Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-01-14 / 2. szám

vasható; telek is van véve, két ház a belvárosban; a megegyezés is hiány­talan az iskola jellege felöl az iparles tület és a városi közgyűlés között. Ezt a többletel is ugyanazon ipar­testületi elnök mondotta itt Pápán Haj­nóczky Béla volt és Böhm Samu je­lenlegi ipartest, elnök uraknak s ezek énnekem, a ki az indítványt a városi közgyűlésen megtette. Ha már most azt kérdezném dr. Körös barátomtól, mikor foglalkozott Pápa város közgyűlése az ipariskola ügyével érdemlegesen — mert az a kö­rülmény, hogy nekem az ipariskola he­lyiségét, esetleges használatra, átengedte, csak nem érdemleges tárgyalás ? nálunk a városi tanács foglalkozott, mondom, a szakiskola ügyével; bizottságot kül­dött ki, ez a bizottság már tárgyalt — de a tanács még nem foglalt állást se az iskola mellett, sem ellene; a köz­gyűlésnek pedig eddig módja se volt benne. Hát itt meg is állbatnánk egy pil­lanatra ; itt járt a kormány képviselője, toldja ínég ujjongva tisztélt barátom ; igaz, de csak azért;' hogy a felső épitö­iparisko ának novemberre tervezett meg; nyitását lefújja ; ez volt a kikötése, hogy a tárgyalási egyáltalán ínég is kezdje. Kö tött kézzel, utasítással ellátva jött ide, ennél fogva veíe semmi irányban meg­állapodni sem leheteti; az informátiot ad referendum vette s ezután követke­zett a keresk. miniszter leirata, meg az én kitüntetésem: figyelmeztessen a polgármester engem nyomatékosan, hogy — magánjellegű iskolának semmiféle kedvezményekre igénye és jogalapja nincs ; amennyiben ezt hirdetném ki­bocsátott „Tájékoztatómban" — ez a közönség megtévesztésére alkalmas stb. Nem keresem most, miért örven­dez hát dr. Körös barátom ennek a keresk. min. leiratnak? Elvégre a tár­i gyaiás megkezdését nekem az ügyosz­tály vezetője, Ary tanácsos már aug. végén kilátásba helyezte ; hogy október végén ez meg is történt, tisztán udva­riassági actus a város közönsége iránt, — de még egyik félre se jár lekötés­sel, semmi irányban. Fontosabb az, hogy nekem a dec. 4-i biz. ülésen ugy kellett kiostromolni helyi, vezető egyénektől a f. építőipar iskola eszméjét, csak magát az elvet is, hogy ez az iskola hasznos lenne, jó lenne Pápának, csak az a kérdés, meg­bírj uk e, meg tudjuk e csinálni? meg kapjuk-e hozzá a szükséges támogatást; tájékozatlanság, elfogultság vezetett né­melyeket ezen a bizottsági tárgyaláson, — nevekkel is szolgálhatok dr. Körös barátomnak, ha parancsolja — és az az igyekezet, hogy ha már ipariskolá­ról beszélünk, ne f. épitöipariskoia le gyen az, hanem .... szövöiskola, a milyen Kézsmárkon van ; csak Gerstl igazgató urnák az a praktikus nyilat­kozata temette el a fölmerült ötletet, hogy a szövőgyáraknak ez időszerűit munkásokra, nem vezetőkre van, egye­lőre szüksége; csak rontaná üzletük termelékenységét a vezetőemberek sza poritása, mert a meglevőket s Iiézs­márkról kikerülőket se bírják foglal­koztatni. Azóta és azután, hogy ez a ne­vezetes bizottsági tárgyalás megesett, I történt még valami egyéb is; én foly­tattam helyi publicisztikai munkásságo­mat, melyet 1911. újév napján kezd tem a „Dunántuli Prot. Lapban" ; ki­fejtettem e lapok hasábjain, hogy Beöthy keresk. min. dec. 8 i beköszöntőjében, bejelentette az ípartörvény novelláris revisióját, az épitő iparoktatás újjászer­vezését ; fogadást is ajánlottam, hogy a novella éle a magánoktatás letörésére ségül. És nagyon jól megélnek, az asszony­nak szép uj bundája is van, a fiu sem tört le, sőt még elegánsabb, mint azelőtt. És az asszony szép barna hajából jut egy kis fürt a halántékára is, hogy eltakarjon egy csöpp kerek forradást. Ez az egyik esetem. * A másik is csak egy napihir, de ez már nagyobb port vert föl, mert a társaság ban történt. Bajcay Pista doktort- szívesen látták mindenütt. Valamelyes foglalkozást ugyan a legbizalmasabb ismerősei sem tud •t.ak kisütni, de annyi tény/- hogy Bajezay Pista mindig kifogástalan . eiegánciával jelent meg és sehonnan se maradt el, ahol az előkelő világ találkozott. ;A garden-pártik, a nagy bálok, a jótókonycéíu bazárok rende­zői közül sohasem: hiányzott a neve, , télen egy két hétig a :Riviérán .lAfeták, nyáron hol egyik, hol a másik. Jamiliávai; utazgatott, elkísérte őket Svájcba;;segy