Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-12-01 / 48. szám

csakis termelőink isszák meg. Erre az anomáliára már több izben felhívtuk az intéző körök figyelmét, de nem láttunk semmi intézkedést ez érdemben, holott ez országos vásárforgalmunk nagy kárára van. Nagyon is üdvös eszmének tartanék és fősúlyt kellene fektetni a hónapos marhavásárok fejlesztésére, mert ennek eredménye az lenne, hogy a fogyasztó, aki eddigi szükségleteinek legnagyobb részét közvetítőktől szerezte, saját érdekében felkeresné azon helyeket, ahol alkalma nvilnék a vasárláso kat közvetlen a termelőtől eszközölni. Ezek elörebocsájtása után volna még egy komoly szavunk városi hatóságunkhoz, főleg pedig a rendőrkapitányhoz, mely^ szorosan összefügg vásárforgalmunk hanyatlásához. Általános a panasz, ugyanis a vidéki lakosság részéről, kik kocsin jönnek be városunkba szükségletük beszerzésére, hogy a rendőrség részéről folyton a legcsekélyebb dolog miatt zaklatásnak vannak kitéve és pénzbüntetéssel sújtatnak. Nem mondjuk, hogy a rendőrség ne teljesítse a kötelességét ellenőrzési szolgálatában, de a mindenáron való sze* katurávai és pénzbüntetésekkel a vidéki lakosságot elriasztja városunktól. Számos adatokkal iílustrálhatnók ezen rendőri tulszigort, melyet nem okvetlen pénzbüntetéssel, hanem figyelmeztetéssel vagy rendreutasitással lehetne elmég tomboló dühében is. De ilyen frontot csinálni neki a bálterem közepén ! Hát ezért szökött meg ő nagyszerű orosz medvevadászatról, ezért fagyoskodott órák hosszáig a gyorsvonaton s ezért hajszolta ide telivóreit! Az Öreg Tönning báró hamis szemhunyorítással jegyezte meg: — Egy kis mellőzésben volt része, kedves fiam ? Gerhard olyan dühösen nézett reá, hogy az öreg most már nevetve folytatta: — Kérem, legyen elnéző ! — s meghajolva ment tovább. Resztorf Gerhard azonban szó nélkül fordult sarkon s ment, hogy fölkérje Grodzinszkyné asszonyt egy kis keringőre. Na! Tánczolni azt tudott. A folháborodás lángjától égve hagyta ott közben Kitty a bált. — Azt hitte, hogy ki tud játszani! És ezek után még szóba mer velem állni, mintha semmi sem történt volna, ez a, ez a . . . Az északi szól metsző jegességgel süvített a szán fölött és a bakon Janek szívszaggató hangon jajgatott: — Jézus Mária, ilyen gyönyörű szép bál, ilyen nagyszerű forró puncs s nekünk ki kell rohanni a hideg hóba! Jaj! intézni és ami nagyban befolyásolja vidéki lakosságunknak Pápára való bejövetelét. Be kell látnunk, hogy a vi déki lakosság nem szorul Pápára, de Pápa rászorul a vidékre. Végül még egyet, ami nemcsak piacunk hanyatlását, de drágaságát is idézi elő. Városunkban a baromfit, zöldséget és más élelmi cikkeket csak harmadkézből vehetjük meg, mert a kofák szabadon garázdálkodnak a piacon és akik a kora reggeli órákbau már a város végén, de a piacon is a lakosság elöl mindent összevásárolnak, hogy azután tetszésük szerint szabják meg az élelmezési cikkek árát. Sokszor volt már szó lapunkban ezen viszás állapotokról, volt szó róla, hogy kellő ellenőrzéssel lesznek ezen elővásárlás ellen, de azért a panaszok még mindig arra vallanak, hogy maradt minden a réginél. Nincs több mondani valónk. Ha felszólalásunkat intéző köreink megszívlelik, hisszük és reméljük, hogy városunk forgalmát nagyban lesznek hivatva előmozdítani. Az uj adótörvény. — Négy százalékos adóleszállitás. — A jövedolmi adóra vonatkozó végrehajtási utasilást közzétették és ezzel megszűnt az a sokfelől táplált hiedelem, mintha az uj adótörvények életbeléptetése 1913. január 