Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-05-26 / 21. szám

az volt: „Szeresd emberbarátod, mint tenmagadat". S ö nem tett vallási korlátokat az embertársak közé, ö nem különbözteté meg őket vallásfelekezetek szerint, hanem szerette őket tekintet nélkül arra, hogy követték-e tanait, avagy sem. A tüzes nyelvek e magasztos ünnepén térjünk magunkba! Gondolj a hazára s ten jövödre ! Csapjuk félre a kicsinyes villongások méregtől habzó serlegét s cseréljük fel azt az igazság kristálytiszta poharával. Mert csak akkor lehet biztositva jövőnk a hármas bérc és négy folyó honában, ha az összetartás fokozott erejével sikerrel állunk ellent a körülöttünk forrongó népáradat halálos ölelésének. Gyermeknap Pápán. Pünkösd vasárnapján — ma — tartják meg városunkban a Gyermek napot. „Csak egypár fillért a szegény gyermekek részére!" „Évenként csak egyszer!" Ezzel a megszólítással fogja a mai napon bájos hölgyeink tábora köszönteni az utczán sietőt, mert a szeretet napja kelt föl reánk : a gyermekek napja ! Az Orsz. Gyermekvédő Liga kezdette a gyermeknapok tartását, hogy ezen a napon a társadalom miuden rétege gondoljon a szegény, elhagyott gyermekekre és jótékony adományá val segítségére legyen a Liga nagyszerű intencióinak és hogy a társadalom járuljon hozzá a Liga álfal gondozásba vett gyermekek tartási, neveltetési költségeihez, hogy közös erővel a nyomorba jutott, apa, anya nélkül maradt szerencsétleu gyermekekből hasznos polgárokat lehessen nevelni. A társadalom megértette a szándékot és minden különbség nélkül karolta föl az eszmét s gyermeknapi és egyéb adományaival megadta a Ligának a módot, hogy a társadalmi gyermekvédelmet megteremthesse és ma már sok ezerre megy azoknak a gyermekeknek száma, kiket a Liga mentett meg az elzülléstől, a bűntől, a pusztulástól. A Liga sok nyomorral küzdő család kisdedeit vette már számtalan esetben gondozásba, többeket pénzsegélyben részesít és a gondjaiba vett gyermekekből, hasznos munkást, önálló embereket nevelt. De legszebb és valóban nemzeti hivatást töltött be a Liga akkor, amikor a mi felvidékünkön az amerikai kivándorlás miatt amúgy is ritka lakosság és pedig tót, ruthén lakosság körében áldást osztó kezekkel jött segítségére az árván maradt, a nyomorgó, az elhagyott gyermekseregnek gondozásba véve őket, teljesen magyarokká nevelte. r Es tette ezt a Liga a felebaráti szeretet filléreiből, amit az érző társadalom nemes gondolkodása adott össze a gyermeknapokon. De a gyermekvédő Liga nemcsak a nagy országos célokat szolgálja, de szolgálja és támogatja a helyi jótékony célokat és érdekeket is. Igy például városunkban a vármegyei és városi kisdedvédő egyesületnek évenként ezer korona segítséget ad, egyes sokgyermekü családokat pedig pénzbeli segéllyel lát el. Ezenkívül úgyszólván összes jótékony egyesületeinknek a gyermeknapi gyűjtésből egyharmadrészt juttat. Minden dicséretnél szebben beszélnek ezek a tények s most a gyermeknapokon, amikor az emberbaráti szeretet megnyilatkozására, a jótékonykodásra kérik föl nemes szivü buzgó hölgyeink társadalmunkat, célszerűnek véljük ezekről megemlékezni azért, hogy gyermeknapi buzgólkodásunk, gyűjtésünk, minél fényesebb sikerrel járjon és társadalmunk látva" az eredményeket, szives készséggel dobja filléreit az utcákon elhelyezett urnákba. Keresse fel az urnát szegény és — Ismeri talán a herezeget, legalább névleg? — kérdezte tőlem. Szenvedélyes kártyás. Bénultan, székéhez bilincselve, csupán ez egyetlen szenvedélyének hódol. — Folyton reszkető kezeiben alig tudta a kártyákat tartani. De az agya tiszta. Senki sem képes az écarté játék esélyeit olyan biztosan kiszámítani, mint ő. Ez a kedvenc játéka, az isteni játék, amelyben a számítás a