kis .tenger* útra — mindent .végigcsinált, valahogy futotta az apai örökségből. Hogy meddig, fúlja még, arra nem gondolt, még..kevés,bbé ,arra, hogy visszavonuljon, a társasági élettől, vagy va­lami; hivatalt vállaljon, ,Jól élt, szépen élt és ez elég. A hódításairól a leányszobákban fe­csegtek a legtöbbet. Csakugyan nagy sike­rei voltak, nem panaszkodhatott és sohasem •nm—w •—i .11limmy^rjm .iimiwni wíiiimiiihii— iwmiwH' égette meg magát. Nem is hitte, hogy ez valaha megessék vele. Mégis megesett. Akiért egy szezonban végigtáncolta a bálokat és akiért hiven ki­tartott az összes vásárokon keresztül a ten niszversenyekig, azért a leányért érdemes volt bolondulni. Tökéles szépség volt Fila­kovszky Edith, gőgös, fölényes dzsentri lány s a szépségében volt valami, ami föltétlen hódolatot követelt. Bajcay Pista szinte meg­döbbent, mikor először meglátta. Azután kerülni kezdte. Birta vagy egy hónapig, ez­alatt fülig szerelmes lett belé, sóhajtozott, az ablakuk alatt mászkált, mint egy gimna­zista. Később követte mindenfelé, a nyáron velük utazott Skóciába, udvarolt életre ha­lálra és a végén megkérte a kezét. Termé­szetesen kosarat kapott. Filakovszky Edithet, a félmilliós hozományával és a családi ék­szerekkel, egy vérbeli arisztokratának tar tcgatták. Bajcay Pistát talán szerette is egy kicsit a maga módja szerint, szívesen paj­táskodott vele jól mulattak együtt, esetleg hozzá is ment volna, de amikor a szülők ridegen ellene mondottak — egyáltalában -nem sa akadt meg a szive. ' * — Isten vele, Pista. Sajnálom, hogy el kell válnunk. Az öregeknek bizonyosan igazuk van, irányul, — de nem bizonyos, hogy a 21 vizsgáló bizottsághoz csak 21 épitö­ipariskolát kapunk-e? barátom nem tar­tolta, de még mindig tarthatja a foga­dást, hogy igy vagy nem igy lesz-e meg a novella. Ugyancsak dec. 8-án került ki az OMGE közgyűléséből egy törvényjavas­lat a földm. min. elé, a középfokú gaz­dasági oktatás iránt, kapcsolatban a pol­gári iskolák reformjával ; ezt a meg­oldási módot gr. Serényi miniszter el­utasította magától, — ellenben az elvet magáévá tette Zichy kultuszminiszter, azon az alapon, hogy a polgári iskolák megmaradnak a népoktatási törvény (1868. évi XXXVIII. t. c.) keretében, nem válik tehát felső tagozatuk önálló szakiskolává ; mégis — törvényjavaslat van már bejelentve erről az ideámról is ; Blau Henrik barátom buzgólkodik most, dr. Antal Géza képviselő ur tá­mogatásával, hogy a pápai izr. polgári iskola mielőbb ily szervezetet nyerjen. Még egy harmadik törvényjavaslat is fokozza az én lelkem gyönyörűségét; december 19-én fogadta meg, ugyancsak Zichy kultuszminiszter, hogy megcsinálja a közgazdasági egyetemet. Hajtanak, életre kelnek hát azok a magvak lassanként, melyeket vagy másfél vagy több év óta hintegetek az ország termőföldjébe — s a jól, sőt legjobban értesült „Pápai Hírlap" nem vett még róluk, személyemmel kap­csolatban, tudomást. Arra se kockázta­tott egy lépést se, hogy a felső építőipar­iskolát Pápa és ne más város kapja meg, vagy csinálja meg, nejKomárom, vagy Karcag, vagy Szombathely (itt Stegmül­ler, f. épitöipariskolai tanár mozgatja már régebben), vagy — Veszprém, a hol már van —- vizsgáló bizottság, az államépitészeti hivatal; könnyen eszébe juthat a veszprémieknek, hogy a fej­hez kéz, láb, gyomor stb. szóval iskola szervezet kell, — csakhogy eddig nem vették észre, hogy csak a fej, a vizs­gáló bizottság van náluk, — az iskola hiányzik; most már idején valónak fogják látni talán ők is a felső épitő­ipariskolát. Sarudy György. Városi közgyűlés. Pápa, 1912. jan. 11. Zajos és heves viták lettek provokálva a múlt csütörtökön megtartott képviselőtes­tületi közgyűlésen. Puskaporos volt a levegő, de végeredményében nem történt komolyabb összeszólalkozás. A városi takarékpénztár felállítása el­vileg ki lett mondva, a heti állatvásártér remélhetőleg a borsosgyőri útra kerül, az államsegély felosztása a tanács javaslata alapján nyert elintézést. A közgyűlés lefolyását adjuk a követ­kezőkben : Mészáros Károly elnöklő polgármester , üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére dr. Lakos Béla, Ko­réin Ernő, Gaál János, Ács Ferenc és Gici János képviselőket kéri fel. A mulfc ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom