Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-01-14 / 2. szám

Elnöklő polgármester megemlíti, hogy Néger Ágoston veszprémi apátkanonok néhány nap előtt ünnepelte meg lelkészfeiavatásának 50 ik évfordulóját. Néger Ágoston évek hosszú során át Pápán esperesplébános volt és ezen idő alatt a vallásfelekezetek közötti békés egyetértés előmoz ditásában felejthetlen érdemeket szerzett és őt vallásfelekezeti külömbség nélkül mindenki tisztelte és becsülte. Indítványozza, hogy ezen fenkölt gon dolkozásu főpapot a képviselőtestület a közgyűlésből kifolyólag ezen jubileuma alkal mából üdvözölje. A képviselőtestület a polgármester indítványát lelkes éjzenzéssel fogadta. Bejelenti továbbá elnöklő polgármester, hogy a vízvezetéki vizet a vegykisérleti állomás által vegyelmeztette és az kifogástalan egészséges viznek minősítette. A bejelentést a képviselőtest let, örömmel tudomásul vette. Napirendretérés előtt Fischer Gyula utal a jégbeszerzésről szóló szabályrendeletre és mulasztást lát a városi tanácsnál aziránt, hogy a természetes jégbeszerzésre nem jelölt ki a fogyasztók számára megfelelő területet, hoiott ennek sürgősségére utasítva lett a tanács. Kérdi a polgármestert, hogy kit terhel a mulasztás és mit szándékszik ez érdemben tenni ? Polgármester kijelenti, hogy ez érdemben a mulasztás nem a városi tanácsot terheli, amennyiben a rendőrkapitány meg lett bizva a terület kijelölésére. SzoJcoly Ignácz a felelősséget magáról elhárítja és a városi mérnökre Hárítja a mulasztást, amennyiben a megállapított hely . szini szemlére nem jött el. Kijelenti egyben, hogy a tegnapi napon egy alkalmas terület ki lett jelölve ós pedig a Zavari malom melletti rétterület, mely a jégbeszerzésre igen alkalmas. Révész mérnök igazolja, hogy a helyet ő jelölte ki ós igy őt mulasztás nem terheli. A képviselőtestület a hely kijelölését tudomásul veszi, de a rendőrkapitány válaszát — mulasztást illetőleg —- nem veszi tudomásul. Ugyancsak napirendretérés előtt Edelényi Szabó József kéri, hogy tekintettel az ügy foutosságára a heti állatvásártér ügye soron kivül tárgyaltassék. Ugyanezt kéri Halázs Mihály a városi takarékpénztár és munkáslakások ügyében. Dr. Kende Ádám felszólalása után, ki helyesli ezen ügyek soron kívüli tárgyalását, a képviselőtestület a kérelmeknek helyt ad és elsősorban a heti állatvásártéri ügyet, : utána pedig a városi takarékpénztár kérdésének tárgyalását határozza el. 8. Jelentés a tervbe vett uj heti- és országos vásártérről. A pénzügyi bizottság és állandó va lasztmány tekintettel arra, hogy a grófi-ut melletti tókerteket az uradalom nem hajlandó ezen czélra átadni, a Barakk-kórház céljaira kijelölt telkek pedig tetemes költségbe mintegy 18000 koronát igényelnek e célra, a heti állatvásár megtartására az országos vásártért jelöli ki. Keresztes Gyula közérdek szempontjából nagyon is üdvösnek tartaná, ha a heti állatvásártér részére a Barakk-kaszárnya terület egy része hasitatna ki és ez érdemben már ez alkalommal hozzon a képviselőtestület végleges határozatot. Ugyanily értelemben szólal fel Bdelényi Szabó József, dr. Löwy László, Billitz Ferenc. Kovács Sándor a heti állatvásár teréül az országos vásárteret jelöli ki. Dr. Kende Ádám helyesli a tervet, de mielőtt ebben a kérdésben a képviselőtestület határozna, óhajtaná, hogy ez érdemben szakértők kérdeztessenek meg, valljon ezen terület állategészségügy tekintetében megfelel e ezen célnak. Ha igen, ugy kész örömmel hajlandó a heti állatvásártért ezen területre áthelyeztetni. Barthalos István is helyesli a tervet és osztja dr. Kende nézetét. A képviselőtestület dr. Kende Ádám indítványát egyhangúlag elfogadja. Ezután következett a 7- pont a városi takarékpénztár ügye. 7. Dr. Molnár Imre papai la kos város