1-ről elhalasztatnék. A nagy reform a jövő év elején valósággal életbelép és ezzel mai adórendszerüuk gyökeresen átalakul. Megmaradnak ugyan a mai adók is, de azok gyökeresen átalakulnak, egy részük pedig, mint az I., II. és IV osztályú keresetadó, valamint az általános jövedelmi pótadó teljesen megszűnik. Viszont a jövő év elején életbelép egy uj adó: a jövedelemadó, amely mai egyenes adózásunkat teljesen átalakitaui lesz hivatva. Ma minden kereset és jövedelem után két adót fizetünk, a föld-, ház-, tőkekamat- és keresetadó, valamint ezeknek az adóknak a százalékában megállapított általános jövedelmi pótadót. Ez a helyzet, vagyis az, hogy két adót kell fizetnünk, jauuár 1-én sem fog megszűnni, de a jelentős különbség az lesz, hogy az általános jövedelmi pótadó megszűnik és helyébe az uj jövedelmi adó lép, ame • lyet azonban nem a többi egyenes | adók százalékában, hanem az összes 1 jövedelemnek fokozatosan, vagyis progresszive emelkedő százalékában fognak kivetni. A jövedelmi adónak életbelépte tése kétségkívül igazságosabb adóztatást jelent a mainál, mert az igazságos adóztatás csupán az egész jöKiífy kelletlenül szólt rá: — Jan, te egy kicsit sokat ittál! — Urnő! Még eddig egy kis pohár puncsot se tudtam kiinni — szólt keserű hangon — s most ilyen megboszorkányozott idő van I A szél csak ugy csapkodta a havat és kergette a fellegeket. A völgyet, a melyen keresztül kellett siklaniok, már csaknem méternyi magasságú hóréteg borította. Kitty odaszólt a kocsishoz : — Hadd már ezt a puncsos beszédet és vigyázz, hogy el ne hibázd a Grodinszki hidat, mert annak nincs korlátja. — Ha én egy hidat el tudnék hibázni, nagyon rossz kocsis volnék, — mormogta Jan önérzetesen és közibe vágott a lovaknak. A hiil közepén azután hatalmas zökkenés, reccsenés, — a megrémült lovak felágaskodtak és a szán megrekedt. — Jézus Mária! — kiáltotta Jean, leugorva a bakról. — Ez aztán hid. Hiszen beszakadtak a deszkái a pokolra valónak 1 A gerenda már régen korhadt volt s most már vége az egész hídnak. És hiába hajszolta a telivéreket és hiába próbálgatta kirángatni a szánt, mert az kiemelhetetlenül beleszorult az eltörött deszkák közé. Mint a természet ölében nevelkedett leány, Kitty egy csöppet sem ijedt meg az ilyenfajta balesettől, de ez a vaksötét éjszaka itt a kietlen hómezőn, a metsző északi szél ordítása és messzi minden háztól és embertől, mégis gondolkodóba ejtette. — Úrnőm, mit csinálunk most? — szólt Jan nyöszörögve. A fiatal leány vállat vont. — Semmit! — Jézus Mária! Hiszen megfagyunk! — Majd mennek még ezen az uton mások is hazafelé, azok aztán majd segítenek nekünk. — Úrnőm 1 Senki sem fog szánra ülni reggeli öt óra előtt, most csak tizenkét óra van I Ez ugyan furcsa dolog! Kitty, bár beburkolódzott nehéz bundájába, már kezdte érezni a hideget: a finom csipkeruha nem tartott meleget. De mégis dacosan jegyezte meg : — Jó, hát akkor megfagyunk 1 — Ah, hogy az ördög vigye el azt az átkozott hidat, — tört ki végre Jan. Már minden pusztul Grodzinszkiéknél, a hid, a magtár, az istálló ós minden ! És ő még erre Alapitatott 1864 ben. -A. vid-éHs: legrégibld és legxi_ag;y-o~fc>"fc> oipőxizlete. Alapíttatott 1864 ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstádter Jakab czipó'raktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopád-munka) kiváló gond lesz fordítva. ===== Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. = XXzle-t e xrL©t a postapalotával szein ben épült sáfárt la. áz a~m Id a JbLelyez-fce-m ált.