véletlensóggei kiegyenlíti egymást. És a herczegnó ? Melyik párisi nem ismeri őt és kalandjait ? Elégedjen meg azon őszinte vallomásommal, hogy én voltam a huszadik, akit kegyeivel kitüntetett. Ezért nem teszek neki szemrehányást! Olyan, amilyen l És egy olyan férj mellett, mint a herczeg, a nő mindent megengedhet magának, igaz-e? Annál inkább, mert a herczeg az efféléket mindig bölcsészeti szempontból bírálta el. Ugy tett, mintha semmit se tudna. Sőt, ha jelenlétében olykor megcsalt férjekről beszélgettek, mindig azt kérdezte : — Hát látta a férj ? Es ha erre tagadó választ kapott, akkor igy folytatta: — Akkor nincs is megcsalva. Ez éppen olyan, mint a kártyajáték. Csak akkor vagyunk megcsalva, ha észrevesszük a csalást! Meg kell azonban vallani, hogy a herczegné, rossz híre ellenében is kitűnően viselkedett. Kerülte a botrányt és megóvta Ha elegáns akar lenni: a látszatot. A herceg a kártyajáték, a hercegné a házasságtörés nagymestere volt. * De a leggyakorlottabb bűvésznek sem sikerül miniig a mutatványa, kivált ha rosszakaratú, vagy ügyetlen segédje eltéveszti teendőit. A mi esetünkben a rosszakarat volt az áruló. A hercegnének ugyanis cigányszármazásu komornája volt, aki hűségesen ragaszko dott úrnőjéhez. Egy este — nem tudom, mi ütött belé — ez a leány íelém suttogta: — Szeretlek 1 Hangos kacagásra fakadtam. •— Szeretlek, — ismételte szenvedélyesen — szeretlek már régen, nem akarom, hogy az asszonyomat meglátogasd I Izgatott hangja, szikrázó szemei ellenére is csak sötét alakját láttam és újból felkaczagtam. Azt hittem, hogy részeg és gyöngéden eltaszítottam magamtól; tekintetbe vettem itasságát, mert a pezsgő egy kicsit nekem is a fejembe szállt. — Nem akarod, — sziszegte dühösen felém, miközben megragadta és akaratom ellenére megcsókolta a kezemet. Cspkugyan nem akarod ? És miután most már még erősebben kaczagtam, kiegyenesedett, rám vicsorította fehér fogait, kinyitotta előttem a budoár ajtaját és éles, de halk hangon susogta: -- Ezt megbánod uram, nagyon megbánod I Egy óra hosszáig eltréfálkoztunk, elcsevegtünk a hercegnével. Egymás mellett ültünk bizalmasan a kék divánon, amelyen mindig pihenni szeretett. Az előszobából hirtelen kiáltások és léptek zaja hallatszott. — Férjem hangja! Szinte lehetetlen ! — kiáltotta Elga. Csakugyan a herczeg hangja volt, aki rikácsolva többször ismételgette : — Bolond vagy ! Őrült vagy és engem is beteggé teszel! A zajba más hangok is belevegyültek és a nagy hangzavarból tisztán meg lehetett különböztetni a cigányleány hörgő sziszegését — Majd meglátja, uram ! Hiszen már az egész világ látja 1 Akarom, akarom, hogy lássa! És ne nyúljatok hozzám, mert keresztül harapom a torkotokat. Törjétek be az ajtót, különben felharapom a fogaimmal! — Igen, igen, be kell törni az ajtót! parancsolta a herceg. Az ajtó egy óriási lökésnek engedett. Mindez, egy rövid pillanat alatt történt, ugy, hogy lehetetlen volt elrejtőzni, de nem is akartam. Körülbelül tiz ember rontott a szobába. A ház barátai, cselédek és köztük a cigányleány, aki a herceget — mint kis gyermeket — a karjain hozta. Féktelen boszuvágyában STRAUSZ JENŐHÖZ kell fordulni! — Ahova a legújabb tavaszi czikkek megérkeztek, kalapokban, P. & C. Habig' Gyukits és Társa, Borsalinó és Pichler ez csak nálam kapható egyedárusitásban, cipőkben a hires Lichtmann-félét tartom, valódi vámpecséttel ellátott angol tavaszi felöltők, raglánok, utazó plüidek, sapkák, nyakkendők, keztyük, fehérnemüekben csak szavatolt jó minőséget tartok. — Kelengyéket szállítok minden létező árban. — Meghívást készséggel elfogadok és a tavaszi kolekciommal megjelenek. Mély tisztelettel Strausz Jenő, angol uri divatáru üzlete Győr, Baross-ut 30. Telefon 555. Interurbán 555.