1 takarékpénztár létesítése iránt javaslatot terjeszd elő. A pénzügyi bizottság és az állandó választmány ezen ügynek napirendről való levételét javasolja. Dr. LaJcos Béla hosszas beszédben ismerteti a községi takarékpénztárak üdvös voltát. Utal Francia és Németországra, ahol a városi takarékpénztárak jövedelmei tetemes jövedelemmel gyarapítják a városok háztartását. Magyarországon jelenleg NagyBányán, Nagy Kőrösön. Kecskeméten, Karcagon a községi takarékpénztárak remekül prosperálnak. Pápán egy ily városi takarékpénztár közjövedelmet biztositana és annak felállítása közsügségietet képez. Félte az eszmét — úgymond — ós ezért ragaszkodik annak mielőbbi létesítésére. Nézete szerint az árva és gyampénzeknek elhelyezésével a financírozás is biztoaitva volna. Határozati javaslata a következő : Mondja ki a képviselőtestület, hogy felállítja a városi takarékpénztárt elvileg. Ezen intézmény alapszabályainak kidolgozá sára egy az orsz. képviselőnk és a polgár mester bevonásával egy 15 tagu bizottságot küldjön ki, melynek feladata lesz a takarék pénztár mikénti felállítására javaslatot tenni. Fischer Gyula nem tartja időszerűnek még ennek felállítását, mivel a helybeli pénzintézetek a pénzkiadásánál igen kuláns % ot szimitnnak. Ily értelemben szólal fel dr. Boffner Sándor. Barthalos István az eszméi rokonszenv vei fogadja, elvben hozzájárul a határozati javaslathoz. Dr. Kende Ádám szinte p ártól ja az eszméi, de a bizottság kiküldetései időelőttinek tartja. Megvárni kívánja azon időt, amidőn az országos városi törvény életbe lép és ezen intézmények jogkörét megállapítja. Dr. fíirsch Vilmos helyesli dr. Kende érvelését, de különben aggályai vannak arra nézve, hogy a kíküldendő bizottság az alapszabályok kidolgozásával ezen intézmény ügykörét nem tudná garantálni. Dr. Steiner József ezen kérdésnek napipirendről való levételét javasolja. Miután még dr. Lakos Béla zárszójogával állt, a polgármester tekintettel arra, hogy 10 képviselő a névszerinti szavazást kérte, elrendelte a szavazást. A szavazás eredménye* 65, a javaslat mellett 32 ellene volt s igy dr. Lakos határozati javaslata lett elfogadva. A bizottság tagjai lettek: Dr. Antal Géza, Mészáros Károly, Csoknyay Károly, dr. Molnár Imre, Freund Ferenc, Steinberger Lipót, Győri Gyula, Halász Mihály, Ács Ferencz, Kovács Sándor, Beck Zsigmond, dr. Lakos Béla, Barthalos István, Jilek Ferenc és Schor Ármin. 3. Belügyminiszter rendeletben értesiti a város közönségét, hogy az 1911. évre a városi tisztviselők fizetésének kiegészítésére 6000 koronát az állampénztárból kiutalt. Városi tanács ezzel kapcsolatban beterjeszti a felosztási tervezetet. Egyidejűleg javasolja, hogy mindazon alkalmazottaknak, kik az államsegélyből egyáltalán nem, vagy nem megfelelő összegben voltak részesíthetők, a múlt, évi pénztármaradvány terhére 6487 K utaltassák fizetési pótlék cimen, vagyis a mult évben megállapított összeg osztassék ki közöttük fizetésük arányában. A képviselőtestület a tanács javaslatát elfogadja, tekintettel hogy az államsegély tisztán a ministeri rendeletnek megfelelően van a kezelő és segédszemélyzet között felosztva, tekintve azonban, hogy a rendőrök az államsegélyben nem részesülhettek, egyes alkalmazottak pedig állásuknak megfelelő módon nem voltak segélyezhetők, ezek részére a képviselőtestület a mult évi pénztármaradvány terhére ép ugy, mint már a mult évben megszavazott összeget utal ki fizetésük arányában és ennek felosztásával a városi tanácsot bizza meg. Névszerinti szavazás folytán ezen határozatról a birtokon kívüli felebbezés mondatott ki. Az idő előrehaladottságánál fogva, a képviselőtestület a tárgysorozat többi pontjait a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzni határozta és ezzel a gyűlés befejezést nyert. KARCZOLAT a mult Itt a farsang! Nem újdonság, amenynyiben minden esztendőben egy és ugyanazon dátummal köszönt be a farsang. A far^ sang vízkereszt napjától van számítva és tart hamvazó szerdáig. Ez már igy van megírva és jelezve a kalendáriumban ós ebben nincs eltérés. Eltérés csak annyiban van, hogy ezen időtartam hosszabbra vagy rövidebbre van kiszabva. Szóval, van rövid és hosszabb farsang. Az idén a kalendárium számítás szerint 45 napos farsangunk lesz. Elegendő idő arra, hogy ugy Isten igazában kimalassuk magunkat. Kilátás van reá, mert az előjelek után ítélve az érdekelt körökben erős mozgolódás tapasztalható a mulatságok irányában. Az igaz, hogy a régi, az úgynevezett anno dazunáli bálunk ha nem is teljesen, de nagyrészt kimentek a divatból, de annál több estélyek, hangversennyel kapcsolatos táncmulatságok vannak készülőben. Pápán bál ! Ez a kifejezés városunkban már csak fogalom. Melyik egylet rendez már manapság nálunk bált? Mire való a bál, mikor egy rendes mulatság is megteszi. Ilyen körülmények között nézünk mi a farsangi idény elé. Értesülésem szerint, alig van városunkban egylet és kör —• pedig ezekkel bőven el vagyunk látva — amely nem foglalkozik egy farsangi mulatság vagy estély megtartásával. A vigalmi bizottságok már siervezkednek és erősen lapozgatják a kalendáriumot a határidő megválasztásában. Nálunk erről is ideje korán kell gondoskodni, mert egy Griff termünk van, ahol egy-egy nagyobb szabású mulatság megtartását biztosítani lehet, félve attól, hogy a kijelölt napon már más egylet vagy kör lefoglalta a termet és ez esetleg nagy befolyással lehet a mulatság sikerére, amennyiben bizonyos időre el kell odázni, sőt megtörtént már azon eset, hogy egy tervezett farsangi mulatságot ezen lefoglaltság miatt a böjtben kellett megtartani. Az idei farsangi idényt a ,szövőgyári bál" nyitja meg, mely tegnap este zajlott le a Griff teremban és amelynek lefolyásáról a hagyományos szokáshoz híven a heti krónikánák is be fogok számolni. Rendes körülmények között ezen bál február hóban tartatik meg, de ugy látszik, hogy ebben az esetben is a kalendárium napja beleszólt és ennek tudandó be a korai bál megtartása. Az idén a vöröskereszt egylet is nagyban készül egy farsangi monstre estély rendezésére, mely már erősen foglalkoztatja a városunkban készenlétben levő műkedvelői gárdát. Nagy dolog és nagy meglepetés készül, de a diskretio kötelez egyelőre a hallgatásra. Szóval, nagy kilátásunk van, hogy : Mulassunk a farsangban ! Friri.