szent áhítattal csókolgatta imádottja összegyűjtött költeményeinek czimlapját, amelyen rikitó betűkkel a sokat jelentő czim pompázott: „Ábrándjaim"-és elragadtatással olvasta: „A vörös anya" cimü regényét, melyre a költő ! a következő ajánlósorokat irta sajátkezüleg: j „Sandrier kisasszonynak. Minden műremek eltörpül a természet remekműve mellett"; továbbá: „Julié kisasszonynak, aki illatos reménységet ébresztett bánatos szivemben". Az illatos reménységet csakhamar valóra változtatta a fényes házasság. — Hírneves ember, nagy férfiú fele­sége leszel gyermekem, igy szólt Sandrierné leányához. — Igyekezzél elfeledni, hogy egyszerű kereskedői körökből származol és nászutadon a vonaton érdeklődjél a mellet­ted elsurranó tájak iránt. A vonat Svájez felé robogott az uj házasokkal. Julié mély csodálattal, határtalan tisztelettel és hálával tekintett .fel hírneves férjére, az „Ábrándjaim" és „A vörös anya 41 nagy költőjére, aki gondolataiba merülve, még a feleségéről is meg látszott feledkezni. — Tanulmányozol, édesem ? kérdezte félénken a meghatott asszony. — Igen, tanulmányozok, — suttogta ábrándosan a költő. Megbocsáss kedvesem, ha ez a vágy most is uralkodik ós erőt vesz rajtam. — Ne mentegesd magad, hiszen ér­deklődéssel figyelem tanulmányaidat. A szembenülő kövér úriembert látható­lag bosszantotta, hogy a költő minden moz dulatát szemmel kisérte ós méltatlankodásá­nak elégedetlen dörmögésben adott hangos kifejezést. A fegközelebbi állomáson ki is szállt és Julié megkönnyebbülten felsóhajtott: — Hála Istennek, csakhogy mgszaba­dultunk ettől a kellemetlen embertől! Szinte féltem tőle 1 — Ezek a mi magasztos hivatásunk apró szépségfoltjai, ezeket meg kell szoknod, édesem, mert néha-néha még párbajokba is keveredünk miattuk. — Hogyan ? Te már párbajoztál ? — Nem, de már öt esetben voltam párbajsegéd. Hidd el, hogy olyankor nagyon érdekes megfigyelések kínálkoznak. Alapíttatott 1864 ben. -A. -^id-élls: Xeg:t?égiTD~b és legnagyobb ci^ö-ÜLzlet©- Alapíttatott 1864-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstadter Jakab czipőraktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopad-manka) kiváló gond lesz fordítva. '== Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. = "Ovn ate­m.at, -pos-ta»x>a«lot5á J"v-a;l szem"ben épült sagárt liázam "ba lielyeztem árt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom